2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szántóföldi permetezőgépek kiválasztása

Kategória: Növénytermesztés | 2016/06/14

A szántóföldi permetezőgépek rendkívül széles kínálatát áttekintve felvetődik a kérdés, hogy bizonyos műveletekre milyen szempontok alapján, milyen gépet célszerű választani? A kérdés megválaszolására Dimitrievits György–Gulyás Zoltán: A növényvédelem gépesítése c. könyvéből (Szaktudás Kiadó Ház, 2011) idézünk.

A legfontosabb kiválasztási szempont, hogy csak olyan gépet vásároljunk, amelyre fel van ragasztva a forgalomba hozatali engedély meglétét igazoló matrica, amely azt tanúsítja, hogy a kiválasztott gép kielégíti a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket.

Kisebb méretű, függesztett permetezőgépek

A 10–20 ha-os területeken jól alkalmazhatók a kisebb, 300–1000 dm3 térfogatú permetlétartállyal, illetve 8–15 m munkaszélességű szórókerettel felszerelt, függesztett kivitelű permetezőgépek.

Sok függesztett típus esetében a tartály beöntő­nyílásában elhelyezett szűrőbe vegyszerbemosó fejet építenek be. Ez a kiegészítő berendezés nem növeli meg jelentősen a gép árát, ugyanakkor nagy segítséget nyújt a permetlékészítéshez.

Bár kisebb méretű tartályok esetében ez ritkábban okoz problémát, függesztett gépeknél is érdemes figyelni arra, hogy a tartály térfogatához jól megválasztott teljesítményű, megfelelően elhelyezett keverőinjektor(ok) legyenek a megvásárolni kívánt gépen.

A kisebb méretű gépeket többnyire két- vagy háromkamrás membránszivattyúval szerelik fel. A szivattyú üzemi nyomásának és szállítási teljesítményének elegendőnek kell lennie a megfelelő cseppképzéshez, valamint a szórófejek és a keverőberendezés rendeltetésszerű működésének biztosításához a gyártó által javasolt üzemi nyomástartomány felső határán is.

Korszerű gépeken könnyen hozzáférhető, elzáró szelepes szívó- és öntisztító nyomószűrőket alkalmaznak, amelyek nagy többletköltséget nem jelentenek, ugyanakkor megkönnyítik a gép karbantartását.

A szórószerkezetek kialakítása függesztett szántóföldi permetezőgépek esetében is kulcsfontosságú. A választott gépen a permetlévezetékek lehetőség szerint ne legyenek kis keresztmetszetű tömlők, amelyeket a szórófejekkel együtt a szórókereten rögzítenek. Előnyösebb az a megoldás, amikor nagyobb keresztmetszetű, műanyag vagy fémvezetékekben áramlik a permetlé, és ezeken a vezetékeken egyenlő, 50 cm-es osztásban képzett furatokhoz csatlakoznak a szórófejek.

A szántóföldi permetezőgépek munkaminőségét döntő mértékben meghatározza a keret felfüggesztésének módja, valamint az, hogy a keret lengéscsillapítása mennyire hatékony. Célszerű elkerülni a merev felfüggesztésű szórókerettel felszerelt, függesztett gépek megvásárlását.

Nagyobb tartállyal szerelt vontatott permetezőgépek

Nagyobb felületeken 1000–3000 dm3-es tartállyal, 18–24 m-es kerettel készült, vontatott kivitelű permetezőgépek alkalmazása lehet célszerű, ezekkel gyorsabb és gazdaságosabb munka végezhető.

Az alkalmazott tartályok anyaga leggyakrabban üvegszállal erősített poliészter vagy polietilén. A poliészter tartályok hátránya a nagyobb tömegük, és hogy idővel rideggé válnak, ennek következtében könnyebben törnek vagy repednek. A tartály faláról leváló üvegszálak eltömhetik a szűrőket. A poliészter tartályok előnyös tulajdonsága viszont, hogy meghibásodás esetén ragasztással viszonylag egyszerűen javíthatók. A korszerű gépeken általában polietilén permetlétartályokat alkalmaznak, előnyös tulajdonságuk, hogy könnyebbek, mint a poliészter tartályok és viszonylag tartósak. Hátrányuk, hogy meghibásodás esetén javításuk csak hegesztéssel történhet.

Nagyobb méretű permetlétartállyal felszerelt permetezőgépeknél fokozott jelentősége van a tartály alakjának, mert ez a keverés hatékonyságát jelentősen befolyásolja. A keverés szempontjából legkedvezőbbek a henger alakú vagy a henger alakot minél jobban megközelítő formájú tartályok. Célszerű olyan gépet választani, amely kombinált keverőberendezéssel van ellátva, ami azt jelenti, hogy a megfelelő teljesítményű, szakszerűen elhelyezett keverőinjektorokat (minimum 2 db nagy teljesítményű injektorra szükség van) kiegészítik többnyire a tartályfenék közelében, jól pozícionált, perforált keverőcsövekkel. Nagy méretű tartályokba gyakran építenek hullámtörő lemezeket a folyadéklengések megakadályozására, mérséklésére.

Egyre gyakoribb, hogy a gép oldalán vegyszerbemosó és göngyölegtisztító berendezést helyeznek el. Ezek egyrészt azért előnyösek, mert a növényvédő szeres göngyölegeket nem kell a permetlétartály tetejéig felemelni, másrészt kialakításuk többnyire olyan, hogy a kiürített göngyölegek (kannák, ballonok, zsákok) előírásoknak megfelelő kimosását is lehetővé teszik. Ez környezetvédelmi szempontból nagyon fontos, mert a kiürült növényvédő szeres göngyölegek veszélyes hulladéknak minősülnek, amelyeket csak megfelelő mennyiségű tiszta vízzel történő kimosás után vesznek vissza az értékesítés helyén.

A vontatott gépeken a legtöbb esetben 3–6 kamrás, 15–20 bar nyomású membrán-, vagy membrándugattyús szivattyút alkalmaznak a permetlé szállítására. Egyes gépeken külön szivattyú biztosítja a keverő berendezés folyamatos és egyenletes folyadékellátását.

Célszerű olyan gépet választani, amelyen permetezés be-, illetve kikapcsolása, az üzemi nyomás, illetve a kijuttatott mennyiség szabályozása, a folyadékáramlás irányítása, a szakaszok finomszabályzása stb. kompakt kivitelű, elektromos működtetésű központi armatúracsoporttal történik, amelyet az erőgép vezetőüléséből lehet vezérelni. Ez a megoldás lényegesen megkönnyíti a gépkezelő munkáját. A szakaszoló egységeket ki lehet egészíteni ún. mennyiségszabályzó szeleppel, amely egy sebességfokozaton belül, kisebb sebességbeli eltérések esetében a kijuttatott permetlémennyiséget az üzemi nyomás kis mértékű változása mellett állandó értéken tartja.
A nagyobb teljesítményű, korszerű gépek ma már többnyire fel vannak szerelve elektronikus szabályozó automatikával. Ez biztosítja, hogy a fajlagos szórásmennyiség (dm3/ha) állandó maradjon a fordulatszám vagy a haladási sebesség változásai esetén, továbbá adatokat szolgáltat az üzemeltetés jellemzőiről (nyomás, szórásteljesítmény, kezelt terület nagysága, a kiszórt permetlé mennyisége stb.), tovább könnyítve ezáltal a kezelő munkáját.

18 m vagy nagyobb munkaszélesség esetén kizárólag olyan gépet célszerű választani, amelyen a szórókeretek nyitása, összecsukása hidraulikus munkahengerek segítségével történik. A permetezés minősége szempontjából döntő fontosságú, hogy a szórófejek és a permetezett felület távolsága megfelelő és állandó legyen. Ezért a keret magasságának beállítása ezeken a gépeken szintén hidraulikus úton legyen végezhető. A gép mozgása következtében lengő keret rontja a szórásegyenletességet.
A keretre szerelt korszerű szórószerkezetet úgy alakítják ki, hogy az egyes előírásoknak megfelelő méretű szakaszokat külön lehessen kapcsolni. Ezáltal lehetővé válik a nagyobb távolságokon bekövetkező nyomásesés elkerülése mellett az is, hogy olyan esetekben, amikor nem kell teljes munkaszélességben permetezni (például a tábla szélén), a felesleges szakaszok lezárhatók legyenek, és így elkerülhető legyen egyes területek kétszeri kezelése.

A taposási károk jelentős csökkentését eredményezheti, ha nyomkövető vonószerkezettel felszerelt gépet választunk, amely lehetővé teszi, hogy a munkagép mindig a traktorral azonos nyomban haladjon. Ez elsősorban a táblavégeken, a fordulókban jelent nagy előnyt.

Nagy méretű tartállyal szerelt, vontatott vagy önjáró permetezőgépek

A legnagyobb, több száz vagy több ezer hektáros gazdaságokban, illetve bérmunka vállalkozók üzemeltetésében alkalmazhatók eredményesen a 3000–10 000 dm3 térfogatú tartállyal és 24–48 m munkaszélességű szórószerkezettel felszerelt vontatott, valamint önjáró kivitelű permetezőgépek.

Az önjáró kivitelű permetezőgépek hajtását rendszerint 100–200 kW teljesítményű dízelmotor biztosítja, javasolható a nagyobb teljesítményű motorokkal hajtott gépek kiválasztása. A gépekre általánosságban jellemző a hidrosztatikus hajtás. Bár vannak olyan gépek, amelyeknél a hidrosztatikus hajtáshoz 3–5 fokozatú mechanikus sebességváltó is kapcsolódik, amellyel permetezésnél kis sebesség és nagy nyomaték, közúti közlekedésnél pedig nagy sebesség és kis nyomaték érhető el, célszerűbb ugyanakkor olyan gépet vásárolni, amelyre jellemző a hidrosztatikus összkerékhajtás. Ez azért előnyös, mert lehetővé teszi a fokozatmentes sebességváltást és a terepviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A közlekedés megkönnyítése és a kezelő kényelmének biztosítása érdekében válasszunk a személygépkocsiknál is alkalmazott automatikus sebességszabályozóval (tempomat) felszerelt gépet.

A gép kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a gép alvázán a részegységek úgy legyenek elhelyezve, hogy a futóművek terhelése üres és teletöltött permetlétartály esetén egyaránt kiegyenlített legyen. Az üzembiztosság, a teljesítmény és a munkaminőség szempontjából egyaránt előnyös, ha olyan gépet vásárolunk, amelynek alváza az aktuális terhelés függvényében szabályozott, pneumatikus rugózású. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb az üzemeltető munkája, kisebb a gép elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazható, kisebb a szórókeret lengése, jobb a kereszt-, illetve hosszirányú szórásegyenletesség.

Az önjáró permetezőgépek többsége kéttengelyes négykerekes kivitelű, de vannak, főleg a 8000–10 000 literes tartállyal készülő típusok között háromtengelyes hatkerekes kivitelűek is. A kerekek mérete is különböző a rendeltetésnek megfelelően.

A nagy tömegű gépek biztonságos működtetéséhez hatékony fékrendszerre van szükség, amely általában hidraulikus vagy pneumatikus, rásegítéses kivitelű - vagy tárcsafék.

Olyan gép vásárlását javasoljuk, amelyen a kormányzás elektronikus szabályozású hidraulikus szervokormánnyal történik, amely többféle üzemmódot tesz lehetővé. Közúton hagyományos elsőkerék-kormányzás alkalmazható, terepen pedig az első és hátsó kerekek ellenkező irányú elfordításával egyes gépek szinte helyben meg tudnak fordulni. A kerekek azonos irányú elfordításával ún. oldalazó járást is alkalmazhatunk, amely lejtős területen lehetővé teszi az oldalirányú csúszás megakadályozását, a gép nyomon tartását. Szereltessük fel gépünket GPS-rendszerű nyomkövető rendszerrel, amely nagy pontossággal irányítja a gépet. Ez a szinte teljes mértékben automatikus kormányzás a nagyfokú pontosság mellett a vezető kényelmét is szolgálja, akinek irányítási feladata a munkavégzés során már minimális lehet.

Önjáró gépeken a szórószerkezetet elől vagy hátul helyezik el. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Az elől elhelyezett szórókeretre jó a rálátás, könnyen ellenőrizhető a munka, a sorok csatlakoztatása, az akadályok kikerülése biztonságosan történhet. Hátrányos viszont, hogy a menetszél a permetet a gépre sodorja, ami megfolyásokat, csepegéseket okozhat, valamint a szélvédőre jutva a kilátást rontja. A gépek többségén ezért hátul helyezik el a szórókeretet, ahol ezek a problémák nem jelentkeznek, viszont a munka ellenőrzése és a sávcsatlakozás, például gyomirtásnál, nehezebb. A kiválasztott gépen összességében azért célszerűbb a hátul elhelyezett szórókeret, mert a munka ellenőrzésére és a pontos sávcsatlakoztatás biztosítására számos korábban ismertetett műszaki megoldás áll rendelkezésre.

A nagy munkaszélesség és megnövelt munkasebesség szükségessé tette a szórószerkezetek korszerűsítését a megfelelő munkaminőség biztosítása érdekében. Olyan megfelelően lengéscsillapított szórószerkezettel felszerelt gép kiválasztását javasoljuk, amelyen a szórókeret magasságát elektronikus rendszerrel ellenőrzik. A keretszárnyakon ultrahangos érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a talajtól való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályozás, amelynek során, ha a keret túlságosan megközelíti a talajt, akkor a vezérlés működésbe lép és automatikusan megemeli a szárnyakat. Ez azért fontos, mert a kezelések minősége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szórófejek talajtól való távolsága a kezelések során állandó maradjon. A különböző terepviszonyok között végzett munka biztonságát és jó minőségét tovább javíthatjuk, ha olyan gépre esik a választásunk, amelyen biztosítva van, hogy a szórókeret a gép helyzetétől függetlenül a lejtővel párhuzamosan legyen működtethető. A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított legyen.

A gépek újszerű alkalmazását teszi lehetővé a szórószerkezeten alkalmazott pneumatikus működtető rendszer. A szórófejeken pneumatikus vezérlésű szelepekkel lehet különböző méretű és rendszerű fúvókákat működtetni vagy kikapcsolni menet közben is. Ezzel a megoldással a technológiai változtatásokat időveszteség nélkül végrehajthatjuk. Ez az alapja a már ismertetett helyspecifikus permetezésnek is, amelynél GPS-rendszer felhasználásával és megfelelő gyomtérkép készítésével lehetőségünk van arra, hogy csak a fertőzött, gyomos területen és a szükséges dózissal végezzük el a kezelést. A szélviszonyoknak megfelelő, szabályozott cseppméretű permetezési technológiánál ugyancsak ez a rendszer alkalmat ad arra, hogy a légmozgásnak megfelelően különböző méretű cseppekkel védekezzünk. Mindenképpen célszerű tehát a pneumatikus működtető rendszerrel felszerelt gépeket előnyben részesíteni.

Jelentős munkaminőségi javulást eredményezhet olyan gép alkalmazása, amelyen cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított az üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhetjük, hogy vegyszeres gyomirtásnál az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a permetezőgép megindult, gyomosodás lépjen fel, amely táblán befelé haladva fokozatosan megszűnik.

Állítható szabad magasságú hidas permetezőgépek

A kínálatban szereplő önjáró permetezőgépek túlnyomó többsége az igényeknek megfelelően hidas kivitelű. A hidas permetezőgépeket elsősorban kukorica védelmére ajánljuk, emellett jól használhatók napraforgó, dohány és más magas növésű sorkultúrában, valamint alacsony növésű növények kezelésénél is.

A hidas kivitelű gépek szabad magassága legtöbb esetben 150–300 cm között változik. A típus kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a 150–160 cm-es szabad magasság nem minden növényállománynál elegendő, a kezelések jelentős részénél legalább 180–200 cm szabad magasságra van szükség. A 150–160 cm szabad magasságú gépek például magas növésű kukoricában csak korlátozott mértékben alkalmazhatók.

Olyan korszerű gépet válasszunk, amely esetében a szabad magasság menet közben hidraulikusan változtatható. Ez azért előnyös, mert közúton alacsony helyzetben biztonsággal lehet vele nagy sebességgel közlekedni, munkavégzés közben pedig a kezelendő növényzet magasságához történhet a beállítás.

Célszerű olyan hidas gépet választani, amelynél tág határok között, hidraulikusan, fokozatmentesen és munka közben állítható a nyomtávolság is.

Érdemes olyan gépet választani, amely további olyan megoldásokkal van felszerelve, amely a gépkezelő kényelmét tovább fokozza, a munkavégzést megkönnyíti.

Az időről időre szigorodó környezetvédelmi előírások indokolttá és szükségessé teszik a szántóföldi permetezőgépek hagyományos és korszerű kivitelű részegységeinek, kiegészítő berendezéseinek, szórószerkezeteinek, illetve a gépeken alkalmazható anyagtakarékos, környezetkímélő műszaki megoldásoknak (korszerű fúvókák, szállítólevegős szórószerkezet, helyspecifikus permetezés, stb.) az alkalmazását. Egyre kifejezettebb az a társadalmi igény és szakmai törekvés, hogy minél kisebb fajlagos permetlé-felhasználással legyenek elvégezhetők a beavatkozások, lehetőleg anélkül, hogy veszélyeztetnénk, terhelnénk a környezetet. Ezért minden esetben részesítsük előnyben azokat a műszaki megoldásokat, amelyekkel minél kisebb permetlémennyiség felhasználásával, környezetkímélő módon lehet permetezni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza