„A holnap már tegnap elkezdődött!”

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/06/23

Az első előadásban bemutatásra került a DanAvl genetika jelene és jövője Magyarországon. Ezúttal a szakmai nap témái közül ezt részletezzük.

A genetikáról bővebben

Morten Schroll, a DanAvl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója örömmel jelentette be, hogy a Bonafarm segítségével immár hivatalosan van jelen a genetika az országban a gyakorlatban is.

Az ügyvezető elmondta, hogy üzleti kapcsolatba eddig a disztribútoron, az SPF-Danmark vállalaton keresztül lehetett kerülni, azonban a DanAvl változáson megy át, és idén ősztől az egyetlen lehetőség az lesz, hogy közvetlenül vásároljanak a sertéstartók DanAvl-tól. „Amikor eljön ez az időszak, tájékoztatni fogjuk a sertéstartókat” – ígérte Morten Schroll.

A legfontosabb számokról Stine Strange tenyésztési vezető beszélt. Bővebb áttekintést adott a tenyésztési programról. Elmondta, hogy három alapfajtával dolgoznak, ami a DanAvl yorkshire, lapály és duroc sertést jelenti.

Az első kettőből állítjuk elő az F1 anyai vonalat a DanAvl duroc pedig a terminál kan vonal – ismertette az alapokat a szakértő.

„Dániai számítások azt mutatják, hogy ez a kombináció adja a legjobb gazdasági eredményeket a termelőnek, valamint azt látni, hogy az eredmények fokozhatók” – mondta Stine Strange.

Az előadás elején felvázolta a lapály és a yorkshire fajtával szemben támasztott tenyészcélokat. Kiemelten fontos tulajdonságnak veszik a genetikai munka során a fajlagos takarmányhasznosítást. Megjegyezte, hogy korábban a legfontosabb mutató az ötnapos élve született malacszám volt. Ma már a fajlagos takarmányhasznosulás gazdasági szempontból fontosabb, mint az alomszám további növelése. Néhány éve ez utóbbi paraméter még a tenyészcélok ötven százalékát tette ki. A duroc esetében a fajlagos takarmányhasznosítás, majd a napi testtömeg-gyarapodás és a színhúsarány tartozik a tenyészcélok sorába.

A tavalyi év végén egy új tulajdonság is bekerült a tenyésztési programba, ez a hímivar szaporítóanyagának a fertilitása. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy mióta erre is szelektálnak, az alomszám láthatóan emelkedik.

Egy piramis ábrán bemutatta a tenyésztési programjuk felépítését. A piramis csúcsán 25 nukleusz állomány volt feltüntetve, amelyek Dániában találhatók. Ezeknél az állományoknál meg van szabva, hogy hány almot kell produkálniuk évente. Van, ahol csak egy fajtával foglalkoznak, és van, ahol mindhárommal. Az F1-előállító állományok esetében a dánoknál összesen 70 ezer koca van, a külföldi hasonló állományokban pedig 30 ezer. Ehhez hozzáfűzte, hogy Dániában az utóbbi években a piac stabilizálódott, így külföldön kezdtek terjeszkedni.

Megjegyezte, hogy az elmúlt pár évben a Dánián kívüli állományoknak több mint ötven százaléka ezzel a genetikával kezdett el termelni.
„Ezért azt várjuk, hogy a Dánián kívüli kocalétszám is emelkedni fog a következő időszakban” – fűzte hozzá a szakember.
A programban szereplő állatok mindegyikének van egy indexértéke. Ez az indexérték pontosan megmutatja az adott tenyészállat potenciálját. Ezek az adatok nyilvánosan hozzáférhetők bárki számára.

Bemutatott egy részletes táblázatot, amelyből kiderült, hogy a tenyésztői munkának milyen gazdasági hozadékai lehetnek. A 2015-ös adatok alapján azt hallhatták a résztvevők, hogy összességében véve a genetikai előrehaladásnak a gazdasági haszna egy sertésre vetítve 1,52 euró.

Felvázolt néhány számadatot az árutermelés vonatkozásában is. Bemutatta a legjobb öt dán árutermelő állomány eredményeit. A legjobb telepek kocánként évente több mint 30 malacot állítanak elő. A dániai átlag 2014-ben 30,5 malac volt kocánként évente. A gazdaságok huszonöt százaléka pedig 33 malacot tudott produkálni.

Elmondta még, hogy 2004-ben vezették be a gazdaságilag fontos mutatót, az ötödik napi élve született malacszámot. 2004–2012 között átlagosan két malaccal nőtt ez az érték. Ugyanebben az időszakban a malacmortalitás 0,5-del csökkent. Sikerült tehát javítani a túlélési arányt és csökkenteni az elhullást.

Itthon is elérhetők a dán eredmények

A témakört tovább folytatta Mátyus Ferenc Róbert sertéstenyésztési vezető, aki előadásában elmondta, miért esett a választásuk erre a genetikára, és milyen céljaik vannak vele. Véleménye szerint a mostani sertéságazati helyzetben kulcskérdés az, hogy mennyi malacot állítunk elő és ezt mekkora kocalétszámmal tesszük. A koca egy évre jutó kilencvenezer forintos takarmányfelhasználását figyelembe véve rengeteget lehet spórolni, ha mondjuk egy ezerkocás telep akár 150 kocával kevesebbel is ugyanannyi malacot képes produkálni – érvelt a szakember.

„A vágóhídi igényeknek leginkább ez a genetika felelt meg, ezért is alapoztuk a termelést erre a sertésre. Úgy láttuk, a gyengébb beltartalmú takarmányok esetében is nagyon jól hizlalható ez a fajta sertés. A gyomor összetétele eltér a más genetikákhoz hasonlítva. A vékonybele körülbelül húsz százalékkal hosszabb, mint más sertéseké” – fűzte hozzá a sertéstenyésztési vezető. – A nagy testtömeg-gyarapodás is nyomos érv volt a választásban, nem mindegy, mennyi idő alatt lehet kiüríteni a hizlaldákat.”

Dániai átlagszámok is elhangzottak, amelyek között legjobb eredmény a 2,64-es fajlagos takarmányhasznosítás volt. Ezt követően hazai telepi eredményeket is mutatott, amelyek bizonyították, hogy itthon is lehet hozni a dániai eredményeket.

Beszélt a közelmúltban felépült kantelepről is. Jó esetben a telepeken kétévente cserélik a kanokat. A genetikai előrehaladás gyors, a potenciál kihasználása érdekében a kantelepen egy évig lehet bent egy kan. A tisztavérű állatok esetében 6–7 havonta cserélnek. A kantelep által nyújtott szaporítóanyag árával kapcsolatban megjegyezte, hogy jóval olcsóbb más országokhoz képest. Ezt követően a tenyészsüldő-előállításról és -értékesítésről beszélt még Mátyus Ferenc Róbert.

A genetikához kapcsolódva tartotta meg előadását Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány receptgazdálkodási vezetője „A genetikához adaptált költséghatékony takarmányozás” címmel.

Az Agrárium áprilisi számában már bemutatásra került a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége. A rendezvény napján Fitos Gábor ügyvezető tartott előadást az MSTSZ tevékenységéről.

A szakmai nap második felében a korszerű malactakarmányozásról és a GMO-mentes sertéstakarmányozásról szóltak az előadások. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. jövő évben is várja sertéságazati partnereit.

Az Európai Unió jóváhagyását követően 2016. március 18-án hatályba lépett a PRRS rendelet módosítása. A hozzájárulásnak köszönhetően immár az EU által is elfogadott, a piacokon is értékesítő erővel bíró mentesítési program zajlik Magyarországon, egyebek közt a Bonafarm telepein is. A jelentős gazdasági haszonnal járó állat-egészségügyi projekt 2014-ben hét megyében indult kísérleti jelleggel. 2017-re pedig az utolsó két megyében is megkezdődik majd a sertésállományok reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesítés. A program célja, hogy hazánk 2020-ra a betegségtől mentessé válhasson. A kormányzati sertésstratégiában és az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában egyaránt kiemelt cél Magyarország sertésállományának PRRS-től való mentesítése. A világon a PRRS – az okozott károk és a nagy mennyiségű antibiotikum-felhasználás miatt – több milliárd euró veszteséget okoz a termelőknek, ezért is különösen fontos a magyar Nemzeti PRRS Mentesítési Program sikeressége.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai