2026. 06. 07., vasárnap
Róbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Érdemes a napraforgóhoz fordulni

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/06/12

A napraforgó a legfontosabb és a legnagyobb területen termesztett olajnövényünk, ezért meghatározó szerepe van a hazai növényolaj-termelésünkben. Jövedelmezőség szempontjából mindamellett vonzó a növénytermesztők számára, hogy csak 4–5 évente lehet visszavetni.

Kitekintés és hazai termelés

A világon az öt legjelentősebb olajnövény között ott szerepel a napraforgó. A világ napraforgómag-termelése folyamatosan növekedett az elmúlt két évtizedben. A legnagyobb napraforgómag-termelői közé tartozik Ukrajna, Oroszország, az EU-28 és Argentína.

Magyarország az Unión belül jelentős termelési hányadot képvisel. Romániával, Bulgáriával és Franciaországgal közösen az összes európai termelés nyolcvan százalékát adja.

A Tallage előrejelzése alapján az Európai Unióban 4,2 millió hektárt, az egy évvel korábbinál 3 százalékkal nagyobb területet foglalhat el a növény az idén. Magyarországon az előző évit éppen meghaladó területen, 633 ezer hektáron termelhetnek napraforgómagot, amelynek 96 százalékán végeztek a vetéssel a gazdák 2016. május 2-ig (FM) – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből.

Szintén a jelentésben áll, hogy Magyarországon, a Budapesti Értéktőzsdén 118 ezer forint/tonna felett hullámzott a napraforgómag legközelebbi lejáratra szóló jegyzése április végén. Ezzel egy időben a napraforgóolaj exportára 865 dollár/tonna (FOB) volt a rotterdami, 805 dollár/tonna (FOB) a fekete-tengeri kikötőkben. A magyarországi fizikai piacon április harmadik hetében is 118–119 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a termény.

Növekvő vetésterület

A vetésterület folyamatosan növekszik, hiszen a KSH adatai szerint 2014-ben 598,9 ezer hektáron termeltek napraforgót, 2015-ben 4,4 százalékkal nagyobb területen, mintegy 625,1 ezer hektáron. A tavalyi vetésterület a 2010–2014-es átlagot 7 százalékkal haladta meg.

Korábban közölt adatok szerint 2014-ben kimagasló termésmennyiség volt, mivel 1,56 millió tonna napraforgót takarítottak be a gazdálkodók, a hektáronkénti termésátlag pedig 2,67 tonna volt. A tavalyi aszályos éve ellenére 1,53 millió tonna napraforgó termett, a termésátlag 2,5 tonna volt. Az idei évtől is sokat remélnek a gazdálkodók.

Döntések és választások a termelésben

Az előző év legnagyobb változása az volt, hogy nagyon nagy mértékben megnövekedett a magas olajsavas napraforgó vetésterülete hazánkban is – osztott meg lapunkkel információkat Harmat Ákos, a Syngenta szakértője.

A világ napraforgó olaj fogyasztásának mintegy 10 százalékát teszi ki a magas olajsavas napraforgóból készült termék. Az ilyen hibridek olajsavtartalma 85% feletti, tovább eltarthatók és magasabb a hőstabilitásuk. Egyes előrejelzések szerint tíz éven belül akár 1 millió hektárral is nőhet világszerte a magas olajsavas napraforgó termőterülete.

Tavalyelőtt még 67 ezer hektáron termeltek Magyarországon ilyen napraforgót, előző évben már 160–170 ezer hektáron, sőt egyes becslések szerint inkább 180 ezer hektárnyi területen – mondta Harmat Ákos.

A magas olajsavas napraforgóval kapcsolatban megjegyezte, hogy elég magas árszintet lehetett elérni vele az előző évben. Ennek a terménynek a tonnánkénti ára 130 ezer forintra növekedett, míg a hagyományos napraforgóé 100–105 ezer forint körül volt tonnánként. Ugyanakkor év végére ennek az ára is közelítette, sőt volt, hogy utolérte a magas olajsavas napraforgó (HO) árszintjét.

Az akkori piaci helyzet időszakos volt, azóta a 10 százalékos árkülönbség megmaradni látszik – említette meg Harmat Ákos. – Ha ennyi plusz lesz rajta idén, akkor is megérte a magas olajsavas napraforgó mellett dönteniük a gazdálkodóknak, hiszen termelési költsége azonos a hagyományoséval, de ugyanakkora termésátlag mellett lehet felárat kapni érte. Általában a keresztbe porzás elkerülésére a megfelelő védőtávolság betartására, raktározásnál a keveredés kizárása kell különösen odafigyelniük a termelőknek.

A vetésen túl

Április elején és közepén kedvező volt az időjárás a vetéshez és a gyomirtó kezelések elvégzéséhez. Ott ahol a preemergens gyomirtó szerek a szárasság miatt nem jutottak elegendő bemosó csapadékhoz, mindenképp szükségszerű az állományok felülkezelése.

Minden egyes évben számolni kell a veszélyes kórokozók tevékenységével, ezért alapvető feladat a fungicides állománykezelések megoldása.
„A hirtelen meleg idő beköszönte mindig kedvez a gombabetegségeknek. Amikor már megjelenik a betegség, késő lesz. Érdemes tehát a megelőző kezelésekre nagyobb figyelmet fordítani, hogy elkerüljük a terméskiesést” – jegyzi meg Harmat Ákos.

Túlzottan csapadékos években problémát okozhat főleg a kakaslábfű, valamint meg kell oldani a fehér libatop- és a parlagfű-mentesítést is. A változó klíma és az átalakuló növény-egészségügyi helyzet miatt a napraforgó-kártevők elleni védekezési megoldások átgondolása szükséges a gazdálkodóktól.

Kártevőkkel szemben

A napraforgónak több tucat kártevője lehet, de gazdasági kárt kifejezetten csak néhány faj okozhat. Ez is bőven elég, hiszen egyes rovarok kártétele elérheti a több száz kg/ha-t is a számukra kedvező feltételek között. Ha kalászos gabonát követően napraforgót vetettünk, akkor a keléstől számítva szembesülhetünk a drótféreg kártétellel, később például a barkók vagy a hamvas vincellérbogarak okoznak problémát.

A levéltetvek okozta kártétel is jelentős lehet. Kezdetben a levéltetű kolóniák a hajtásvégeken és a fiatal leveleken szívogatnak. Mérgező nyáluk miatt deformálódnak a napraforgó levelei, a fotoszintetizáló tevékenység csökken. Később azzal találkozhatunk, hogy a szárat és a tányérkezdeményt károsítják. Jelentős mennyiségben szaporodnak fel a pikkelylevelek között virágzás kezdetéig. Azt látni, hogy a károsított tányér kicsi és féloldalasan torz lesz.

„A neonikotionoidos csávázás korlátozása miatt ma már még jobban oda kell figyelniük a gazdálkodóknak a kártevőkre. A termésátlagok emiatt nem csökkentek ugyan, de sokkal körülményesebb lett a barkók, talajlakó kártevők és levéltetvek elleni védekezés” – jegyzi meg Harmat Ákos.

Az állományszárításból származó előnyök

Napraforgónál fontos szerepe van az állományszárításnak, desszikkálásnak. Az alkalmazásával meg tudjuk akadályozni a gombák elszaporodását, valamint ezzel a betakarítás könnyebbé és tervezhetővé válik, mindezek mellett szárazabb állományban a betakarítógépek teljesítménye nő. Szakértői tapasztalatok szerint az állományszárítást követően, ha összehasonlítjuk a kezelt és kezeletlen táblákat, akkor 3–5%-kal kisebb betakarításkori nedvesség mérhető ott, ahol alkalmaztuk a desszikkálást.

Összefoglalva tehát a desszikkálás előnyeit: Időzíthető a betakarítás, kisebb szemveszteséggel, csökkenő szárítási költséggel, száraz, tiszta, jó minőségű terméssel számolhatunk. Amellett, hogy a növényi kórokozók által okozott kár csökken, a gyomnövények gyérítésében is eredményesebbek leszünk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza