Sokarcú lett a húspiac

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Agrárium-info, 2016/06/21

2015-re a 2014-es adatot 892 ezer tonnával meghaladva, 115,3 millió tonnára emelkedett a világ sertéshústermelése – írja az USA agrárminisztériumának (USDA) októberben megjelent rövid távú elemzése. A jelentős sertéstartó országok – mint az EU, USA, Brazília – többségében az előrejelzéseknek megfelelően nőtt a kibocsátás, míg Kínában kissé csökkent a sertéshústermelés.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által tavaly idézett előrejelzés szerint a sertéshús-termelés bővülésével párhuzamosan a globális kereskedelem is élénkül: a sertéshúsexport 3,9 százalékkal, a sertéshúsimport 1,3 százalékkal növekedhet az idei esztendőben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A következő évben a sertéshús kereskedelme tovább emelkedhet, azonban a növekedés üteme lassulhat. (A pontos számok még nem kerültek nyilvánosságra.)

Az USDA adatai szerint 8 százalékkal volt magasabb tavaly az USA sertéshústermelése a 2014. évi adatokhoz képest. A vágások száma 9 százalékkal nőtt, míg a vágóhidakra kerülő sertések élősúlya 1 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. Az USDA adatai alapján az Egyesült Államokban a sertés ára kilogrammonként 1,57 dollár volt hasított súlyban 2015 szeptemberében, ami 30 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Igaz ugyanakkor, hogy tavaly a PED-vírus okozta szűkös malackínálat miatt magas szinten mozgott a sertések ára. Jelen pillanatban (2016. május) az említett árukörben az átlagár meghaladta az 1,6 dollárt kilogrammonként.

Az USDA összegzése szerint az Egyesült Államok sertéshús-kibocsátása 7,6 százalékkal emelkedve 11,16 millió tonnára nőtt 2015-ben, és 11,3 millió tonna körül alakulhat 2016-ban, ami további 1,4 százalékos növekedést jelent. A sertéshúsexport 2,9 százalékkal, a sertéshúsimport 9,8 százalékkal bővülhet az idén. Idén (2016) előreláthatóan már csak a kivitel emelkedik – 4,5 százalékkal –, az import a 2014. évi szintre csökkenhet.

Brazíliában a sertés ára 3 százalékkal volt alacsonyabb 2015 szeptemberében, mint az előző esztendő azonos hónapjában. A Brazíliai Sertés- és Baromfitenyésztők Szövetségének (ABPA) adatai szerint Brazília sertéshúskivitele 6,2 százalékkal nőtt 2015. január és szeptember között a 2014. január–szeptemberihez képest. A brazíliai sertéshús fő importőrei (Oroszország, Hongkong, Szingapúr) növelték a felvásárolt mennyiséget 2015 szeptemberében a tavalyi év azonos hónapjához képest. Emellett a kisebb piacokra is több sertéshús került a dél-amerikai országból. Az USDA jelzése szerint Brazília sertéshús-termelése 1,5 százalékkal bővült az idén, és 2016-ban egyaránt ez a trend várható, a belső fogyasztás pedig hasonló mértékben növekedhet. A sertéshús kivitele 1,6 százalékkal és 2,6 százalékkal emelkedhet a vizsgált években. 

Egyetértenek: itthon beomlott

A hazai sertéspiaci viszonyok mindezekkel együtt nem látszanak túl kedvezőnek. A nagyobb gazdaságokat tömörítő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége drámai hangon emelt szót az ágazat érdekében. Közleményük szerint „az EU tétlenül szemléli az ágazat vergődését, az intézkedései hatástalanok, ráadásul most ütnek vissza a nemzeti kormány azon, leginkább a nagyobb sertéstartó gazdaságokat érintő intézkedései is – például földhasználat korlátozása, alaptámogatás elvonása –, amelyek következtében jelentősen romlott a sertéstartók jövedelmi pozíciója. Megszűnt az a lehetőség, hogy a növénytermesztés eredményéből finanszírozzák az állattartás veszteségeit. Ezen felül idén a támogatások igénybevételéhez szükséges igazolások kiállítására is díjat vezettek be, így a termelők a támogatás egy részét egyből el is bukják.” Hozzáteszik, hogy a sertésfelvásárlási árak az elmúlt év végén összeomlottak. A pár hét alatt bekövetkezett 20 százalékos árzuhanás révén ötéves mélypontra esett felvásárlási árszint miatt a termelők vesztesége napról napra nőtt, ez egy-egy hízósertésen 4–5 ezer forintot is kitett.

A közelmúltban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is kitért a szokatlanul alacsony árakra egy az ágazat aktuális helyzetét ismertető sajtótájékoztatón. A sertésár az elmúlt évre vetítve mintegy 15 százalékkal csökkent, ez egy darab állatra vetítve mintegy 5000 forintos veszteséget okozott a termelőknek – erősítette meg a bukás mértékét az elnök is.

A probléma fő oka elsősorban az orosz embargó. Még 2014 elején fedezték fel az afrikai sertéspestis kórokozóját Litvánia hat régiójában vaddisznókban, mire Moszkva rögtön megtiltotta az uniós sertéshús behozatalát. A nyilvánvalóan nem élelmiszer-biztonsági, hanem politikai intézkedést később egy sokkal kiterjedtebb embargós döntés követte: 2014 augusztusa óta egy sor élelmiszert, köztük sertéshúst sem szállíthat az EU Oroszországnak. Az eredetileg egy évre tervezett tilalom azóta is él, és pillanatnyilag semmi jele, hogy ez a helyzet megváltozna.

A bezáródott orosz piac – és részben a csökkenő távol-keleti kereslet – miatt a túlkínálat egész Európában lenyomta az árakat. A korábbi uniós intézkedések (köztük a tavalyi tárolási támogatás) nem voltak képesek tartósan kezelni a helyzetet, csak ideiglenesen vontak ki árut a piacról. Kismértékű változás azért van.

„Az elmúlt hetekben elindult egy kismértékű árnövekedés, jelenleg 320–340 forint körül alakul az élő sertés felvásárlási ára” – nyilatkozta az ügyben Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke, az agrárkamara alelnöke szerint ennek fő oka a helyzet kezelésére bevezetett uniós magántárolási támogatás, amelynek hatására két hét alatt közel 50 ezer tonna sertéshúst vontak ki a piacról az európai szereplők. „A másik ok a korai húsvétban keresendő – tette hozzá Éder Tamás –, hiszen a hosszú érlelésű húsvéti termékekhez a szokásosnál korábban meg kellett vásárolnia az iparnak a megfelelő húsrészeket.”

Tény, hogy a mostani árszintek a termelők nagy többségénél nem fedezik a költségeket. Mivel érdemi keresletbővülésre sem a világpiacon, sem az Európai Unióban nem lehet számítani rövid távon, valószínűleg a kínálat visszafogásával reagálnak majd a termelők a helyzetre – véli Éder Tamás. A szakember szerint ennek hatására lehetséges a sertésárakban egy érezhető, felfelé irányuló elmozdulás 2016 közepén, ezt jelzik a Bizottság szakértői által készített prognózisok is. „Előbb senki sem számít érdemi áremelkedésre” – jegyezte meg az elnök.

Bővülő marhaállomány

A marhakereskedésben is bőven akad feszültség. A szakértők a nemzetközi piacon ebben az ágazatban visszaesésre számítanak. A marhahúsexport 3,9 százalékkal, míg az import 4,3 százalékkal mérséklődhet a tavalyi értékekhez képest. Kínában viszont erősödhet az import a növekvő belső kereslet miatt, 44 százalékos importerősödésre van kilátás.

Az előrejelzések szerint a szakértők arra számítanak, hogy 2016-ra változik majd a helyzet és 1 százalékkal gyarapodni fog a globális marhahús-kibocsátás az ideihez képest. Erre azért van esély, mert több világpiaci szereplő is állománybővítésre készül. Az USA marhahústermelése például 2 százalékkal csökkent idén, de ez a tendencia 2016-ra gyökeresen változhat, 5 százalékos bővülést jeleznek elő a szakértők.

Az idei évre az USDA szerint a marhahús kibocsátása 4 százalékkal, míg a borjúhústermelés 16 százalékkal csökkent az USA-ban az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. A vágási adatok szerint 2015 első 9 hónapjában 6 százalékkal csökkent a szarvasmarhák vágása a 2014-es azonos időszakhoz képest. Eközben a vágóhídra kerülő állatok súlya 2 százalékkal gyarapodott. Idén a bika ára a tavalyihoz képest 16 százalékkal csökkent az USA-ban, 4,85 dollár/kg hasított súly az aktuális ár.

Eközben Brazíliában 12 százalékkal emelkedett a szarvasmarha ára az előző évihez (2014) képest, míg a marhahúskivitel 18 százalékkal esett vissza. Ez a világpiacra is hatást gyakorolt: augusztusban csupán 96 ezer tonna friss, brazil marhahús került értékesítésre. A legnagyobb felvásárlójuk Hong-Kong, Egyiptom és Oroszország voltak. Szeptemberben azonban már az újranyitott kínai piacra került a legtöbb brazil marhahús. Az USDA előrejelzése szerint Brazília marhahús-termelése 3 százalékkal, marhahús kivitele 15 százalékkal maradhat el idén a tavaly mért értékektől, miközben a kibocsátás 2, az export pedig 9 százalékkal gyarapodhat 2016-ban.

Stagnáló juh- és kecskepiac

Az Európai Bizottság rövid távú előrevetítése szerint az EU juh- és kecskehústermelése 1,5 százalékkal, 893 ezer tonnára növekedhet 2015-ben, további emelkedés nem várható 2016-ban. A közösség juh- és kecskehúsimportja várhatóan 1 százalékkal nő 2015-ben, és további 1,5 százalékkal 2016-ban. Az Európai Unió juh- és kecskehúsexportja 25 százalékkal eshet az idén, azonban 2016-ban stagnálás várható. Az EU-ban a juh- és a kecskehús fogyasztása 2 százalékkal növekedhet 2015-ben, és nem változik jelentősen 2016-ban. Az egy főre jutó fogyasztás 1,8 kg körül alakulhat az idén és a következő évben is.

A magyar juh- és kecskepiacon a KSH adatai szerint az élő bárány kivitele 5 százalékkal csökkent 2015 első nyolc hónapjában az előző évhez képest. Az export értéke forintban kifejezve 7 százalékkal mérséklődött. A kivitelből 90 százalékkal részesedő Olaszországba 5 százalékkal kevesebb bárány került a megfigyelt időszakban. A juh- és bárányhús exportjának mennyisége 20 százalékkal, az értéke pedig 32 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mennyiségben Svájcba és Jordániába értékesítettek juhhúst a magyar exportőrök. A Svájcba szállított mennyiség 7 százalékkal nőtt.

A Közös Agrárpolitikán belül, a piacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség kielégítő életszínvonalának biztosítása, illetve az esetleges készletfelgyűlés kezelése érdekében a közvetlen támogatási rendszerekkel párhuzamosan kidolgoztak egy ártámogatási rendszert. Az ártámogatási mechanizmus figyelembe veszi az egyes mezőgazdasági ágazatok igényeit, valamint az ágazatok közötti kölcsönhatásokat. Az intézkedések az alábbi formákban valósulnak meg:

állami intervenció a mezőgazdasági termékek piacain; magántárolási támogatás nyújtása a gabona, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús ágazatának termékei után.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai