Jó hozamok, vegyes árak

Kategória: Agrárgazdaság | 2016/07/01

Őszi búzából az előzetes termésbecslések alapján jó eredményekre lehet számítani az idén, hektáronként 5 tonnás termés várható – jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. A mintegy 1 millió hektáron vetett őszi búzából Czerván György szerint csaknem 5 millió tonna búza kerül majd a magtárakba, jó minőségben. Így a termés bőven fedezi majd az ország kenyérgabona-, illetve takarmánybúza-szükségletét, és exportra is jut. A növénytermesztésen belül az őszi búza mellett a kukorica vetésterülete a legjelentősebb, a kukoricát is mintegy 1 millió hektáron termesztik.

A búzaárak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest 10–15 százalékkal csökkentek, az északi féltekén mindenhol jók a terméskilátások, és a világkészletek is magas szintűek. A gabona esetében, és nemcsak a búzánál, hanem a kukoricánál is, az árakat a világpiac határozza meg, a magyarországi jó vagy kevésbé jó terméseredmények ezt nem tudják befolyásolni. Az utóbbi napokban enyhe emelkedés látszik a búzaáraknál és a sertés esetében is.

Czerván György kiemelte: Magyarország mezőgazdasági ország és a magyar gazdaság jobban teljesít. Hozzátette: 2010 óta 55 százalékkal emelkedett a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ami kiváló eredmény. Az agrárexport évek óta töretlenül nő, és jelentős szerepe van a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának megőrzésében, gyarapításában. Ez a GDP-termelés szempontjából viszonylag kicsi ágazat a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának 30–45 százalékát „teszi le a nemzetgazdaság asztalára”, ami kiváló eredmény.

Kitért arra, hogy az állatállomány és a mezőgazdasági foglalkoztatás folyamatosan nő. Aláhúzta: nagyon fontos, hogy a Közös Agrárpolitikán (KAP) belül jelenleg 2020-ig kiszámítható támogatási rendszere van az országnak, ezen belül az ágazatnak, és már elkezdtek dolgozni a 2021 utáni terveken.

Czerván György arról is beszélt, hogy az ágazatban elsősorban piaci gondok merültek fel, amely a sertés-, illetve tejágazatot érinti jelenleg hátrányosan. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindezek ellenére stabil, kiszámítható, perspektivikus a magyar mezőgazdaság, amelyen belül a szántóföldi növénytermesztés meghatározó Magyarországon, 40–60 százalék az aránya.

Gabonamérleg

A hazai gabonatermelés éves szinten 10–16 millió tonna között ingadozik, melynek mintegy fele kukorica, harmada búza, a maradék pedig egyéb kalászos termény. A belföldi gabonafelhasználás 8–9 millió tonna között alakul, melynek kicsivel több mint fele (4,7–5,0 millió tonna) takarmánycélú, 1,4 millió tonna őrlés, 1,1–1,5 millió tonna ipari felhasználás, a maradék vetőmag és veszteség. Az éves gabonaexport 3–5 millió tonna között alakul. A mezőgazdaság, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés a hazai külkereskedelem stabil aktívumot hozó tényezője. Az ún. kombinált nómenklatúra (KN) alapú csoportosítás szerint, a növényi termékek éves exportja jellemzően 2–3 milliárd euró körül, aktívuma 1,2–2,0 milliárd euró körül alakul.

Az éves hazai búzatermelés az elmúlt 15 évben 3 és 6 millió tonna között alakult, ami az EU-28 össztermelésének 3–4%-át tette ki. Az EU legnagyobb termelői Franciaország (35–40 millió tonna), Németország (22–27 millió tonna), Nagy-Britannia (12–16 millió tonna), Lengyelország (9–11 millió tonna).

Meghatározó exportárak

Ami az árakat illeti, az összkép nem igazán biztató. Az agrotrend.hu elemzése szerint például az árpa a vártnál valóban jobbat ad idén, ami egyrészről jó hír, mert a nagyobb hozamok tudnak valamelyest javítani az árbevételen, másrészről viszont akadályozza a kereslet élénkülését, és továbbra is az exportáraktól függ a piac. Ez nem kivételes helyzet, de sajnos idén nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

Az egyik fajtabemutatón mondta Vancsura József, a GOSZ elnöke, hogy a gabonatermesztésnél ne csak az egységárakat nézzük, sokkal inkább a hektáronkénti fedezetet kell figyelni, és az értékesítési döntéseket is – többek között – aszerint kell meghozni. Ebből a szempontból nézve az egyik oldalra vonatkozó számtan azt mutatja, hogy a jelenlegi árelképzelések az árpára nem igazán kedvezőek. Az árindikációk alapján az eladói telephelyi árak 35 000 és 36 000 Ft/tonna körül vannak.

Ebből elég nyilvánvaló, hogy az árbevétel a jelenlegi árak mellett alig ad kellő fedezetet, vagy legalábbis a termelési költségek határán van. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a kialakult, negatív hangulatú piacon jelentősebb áremelkedés indulhasson el, mivel a fő versenytárs piacon, a Fekete-tengeri kikötőkben is jelentős az árpa kínálata, és ez már kezd tükröződni a legfrissebb jegyzésekben és a fizikai piaci árakban is.

Az árpa helyzetét befolyásolja még, hogy a nyugat-európai időjárás továbbra is csapadékos és ez a búzáknál már minőségi gondokat okozhat. Egyelőre még csak a takarmány minőség arányának növekedése tapasztalható, ami inkább az árak csökkenése irányába hat. További termés-kiesés esetén viszont már az is előfordulhat, hogy a kereslet az árpa felé fordul és ez stabilizálódást hozhat a piacon.

A búza jegyzésénél is a korábban megkezdődött tendencia folytatódott, érdemi új hír nem volt a piacokon, a legfőbb kérdés a Nagy-Britannia mellett a pénzügyi piacokat is lázban tartó népszavazás várható kimenetele volt. Ez összességében inkább negatív hatásúnak bizonyult, ezért alacsonyabb forgalom mellett, kisebb lemorzsolódás volt megfigyelhető az árakban, amelyek a hét végére érték el legalacsonyabb szintjüket.

Bejátszik a BREXIT

Ebben nem kis szerepe volt a tengeren-túli eseményeknek, ugyanis ott kedden igen jelentős árcsökkenés következett be. Ennek hátterében a már korábban elkezdődött korábbi vételi pozíciók zárása állt, két napon keresztül a pénzügyi alapok határozottan az eladói oldalra álltak és jelentősen csökkentették a nyitott kötésállományukat. Ez sem volt ok nélküli: itt is a BREXIT játszott befolyásoló szerepet – a bizonytalanság az árupiacokról elvitte a spekuláció figyelmét, és a kockázatok csökkentése miatt is kerülhetett sor a nyitott kötések zárására. Nem utolsó sorban a korábban az árak emelkedésére játszók most nyereséggel tudtak kiszállni, és ez még indokoltabbá is tette tevékenységüket.

Az olajos magvak esetében is hasonló tendencia volt megfigyelhető. Számunkra kedvezőtlen, hogy a szója árcsökkenése a repcét is érinti, és e két termék jegyzése a hét elejéhez képest mintegy 4%-kal állt péntek délelőtt alacsonyabban, mint hétfőn.

A kukorica esetében az ó-termésre szóló jegyzésnél látványosan csökkent az érdeklődés, és az elmúlt két hónap felfutása mintha kifulladt volna. Ebben persze annak is van szerepe, hogy lassan kezdődik a kukorica betakarítása is a déli részeken, így aki csak tud, kivár.

A korábbi anomália még mindig fennáll, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a búza ára felül tudna kerekedni a kukoricáén. Mindenesetre ez izgalmas, mert egyelőre teljesen kétesélyes a várható kimenetel. Az ó-termésű kukorica folytatja a csökkenést, az új-termésre szóló jegyzések meg inkább tartottabbá váltak.

Csökkenés várható

Ami a közeljövő várható eredményeit illeti, a FAO szerint a növekedés megtorpan. A 2016–17-es szezonra összességében valamelyest alacsonyabb gabonatermést (712,7 millió tonna) prognosztizálnak, ahogy a szárazság miatt csökkent a bevetett területek aránya Oroszországban és Ukrajnában.

Ezen belül a szemesgabona-kibocsátás növekedni fog (1 313 millió tonnára), ahogy kontinensünkön és az Egyesült Államokban bőséges kukoricatermésnek örülhetünk, ami ellensúlyozza a csökkenést az árpa esetében.

Ahogy Ázsiában normalizálódik az időjárás, a rizstermelés is növekvő pályára áll az alapvetően nyomott világpiaci árak mellett.
A stabil készletek és a visszafogott importkereslet együttesen befolyásolják a gabonák nemzetközi kereskedelmi volumenét, amely már a második egymást követő szezon óta mutat csökkenést.

A felhasználás valamelyest meghaladja majd a megtermelt gabonamennyiséget, valószínűsítik a FAO szakértői, így hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. A globális gabonakészlet-felhasználási hányados (23%) továbbra is meghaladja majd a 2007–2008-ban mért kiemelkedően alacsony, 20,5%-os értéket.

Világkörkép a hozamokról*

Argentína: kukoricabetakarítás. 2016. június 23-ig a tervezett 3,6 millió hektár 37%-án végeztek a munkákkal; átlaghozam: 8,80 tonna/hektár (Bolsa de Cereales, 2016-06-23).
Argentína: szójabetakarítás. 2016. június 23-ig a tervezett 20,1 millió hektár 31%-án végeztek a munkákkal (Bolsa de Cereales, 2016-06-23).
Franciaország: búzatermelés. 2016 hozam-előrejelzés: 7,32 tonna/hektár (–6% vs 2015) (HRC MARS, 2016-06-20).
Argentína: kukoricatermelés. 2016 előrejelzés: 27,0 millió tonna (–6% vs 2015) (Rosario Board of Trade, 2016-06-17).
Oroszország: gabonatermelés. 2016 előrejelzés: 108,8 millió tonna (+4% vs 2015) mindenkori rekord IKAR, 2016-06-17.
Bulgária: búza (durum nélkül) termelés. 2016 előrejelzés: 5,2 millió tonna (+14% vs 2015) Stratégie Grains, 2016-06-16.
Egyesült Királyság: búzatermelés. 2016 előrejelzés: 15,0 millió tonna (–9% vs 2015) Stratégie Grains, 2016-06-16.
Egyesült Királyság: árpatermelés. 2016 előrejelzés: 7,0 millió tonna (–4% vs 2015) Stratégie Grains, 2016-06-16.
EU-28: búza (durum nélkül) termelés. 2016 előrejelzés: 146,7 millió tonna (–3% vs 2015) előző havi előrejelzés: 146,7 millió tonna Stratégie Grains, 2016-06-16.

*Június második feléből származó adatok, forrás külön jelölve.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai