Betekintés a szőlő- és borágazatba

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/06/16

– Hogyan alakult a tavalyi évben és az idei év első három hónapjában a magyar bor exportja és importja?

– 2015-ben az importborok behozatala erőteljesen, 196 ezer hl-re esett vissza a 2014-es 368 ezer hl-ről, ami 46,7%-os csökkenést jelent. A visszaesés elsősorban az olcsó, Olaszországból beérkező borokat érintette. Borexportunk mennyiségben stagnált (613 ezer hektoliter), értékben (73 millió euró) azonban kismértékű növekedést (+2,9%) értünk el.

– Jelenleg milyen változások érzékelhetők a nemzetközi borpiacon?

– A nemzetközi piacokon a verseny egyre inkább erősödik. Az európai piacok, amelyekre a magyar borok döntő többsége kerül, telítettek, igen nehéz új piaci réseket találni. A borkereskedelemben – elsősorban a költséghatékonyság miatt – egyre inkább előtérbe kerülnek a folyóborok a palackozott borokkal szemben. Ezek a borok utána a célországban kerülnek palackozásra.
Magyarország szempontjából örvendetes az a tendencia, hogy növekszik az érdeklődés a helyi fajták iránt. Hazánkban 60% felett van azoknak a szőlőfajtáknak az aránya, amelyek helyi, jellemzően magyar vagy kárpát-medencei fajtának tekinthetőek. A fajták közül különösen is kiemelkedőnek számít a Furmint és a Hárslevelű. Ezekről a fajtákról a nemzetközi piacot jól ismerő külföldi szakemberek is elismerően nyilatkoznak. Biztatónak tekinthető az a tény is, hogy a magyar borok a nemzetközi versenyeken igen jó eredményeket érnek el. Stabilnak tekinthető kivitelünk azt mutatja, hogy a magyar borok megtalálták a fogyasztóikat a nemzetközi piacokon, az egy literre jutó exportérték növekszik.

Fontos megemlíteni még a pezsgőkészítés és fogyasztás dinamikus fejlődését. Az utóbbi 10 évben 40%-kal nőtt a termelés, míg a csendes boroké csak 7%-kal nőtt. A pezsgő fogyasztása világszinten nőtt az utóbbi 10 évben: 2003-ban 11,8 M hl; míg 2013-ban 15,4 M hl (30%) volt. Magyarországon komoly hagyományai vannak a pezsgőkészítésnek. A nagyüzemi pezsgőkészítés mellett 2013-től itthon elindulhatott a kisüzemi pezsgőkészítés is, ami a piac fejlődését is elő fogja segíteni.
A pezsgő és a buborékos borok növekedése (pl. prosecco) töretlen, nemzetközi szinten ezt a Berry Bros borkereskedés igazgatója is megjósolja. Magyarországon is a pezsgő trend erősödik, OIV- (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) statisztika alátámasztja, illetve új pezsgőkészítők jelentek meg, a kis pincészetek mellett új borvidékek (pl. Tokaj, Somló), ahol egyre komolyabb a pezsgőkészítés.
Növekszik a természetes borok „natural wines” trendje. Ez annak tulajdonítható, hogy a fogyasztók egyre jobban szeretnék tudni, mit fogyasztanak, mi van a palackban. A jövőben nem kizárt, hogy hátcímkék kerülnek a palackokra az összetevőkkel (allergéneket már helyenként említeni kell).
Új technológiák fejlődnek ki, amelyek segíteni hivatottak a fogyasztót (coravin, smart bottle, APP´s stb.).
Sláger téma a klímaváltozás és hatása a borra, beleértve a vízmennyiséget is, ami rendelkezésre áll (csapadék, öntözés stb.). Fontos az új és a régi kártevők elleni fellépés, a kutatás, a védekezés. A GMO a borban (élesztők): ebben a kérdésben Magyarország határozott álláspontot képvisel a GMO-mentessége kapcsán. Újdonság az online borkereskedés és az interaktivitás erősödése, valamint a személyre szabott kínálatok.

– Az érzékelhető piaci átrendeződésnek milyen pozitív hozadékai lehetnek?

– Az import visszaszorulása már a tavalyi évben is éreztette hatását. A szőlő-bor ágazat rendkívül kedvező évet zárt 2015-ben, az első előzetes adatok szerint a kibocsátása 73 milliárd forint volt (+39%). A volumen 26%-kal, az árak 10%-kal emelkedtek. A 2015-ös szüret mennyiségben és minőségben is a korábbi éveknél kedvezőbben alakult, amely kedvező alapot teremt a 2016-os évnek.
A bortermelők felismerték a nemzetközi tendenciákban rejlő lehetőségeket. Tudatosan felépített külpiaci marketinggel fel lehet kelteni a magyar borok iránti érdeklődést. Ebben a Földművelésügyi Minisztérium együttműködő partnere a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága. Az elmúlt években tudatosan összeválogatott kínálattal, jól szervezett megjelenésekkel, borbemutatókkal igyekszünk kommunikálni értékeinket. A Borkiválóság Program Országkóstoló sorozatában megjelent kiadványok ezt a kommunikációt segítik. Erre épülnek a borbemutatók is.

– Jelenleg hogyan áll hazánk a bortermelő országok listáján?

– Magyarország bortermelése a világ és Európa viszonylatában is igen alacsony. Bortermelésünk 2015-ben a világ bortermelésének kb. 1, az EU-28 bortermelésének pedig az 1,65 százalékát tette ki. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet 46 bortermelő tagállama közül a 16–17. helyet foglaljuk el. Az OIV a világ bortermelésének 80%-át képviselő kormányközi szervezet, amelynek Magyarország alapító tagja.

Világviszonylatban, ami a borkészítést illeti, a rangsor a következő (2014):

– Mit mutat a hazai borfogyasztás mérlege?

– A hazai borfogyasztás – a KSH adatai szerint – jelenleg 25 liter/fő körül alakul. Ez az érték 6–8%-kal alacsonyabb, mint 8–10 évvel ezelőtt. A borfogyasztás és ezzel együtt az alkoholfogyasztás visszaesése egész Európában megfigyelhető. A borfogyasztás visszaesésével együtt megnőtt a fogyasztók minőség iránti kereslete, így az OEM- (oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor) és OFJ- (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor) borok fogyasztása az elmúlt években növekedésnek indult.

A hazai borfogyasztási kedvet és a minőségi borok fogyasztása iránti kereslet növekedését célozza meg a 2013-ban életre hívott Nemzeti Borkiválóság Program. A program alapgondolata, amely a kezdetek óta nem változott, az volt, hogy létrejöjjön egy olyan országos bormustra, amely az egész országra kiterjedő, átfogó, a borvidékeket, szőlőfajtákat és borászatokat mutatja be. Az értékelés szempontjai nemzetközi borbírálati rendszeren alapulnak, melynek köszönhetően a magyar és külpiaci pozícionálást szeretnénk támogatni. A Borkiválóságok Könyvei lehetőséget biztosítanak a borászatok számára ingyenes megjelenéshez, promócióhoz; a kereskedések számára értékesítést támogató, segítő eszközként szolgálnak; a fogyasztóknak pedig iránytűt mutatnak a borválasztásban, a pincészetek megismerésében.

– Más országokhoz képest egy palack borra mennyit költ a magyar fogyasztó?

– A kérdés összetett, mivel a teljes borfogyasztást mutató statisztika mögött több részlet is finomíthatja a képet. Összességében egy átlagos borfogyasztó 500–1000 forint között hajlandó borra költeni. Ezt a számot természetesen nagyon sok egyéb tényező is alakíthatja: milyen célból vásárolják, milyen jövedelmi helyzettel rendelkezik a borfogyasztó, milyen borismerettel rendelkezik. Más országok tapasztalatából elmondható, hogy a borkultúra szélesítése, fejlesztése jelentősen növelni tudja ezt az összeget.

– Magyarországon hány hektáron foglalkoznak szőlőtermeléssel és milyen mértékben használjuk ki területi adottságainkat?

– Magyarország 22 borvidékén jelenleg közel 65 ezer hektár szőlőültetvényt tart nyilván a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Ez az ültetvényfelület szolgálja Magyarország árubor-termelését. Ennek az ültetvényfelületnek a megújításában jelentett nagy segítséget a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása. 2004 óta 41 milliárd forint támogatást kaptak a termelők.

– A földrajzi árujelzők használata mennyiben segíthet a bortermelés jövedelmezőségének javulásában?

– A földrajzi árujelzők a termelők számára olyan önszabályozási lehetőséget adnak, amelyek a vonatkozó termékleírásokon keresztül teremtik meg annak a lehetőségét, hogy a földrajzi árujelzővel rendelkező borok piaci értékét növelni lehessen. A termékleírások tartalma – a jogszabályi kereteken belül – teljes mértékben az azt megalkotó termelői közösségen múlik. Ezért a földrajzi árujelzővel rendelkező borok piaci értéke és a termékleírásban foglaltak között kell keresni az összefüggést akkor, amikor a piaci értékét vizsgáljuk ezeknek a boroknak. Összességében elmondható azonban, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termékek drágábban eladhatóak, megbízhatóságot és minőséget közvetít. Eszmei értéke mellett pedig marketingkommunikációs lehetőség is rejlik benne.

– A szőlészeti-borászati stratégiának melyek a legfontosabb elemei a jövőt illetően?

– A minisztérium egyik fontos feladatának tekinti az ágazati stratégia megalkotását. Ebben a munkában a legfontosabb partnernek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tekinthető, amely mint szakmaközi szervezet a teljes szőlő-bor ágazatot képviseli. A stratégia megalkotása folyamatban van.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai