GMO-mentes takarmányok Bábolnáról

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/06/24

A konferencia előadásainak főbb témái voltak: takarmányozási eredetű állat-egészségügyi problémák; új fejlesztésű brojler- és pulykatakarmányok; új koncepció a víziszárnyasok takarmányozásában. Ezenkívül egy nagy partner bemutatkozása és a GMO-mentesség kérdései is terítékre kerültek.

A konferenciát Lengl Tamás ügyvezető igazgató nyitotta meg. A vendégek üdvözlése után tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy ma tényleg „dobogós” takarmányokról lesz szó, ami alatt azt kell érteni, hogy a sportteljesítményekhez hasonlóan ezek a takarmányok csúcsteljesítmények elérésére vannak beállítva.

Csúcsteljesítményű takarmányok

Dr. Thuma Ákos, laboratóriumvezető-helyettes állatorvos (NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság) kórképeken keresztül mutatta be a takarmányozási hibák okozta betegségek a gyakoribb eseteit, azzal, hogy azok takarmányozási eredetét vizsgálatokkal kell bizonyítani.

Itt szóba került a takarmánytoxikózis (ofratoxinok, mikotoxinok stb.), ami az állatállomány szórtságát, májelfajulást, idegrendszeri tüneteket okozhat, amelyek nem fertőző kórokok, de ide tartoznak például a mérgezések is. Ezeket takarmányvizsgálatokkal kell bizonyítani, amire alkalmas az itteni laboratórium. A fertőző kórokok közül kiemelte a mikoplazmózist, a fertőző satnyaságot és különböző vírusos betegségeket. A Polyoma vírus libánál anémiát, az adenovírus kacsánál májgyulladást okoz, de a minden fajra veszélyes kolerát is. Az előadó kitért még a tenyészállományokat érintő speciális esetekre, így például a mikoplazmák okozta tüszőgyulladásra és a keltethetőség nagyfokú romlására.

Ezután a házigazdák részéről következett két előadás a legújabban fejlesztett keveréktakarmányokról.

Mielőtt a brojlertápokra rátért volna, Kocsis Máté szaktanácsadó megjegyezte, hogy a kereskedelemben a csirkeárakat tekintve ún. „húsipari káosz” van.
A brojlerek megfelelő minőségi takarmányozásához a cég most fejlesztette ki a háromfokozatú, „dobogós” SILVER, GOLD és PLATINUM elnevezésű, külön-külön önálló tápsorokat, melyeket a brojlertartóknak ajánlanak, vagy azok választhatják a telep technológiai színvonala és más szempontok szerint. Fontos, hogy a takarmányozást a termelési hely adottságaira adaptálják. Az előadó részletesen ismertette a tápok beltartalmi mutatóit. Kiemelte a mai brojler végtermék rendkívül magas teljesítményét, ami a szinte egyedülálló genetikai előrehaladásnak köszönhető. Ha a tartástechnológia és a takarmányozás a genetikai képességek kihasználását lehetővé teszi, akkor az eredmények „csúcsra járathatók”, erre példa, hogy 42 hizlalási nap alatt 2600–2800 g átlagsúly érhető el 1,63 kg-os takarmányértékesítési mutató mellett.

A pulykahizlalásra kifejlesztett tápsorokról Baráth Beatrix üzletkötő adott tájékoztatást.

Természetesen a pulykánál is többtagúak a tápsorok, melyeket a brojlertápokhoz hasonlóan a fentebb említett három minőségi kategóriába soroltak be. A fajra jellemző magas fehérjeigény kielégítése nem könnyű feladat, az előadó kitért az alapanyagok, a fehérjetakarmányok gazdaságos alkalmazására, ezen belül elsősorban a szójadara bizonyos részének más fehérjetakarmányokkal történő kiváltására. Szó volt a DDGS alkalmazásáról, ez a legolcsóbb, ára 55 Ft/kg, a szójáé mostanában 120 forint, de az állati eredetű fehérjéké 160 forint körül mozog. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a fejlesztés során megtalálták a helyes arányokat, ezt az eredmények bizonyítják. Ezekből csak a bakok eredményeit említjük, amelyek 19 kg élősúly mellett 2,55 kg-os, 21 kg élősúly mellett 2,85 kg-os takarmányértékesítési mutatóval valóban „dobogós” helyezést értek el.

Tudomány és gyakorlat

Prof. Dr Tossenberger János (Kaposvári Egyetem) az új alapokon nyugvó táplálóanyag-ellátás intenzíven tartott víziszárnyasok takarmányozásában lehetőségeiről tartott előadást

A pecsenyekacsa 20–25 évvel ezelőtt a 2,8–3 kg élősúlyt 49 napra, 3 kg-os takarmányértékesítési mutató mellett érte el, míg manapság már 42 napra éri el a 3–3,2 kg-ot 2 kg körüli fajlagos takarmányfelhasználással. Ez a genetikai képesség, de ez a tényleges teljesítményt csak 33%-ban határozza meg. A teljesítményt befolyásoló tényezők közül a menedzsment újabb 34%-kal szerepel, míg a környezet további jó 1/3-dal. Tehát a takarmányozásnak döntő szerepe van, és ez meghatározó a tényleges eredmények elérésében. A takarmányozás ma egyik legkritikusabb területe a fehérjeellátás, ezen belül az aminosavak arányai. Ezt a kérdést sokáig a lizin és a metionin (+cisztin) szintekkel vélték elintézettnek. Az új felfogás szerint a fehérje hasznosulását az aminosavak sokkal szélesebb skálájának (tehát lizin, metionin, cisztin, treonin, triptofán, valin stb.) emészthetősége, vagyis a vékonybél végső szakaszáig felszívódó aminosavak határozzák meg.

A Kaposvári Egyetem és a Bonafarm-Bábolna szerződéses kapcsolat alapján folytat tudományos és gyakorlati együttműködést, melynek keretében óriási mennyiségű adatot dolgoznak fel mindkét fél kutatói, illetve szakemberei. Ennek már igen jelentős részeredményei vannak. A fentebb felsorolt aminosavak egyenkénti emészthetőségét a fajtól (kacsa, liba), ivartól és kortól, és nem utolsósorban a fehérjetakarmánytól (szójadara, napraforgódara, DDGS stb.) függően állapítják meg a projektben elvégzett kísérletek útján. A vizsgálatok eredményei bizonyították, hogy ezt koncepciót érdemes követni, hiszen például egy 5 hetes gácsérnál az aminosavak 3–7%-kal magasabb emészthetőségét mutatták ki, mint egy 5 hetesnél. A fajokat tekintve a hímivarú gácséroknál az emészthetőség kedvezőbb volt, mint az ugyanilyen korú gúnároknál. Feltehetően a fajokon belüli genotípusok között is található különbség. Az előadó szerint még sok vizsgálatot kell elvégezni, és további nagy mennyiségű adatot feldolgozni a víziszárnyasok takarmányozása új alapokra helyezésének elősegítése céljából.

A szimpózium házigazdái felkérésére Dr. Kertész Tamás, a Farm Tojás Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta a Farm Tojás vállalatcsoportot, annak tevékenységét és fejlődését.

Az 1987. évi alapítás óta a bőnyi telephelyből kiindulva alakult meg az Eggland Kft., amelyen belül három nagy tojótelepen (Bőny, Jákfa, Jánossomorja), két nevelőtelepen és egy biotelepen átlagosan 350–400 ezer tojótyúk termeli az étkezési tojást a Farm Tojás Kft. számára. A főtevékenység a termelés mellett a feldolgozás, csomagolás, kereskedelem, de ma már a szállítmányozás feladatait is saját logisztikai fejlesztések alapján oldják meg. A cég verseny-, standard-, prémium-, funkcionális, bio- és GMO-mentes termékeket állít elő. A csoport tagjaként a Magyar Tojás Kft. végzi a kereskedelmi tevékenységet lényegében 4 fő piaci ponton.

Kifejezetten izgalmas és manapság igen aktuális témáról szólt a következő előadás, melyet a BONAFARM két szakembere: Dr. Fábián János K+F igazgató és Lajtos Lajos értékesítési igazgató megosztva adott elő ki-ki a maga szakterületéhez közel álló részletekről.

GMO a takarmányozásban

Mindenek előtt tisztázni kell a téma elvi alapjait. A genetikailag módosított (GMO) organizmusok olyan élő szervezetek, amelyekben a génállományt molekuláris módszerekkel oly módon változtatták meg, ahogy a természetben e beavatkozás nélkül nem fordulnának elő.

A GMO-szervezetek felhasználási területe döntő részben a mezőgazdaság. Így például célja lehet a rovarokkal, vírusokkal szembeni ellenállóság, illetve rezisztencia; gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia. De ami itt számunkra a legfontosabb: a mi szakmánkban takarmány-alapanyagok, adalékanyagok génmódosított változatai érdekesek. Ide tartoznak: a kukorica, a repce, ezek darái vagy termékei, a szója, a citromsav, a vitaminok, aminosavak stb.

A világon a legfőbb GMO-növények az 1. ábrán láthatók. A GM-növények elterjedtsége ma már óriási, erről számszerűen most csak annyit, hogy ezeket 27 országban mintegy 170–180 millió hektáron termesztik. Ennek megfelelően alakul a vetésterület. Régiók szerint ebben Amerika vezet, ahol a vetésterület 87%-át teszik ki a GMO-növények, ez Ázsiában (Európa ebben) 11%, Afrikában 2%. Kérdezhetjük, hogy mi van Európában. Ott a 11%-on belül az egésznek csak a töredéke van.

A GMO melletti érvek, illetve a vele szembeni ellenérvek ma harcban állnak egymással.

Érvek az előnyök mellett:

• gazdasági fejlődés;
• éhezés elleni küzdelem;
• tudományos fejlődés;
• a növényvédőszer felhasználás csökkenése.

Ellenérvek:

• a sejtirányítás kikerülése, megszűnése;
• a vektorok nem ismert tulajdonságokat is átvihetnek;
• az idő lerövidülése miatt a szelektív tenyésztés szinte kimarad;
• a kölcsönhatások nem várt káros hatásokat okozhatnak;
• nő a genetikai homogenitás, tehát a diverzitás csökken;
• rezisztens gyomok keletkezhetnek;
• a szabadalmaztatás, tulajdonlások miatt globális függőség alakulhat ki;
• a termékekben a GMO kimutatása bonyolult és költséges.

A GMO-termékek engedélyezésére az EU 2001-ben alkotott szabályokat. Az engedélyezés során a tagállamok szavaznak arra, hogy a forgalmazást engedélyezzék az Unió egész területén. Eddig nem szavaztak igennel. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy amennyiben az új géntechnológia bevezetése veszélyekkel járhat, akkor az alkalmazónak kell bizonyítani annak ártalmatlanságát.

Az EU-ban egy meghatározott GMO-kukorica­hib­ridet egyelőre Spanyolországban, Csehországban, Szlo­vá­kiában és Romániában állítanak elő (2. ábra).

A GMO-élelmiszerek és -takarmányok során azok megjelölése kötelező (3. ábra).

Az előadók kitértek a GMO tényének kimutatására, ami lehet fehérjealapú és DNS-alapú detektálás. Ezek a vizsgálatok magas szintű felkészültséget igényelnek, bonyolultak és drágák.

A magyar GMO-mentes mezőgazdasági stratégia az alaptörvény 20. cikkelyében van rögzítve, melynek alapján tulajdonképpen tilos a GMO-növények köztermesztése (4. ábra). Az FM 2015-ben kérte, hogy az EU termesztési engedélyezések területi hatálya ne terjedjen ki Magyarországra. A GMO-mentes termékek megjelölési rendszere is ki van dolgozva.

A GMO-termékek forgalmazásának gazdasági–fogyasztói oldalát elsősorban a GMO-mentes felár jelenti, amely a baromfihús, tojás, tej, sertéshús esetében átlagosan 12–16 os mértékű.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. GMO-mentes takarmányok előállításával komolyan foglalkozik. Ennek fő korlátja a csaknem kizárólag GMO-s import szójadara, mint a legfontosabb fehérjeforrás. Ezért a hazai termesztésű GMO-mentes szója előnyben részesül. A megvalósítás során kifejezetten GMO-mentes takarmánykeverő üzemek létrehozását tervezik. A vállalat jelenleg is gyárt ilyen takarmányt, de várhatóan 2016 második felétől teljesíthetőnek látja a gyártás szigorúbb feltételeit is.

A Közös Agrárpolitika legutóbbi reformjához csatolt szakmai állásfoglalás szerint a világ baromfitermelése bizonyította életképességét az élelmiszer-termelésben, jövőbeni perspektívái, trendjei, előrejelzései további fejlődést ígérnek, gondoljunk a leghatékonyabb takarmányhasznosításra, a legkisebb vízfelhasználásra, a kedvező környezeti lábnyom értékre, a növekvő állatifehérje-táplálékigényre (a világnépesség növekedésére, feltörekvő térségek nagyobb keresletére). A kérődzők száma a korlátozott legelőterület miatt alig növelhető, az abrakfogyasztó állatok közül a takarmányt leghatékonyabban felhasználó baromfi, különösen a húscsirke rövidesen uralni fogja a húspiacot. A magyar baromfiágazat fejlődése beleillik a felvázolt világfolyamatba. Az utóbbi években a sok nehézség ellenére a sokszínű magyar termelés összességében növekszik, néha egy-egy baromfifélénél van visszaesés, hullámvölgy, de az ágazat egésze jól teljesít. A belföldi forgalom 3–5%-kal nőtt az utóbbi években. A baromfiágazat a vágóállat-termelés 1527 ezer tonnájából 702 ezer tonnát (53%-ot) (KSH) állított elő. A belföldi húsfogyasztásban az első helyen a baromfihús áll, 25,4 kg/fő/év.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai