Érdemes a napraforgóhoz fordulni

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/06/12

Kitekintés és hazai termelés

A világon az öt legjelentősebb olajnövény között ott szerepel a napraforgó. A világ napraforgómag-termelése folyamatosan növekedett az elmúlt két évtizedben. A legnagyobb napraforgómag-termelői közé tartozik Ukrajna, Oroszország, az EU-28 és Argentína.

Magyarország az Unión belül jelentős termelési hányadot képvisel. Romániával, Bulgáriával és Franciaországgal közösen az összes európai termelés nyolcvan százalékát adja.

A Tallage előrejelzése alapján az Európai Unióban 4,2 millió hektárt, az egy évvel korábbinál 3 százalékkal nagyobb területet foglalhat el a növény az idén. Magyarországon az előző évit éppen meghaladó területen, 633 ezer hektáron termelhetnek napraforgómagot, amelynek 96 százalékán végeztek a vetéssel a gazdák 2016. május 2-ig (FM) – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből.

Szintén a jelentésben áll, hogy Magyarországon, a Budapesti Értéktőzsdén 118 ezer forint/tonna felett hullámzott a napraforgómag legközelebbi lejáratra szóló jegyzése április végén. Ezzel egy időben a napraforgóolaj exportára 865 dollár/tonna (FOB) volt a rotterdami, 805 dollár/tonna (FOB) a fekete-tengeri kikötőkben. A magyarországi fizikai piacon április harmadik hetében is 118–119 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a termény.

Növekvő vetésterület

A vetésterület folyamatosan növekszik, hiszen a KSH adatai szerint 2014-ben 598,9 ezer hektáron termeltek napraforgót, 2015-ben 4,4 százalékkal nagyobb területen, mintegy 625,1 ezer hektáron. A tavalyi vetésterület a 2010–2014-es átlagot 7 százalékkal haladta meg.

Korábban közölt adatok szerint 2014-ben kimagasló termésmennyiség volt, mivel 1,56 millió tonna napraforgót takarítottak be a gazdálkodók, a hektáronkénti termésátlag pedig 2,67 tonna volt. A tavalyi aszályos éve ellenére 1,53 millió tonna napraforgó termett, a termésátlag 2,5 tonna volt. Az idei évtől is sokat remélnek a gazdálkodók.

Döntések és választások a termelésben

Az előző év legnagyobb változása az volt, hogy nagyon nagy mértékben megnövekedett a magas olajsavas napraforgó vetésterülete hazánkban is – osztott meg lapunkkel információkat Harmat Ákos, a Syngenta szakértője.

A világ napraforgó olaj fogyasztásának mintegy 10 százalékát teszi ki a magas olajsavas napraforgóból készült termék. Az ilyen hibridek olajsavtartalma 85% feletti, tovább eltarthatók és magasabb a hőstabilitásuk. Egyes előrejelzések szerint tíz éven belül akár 1 millió hektárral is nőhet világszerte a magas olajsavas napraforgó termőterülete.

Tavalyelőtt még 67 ezer hektáron termeltek Magyarországon ilyen napraforgót, előző évben már 160–170 ezer hektáron, sőt egyes becslések szerint inkább 180 ezer hektárnyi területen – mondta Harmat Ákos.

A magas olajsavas napraforgóval kapcsolatban megjegyezte, hogy elég magas árszintet lehetett elérni vele az előző évben. Ennek a terménynek a tonnánkénti ára 130 ezer forintra növekedett, míg a hagyományos napraforgóé 100–105 ezer forint körül volt tonnánként. Ugyanakkor év végére ennek az ára is közelítette, sőt volt, hogy utolérte a magas olajsavas napraforgó (HO) árszintjét.

Az akkori piaci helyzet időszakos volt, azóta a 10 százalékos árkülönbség megmaradni látszik – említette meg Harmat Ákos. – Ha ennyi plusz lesz rajta idén, akkor is megérte a magas olajsavas napraforgó mellett dönteniük a gazdálkodóknak, hiszen termelési költsége azonos a hagyományoséval, de ugyanakkora termésátlag mellett lehet felárat kapni érte. Általában a keresztbe porzás elkerülésére a megfelelő védőtávolság betartására, raktározásnál a keveredés kizárása kell különösen odafigyelniük a termelőknek.

A vetésen túl

Április elején és közepén kedvező volt az időjárás a vetéshez és a gyomirtó kezelések elvégzéséhez. Ott ahol a preemergens gyomirtó szerek a szárasság miatt nem jutottak elegendő bemosó csapadékhoz, mindenképp szükségszerű az állományok felülkezelése.

Minden egyes évben számolni kell a veszélyes kórokozók tevékenységével, ezért alapvető feladat a fungicides állománykezelések megoldása.
„A hirtelen meleg idő beköszönte mindig kedvez a gombabetegségeknek. Amikor már megjelenik a betegség, késő lesz. Érdemes tehát a megelőző kezelésekre nagyobb figyelmet fordítani, hogy elkerüljük a terméskiesést” – jegyzi meg Harmat Ákos.

Túlzottan csapadékos években problémát okozhat főleg a kakaslábfű, valamint meg kell oldani a fehér libatop- és a parlagfű-mentesítést is. A változó klíma és az átalakuló növény-egészségügyi helyzet miatt a napraforgó-kártevők elleni védekezési megoldások átgondolása szükséges a gazdálkodóktól.

Kártevőkkel szemben

A napraforgónak több tucat kártevője lehet, de gazdasági kárt kifejezetten csak néhány faj okozhat. Ez is bőven elég, hiszen egyes rovarok kártétele elérheti a több száz kg/ha-t is a számukra kedvező feltételek között. Ha kalászos gabonát követően napraforgót vetettünk, akkor a keléstől számítva szembesülhetünk a drótféreg kártétellel, később például a barkók vagy a hamvas vincellérbogarak okoznak problémát.

A levéltetvek okozta kártétel is jelentős lehet. Kezdetben a levéltetű kolóniák a hajtásvégeken és a fiatal leveleken szívogatnak. Mérgező nyáluk miatt deformálódnak a napraforgó levelei, a fotoszintetizáló tevékenység csökken. Később azzal találkozhatunk, hogy a szárat és a tányérkezdeményt károsítják. Jelentős mennyiségben szaporodnak fel a pikkelylevelek között virágzás kezdetéig. Azt látni, hogy a károsított tányér kicsi és féloldalasan torz lesz.

„A neonikotionoidos csávázás korlátozása miatt ma már még jobban oda kell figyelniük a gazdálkodóknak a kártevőkre. A termésátlagok emiatt nem csökkentek ugyan, de sokkal körülményesebb lett a barkók, talajlakó kártevők és levéltetvek elleni védekezés” – jegyzi meg Harmat Ákos.

Az állományszárításból származó előnyök

Napraforgónál fontos szerepe van az állományszárításnak, desszikkálásnak. Az alkalmazásával meg tudjuk akadályozni a gombák elszaporodását, valamint ezzel a betakarítás könnyebbé és tervezhetővé válik, mindezek mellett szárazabb állományban a betakarítógépek teljesítménye nő. Szakértői tapasztalatok szerint az állományszárítást követően, ha összehasonlítjuk a kezelt és kezeletlen táblákat, akkor 3–5%-kal kisebb betakarításkori nedvesség mérhető ott, ahol alkalmaztuk a desszikkálást.

Összefoglalva tehát a desszikkálás előnyeit: Időzíthető a betakarítás, kisebb szemveszteséggel, csökkenő szárítási költséggel, száraz, tiszta, jó minőségű terméssel számolhatunk. Amellett, hogy a növényi kórokozók által okozott kár csökken, a gyomnövények gyérítésében is eredményesebbek leszünk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai