Kategória: Európai Unió | Szerző: V.B., 2016/06/18
A Nyakas Pincészet Zrt. tevékenységét a Budai-hegység nyugati, valamint a Gerecse délkeleti lejtőivel határolt Zsámbéki-medencében folytatja. Ültetvényeik a 250–300 méter feletti magasságban lévő domboldalakon fekszenek.
A nem túl forró klíma, a jó fekvés, a meszes altalaj, és nem utolsósorban a hozzáértő szakemberek biztosítják, hogy főként a fehérborok világában a legjobbak között vannak. Pincészetük nevét a medencét átszelő Gerecse hegység nyúlványáról a „Nyakas”-ról kapta.
– A Nyakas pincészet a hajdani Sashegy–Budai borvidéknek egy igen jelentős megmaradt, a fehérszőlő-termesztés szempontjából kiváló adottságú területén Budapesttől nyugatra 25 kilométer távolságra az Etyek–Budai borvidék budai körzetében található. Az Etyek–Budai borvidék budai körzete az egykor virágzó, de a filoxéravész után elsorvadt budai borvidék ültetvényeiből és az egykori Kertészeti Egyetem tangazdasága szőlőiből alakult ki. Ezen a vidéken a szőlőtermesztés és a borkészítés évszázados múlttal és hagyományokkal rendelkezik, és a térség adottságai, illetve történelmi múltja lehetővé tették, hogy 1997-ben borvidéki körzeti rangra emelkedett. A körzetünk magába foglalja a Budakeszi, Telki, Tök, Budajenő, Üröm, Pilisborosjenő határában lévő szőlőültetvényeket. Jellemző szőlőfajtáink az Irsai Olivér, Chardonnay, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, de van még Szürkebarát, Rajnai rizling, Kékfrankos, Pinot noir, Kadarka, Merlot – tájékoztat Nyúlné Dr. Pühra Beáta, a Nyakas Pince Zrt. főborásza
Az egykori töki Egyetértés Tsz 1991-ben Kft. lett, a jogutód jelenleg Zrt. formában működik Nyakas Pince Zrt. néven. A cég teljes egészében magyar tulajdonban van. A szőlőbirtok nagysága jelenleg 171,3 hektár, aminek 92 százaléka fehér-, nyolc százaléka kékszőlő. A szőlőültetvény nagysága új telepítés révén jövőre várhatóan 186,3 növekszik, ekkorra 88 százalék lesz a fehér, és 12 százalék a kékszőlő aránya. A terület közel fele Chardonnay, utána jön az Irsai Olivér majdnem 50 hektáron, emellett van Szürkebarát, Sauvignon Blanc, Rajnai rizling, a kékszőlőkből Kadarka, Pinot noir, Merlot és Kékfrankos. Ezeknek a Cuvée-jéből készül a rosé.
– Ami a művelési módot illeti, a 89 előtti korszakból ránk maradt telepítéseinket megpróbáltuk karbantartani, illetve valamennyire modernizálni, de az utóbbi évek telepítéseinél már a középmagas kordont alkalmazzuk, 3570 darab/hektár a tőkeszám, a tő és sortáv 2,8x1 méter. Különös gonddal foglalkozunk a tőkék terhelésével és az egyes fajták speciális igényeivel. A minőségi borkészítés feltételének tartjuk a kíméletes kézi szüretet, nem ritkán a kora hajnali órákban – fogalmaz a főborásznő.
Mint elmondja, a Nyakas pincészet korszerű technológiával rendelkezik az elsődleges illat- és zamatanyagokban gazdag, üde, reduktív fehérborok készítését célozza meg. A technológia sarokpontja a kíméletes szőlőfeldolgozás, a lehető leghatékonyabb musttisztítás, illetve az alacsony hőfokon végzett faélesztős erjesztés és az oxigén minél teljesebb kizárása, s hogy minél egészségesebb legyen a bejövő szőlő. Zömében reduktív fehérborok készítése mellé felsorakozik a rozébor-előállítás is. Hozzátéve, a Nyakasnál létezik átmeneti technológiával készített bor is. A kései szüretelésű szőlőből reduktívan kierjesztjük a borainkat, s amely fajtát úgy ítélünk meg, hogy nagyon jót tesz neki a fahordóban érlelés, azoknál ezt a megoldást is alkalmazzuk. A seprőn vagy finom seprőn tartást az összeházasítás követi.
Legismertebb boraik közé tartozik a Budai Irsai Olivér – száraz fehérbor, Aligvárom – száraz fehérbor; Nyakas Rosé – száraz rosébor, Don Olivér – száraz fehérbor, Budai Chardonnay – száraz fehérbor, Budai Riesling (2012) – száraz fehérbor, Menádok Budai Chardonnay (2011) – száraz fehérbor; Menádok Budai Pinot gris (2011) – száraz fehérbor, Budai Sauvignon Blanc – száraz fehérbor, Menádok Budai Sauvignon blanc (2012) – félédes fehérbor, Budai Sauvignon blanc késői szüret (2011) – édes fehérbor.
A fejlesztésekkel kapcsolatban megtudom, hogy a régi tsz időkből származó ültetvények átlagéletkora 30 év feletti, de fokozottan ügyelnek a jó kondíció megtartására. A Nyakas Pincészet induló összes tárolótere 3 ezer hektoliter volt. Mostanára ez majdnem 14 ezer hektoliterre bővült.
A palackozókapacitásuk 3 ezer hektóra lett kitalálva, a gépsor teljesítménye 1500 palack óránként (pályázatra várunk és ezt cserélnénk le a 2500–3000 palack/órás új, modernebb palackozó gépsorra). Ennek ellenére az éves teljesítmény egymillió üveg bor. Szükség lenne tehát az új gépsorra. A terveik megvannak, várják a pályázat meghirdetését.
Érdeklődésemre, hogy melyek a legkeresettebb fajtáik, a Nyakas Pince vezetője némi magyarázattal szolgál.
– Ahogy mondani szokták, manapság gyorsan élünk. A reduktív boroknak pontosan ezért van sikerük, bár sokszor és sokan jövendölték, eljön az idő, amikor eltűnik ezeknek a boroknak divathulláma. Én azt gondolom, hogy ezeknek a reduktív technológiával készült, viszonylag alacsony alkoholtartalmú boroknak az a lényege, hogy üdék és frissek. S még valami; a rozé igencsak felkapott kategória lett az utóbbi években. Az alapvetően fehérboros Etyek–Budai borvidéken is készülnek roséborok, amelyeknek szintén a gyümölcsösség, frissesség a fő jellemzője.
A fajtaszerkezetet tekintve az utóbbi időben az Irsai Olivér nagyon-nagyon kedvelt. A kedveltség onnan is ered, hogy mind a fiatalok, mind az idősek, de a középkorosztály tagjainak is az ínyére való. A muskotályos, behízelgő illata, zamata nem nagy alkoholtartalommal párosul, ez üdítően tud hatni. Azok számára is, akik éppen csak kezdik magukat bevezetni a borok világába, tudják mihez kötni és felismerni ez a fajtát. Az Irsai után jövő Chardonnay-ről is úgy beszéltek az utóbbi években, hogy leáldozóban van a napja; mi ezt nem tapasztaljuk. Mellette szól, hogy a korai, illetve a kései szüretelésű Chardonnay-ből egészen más típusú borokat lehet készíteni, és nagyon jó házasítási alapanyag. A Sauvignon Blancnál, Rajnai rizlingnél viszont nincsen arany középút. Vagy szereti valaki, vagy nem. Megítéléséhez már kell egy bizonyos borfogyasztói szokással rendelkezni.
Láthatóan könnyű helyzetben van beszélgetőpartnerem, amikor az értékesítés felől kérdezem.
– Boraink, ha nem is az összes fajta, szinte valamennyi áruházláncban megvásárolhatók. Nos, az értékesítéssel nincsen gond, amiben szerepet játszik az a körülmény, hogy zömmel belföldön értékesítünk. Persze szállítunk exportra is, egészen pontosan 12 országba. Ami a belföldi piacot illeti, nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Tehát vannak még várólistán borforgalmazók, ezért is van az, hogy nálunk az export kisebb jelentőségű. Amúgy a piacra jutás nagyon nehéz. Mindig jönnek új versenytársak, de ez egyben jó is. Azt gondolom, ha tartjuk a minőséget, és a vevőink bizalmat szavaznak és meg is maradnak a borainknál, ennél nagyobb dolog egy pincészet számára talán nem is lehet.
– Ha nem is játszik döntő szerepet a Nyakas Pincészetnél az export, a külföldi borversenyeken elért sikereknek nyilván örülnek.
– Minden évben részt veszünk a hazai és a külföldi borversenyeken, már ha van olyan borfajtánk, amivel nevezni tudunk. Az idei párizsi Vinalies borversenyen az Irsaink és az Aligvárom borunk ezüstérmet nyert, a 2014-es Budai Chardonnay-val, a Chardonnay du Monde-n a legjobb tíz közé kerültünk, az idén itt a 2015-ös évjárattal ezüstérmet nyertünk, majd a szlovákiai Modrában egy 2012-es évjáratú Nyakas Budai Rieslingünk aranyérmet nyert. A legfrissebb hír a pince szempontjából, hogy a rozéversenyek kiemelkedő, Mondial du Rozé versenyén Cannes-ban a Nyakas Roséval ezüstérmet nyertünk. Ez utóbbi számunkra azért is nagy öröm, mert fehérborosok vagyunk, és sok-sok rozékészítő borásszal felvehettük a versenyt.
Dr. Pühra Beáta a jövő terveit illetően így összegez:
– Borfajtáink számát nem tervezzük tovább növelni. A nagyon távlati terveink között szerepel, hogy a saját Irsai szőlőnkből pálinkát készítünk, illetve kisebb szériaszámban hagyományos technológiával pezsgőt.
Nagyon fontos számunkra a környezettudatos termelés. Ezt eddig már több mint tíz éve, jelentős, nagy hektárszámú területen folytatjuk. Ilyen területnagyság és piac mellett nem tudjuk felvállalni a biotermesztés minden elemét, elsősorban termésbiztonsági okok miatt, hiszen a bioszőlőnél nem lehet kizárni, hogy egyes évjáratok ne szenvedjenek komoly károkat. De ettől függetlenül van teljes bioművelésű területünk is például Sauvignon Blanc-ból, s ez nagy szakmai kihívást jelent a szőlős-boros csapatunk számára. De nemcsak erről van szó. A pincéink, a tervezett új palackozó, a palackozott tételek tárolóhelye esetében is fontos szempontnak tartjuk a megújuló energiaforrások kihasználását.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza