Megéri-e szuperintenzív almaültetvényt létesíteni?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Gonda István és Dr. Apáti Ferenc, 2014/01/10
Címkék: alma, almatermesztés, Knipp-fa, jégháló, szuperintenzív ültetvény

Cikkünkben a Szaktudás Kiadó Ház gondozásában megjelent Versenyképes almatermesztés – szerkesztette Gonda István és Apáti Ferenc – című kötetből idézünk. A szuperintenzív almaültetvények létesítése mintegy kétszer nagyobb tőkét igényel az intenzív ültetvényekhez képest (1. táblázat). A magasabb telepítési költség főbb okai:

• A jéghálós ültetvényekben különös gondot kell fordítani a területegyengetésre és meliorációra.
• A jégháló tartására alkalmas, nagy terhelést is bíró, 4,5 m hosszú betonoszlopok, maga a háló, valamint a jéghálórendszer egyéb kellékei közel 3,0 millió Ft pluszköltséget jelentenek hektáronként egy normál támrendszerhez képest.
• A Knippfák ára 4,0–5,0 €/db (átlagosan 4,5 €/db), ami hektáronként 3077 fa esetén 4,0–4,2 millió Ft beszerzési költséget jelent. Ugyanez 2500 db suháng esetén legfeljebb 1,5–1,8 millió Ft (600–700 Ft/db). Az ültetés egyéb költségeiben számottevő eltérés nincs.
• Az öntözőberendezés létesítése és egyéb munkák költsége kisebb eltéréseket mutat, de ezeknél jelentős költségtöbblet nem keletkezik.

A szuperintenzív ültetvények 100–120%kal magasabb telepítési költsége mellett az első három év ápolási költsége is mintegy kétszeres eltérést mutat az intenzívhez képest. Ennek oka, hogy Knippfa esetében már a második évben 20 t/ha, a harmadikban pedig 40–45 t/ ha érhető el. Így az alkalmazott technológia már a 2. évben is közel áll a termőévekéhez, a harmadik évtől pedig már a ráfordítások nagyságrendje is megközelíti a teljes termőévek költségét.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a Knipp-fákkal a termőre fordulás időszakában elérhető 60 t/ha körüli össztermés révén 3,5 millió Ft körüli árbevétel realizálható már a beruházási időszakban is. A suhánggal létesített ültetvények termőre fordulás alatti bevétele ennek mindössze harmada körül van.

A fentiek következményeként a termőre fordulási időszak végére egy szuperintenzív ültetvényben 9,0 millió Ft-hoz közelítő, míg az intenzívben 4,5 millió Ft-os tiszta beruházási költséggel állunk szemben. Ezeket azonosan 12 termőévre amortizálva, azt kapjuk, hogy a szuperintenzív ültetvények termőévekben elszámolandó éves amortizációs költsége az intenzívének duplája lesz.

1. táblázat. A szuperintenzív és intenzív almaültetvény paraméterei

Ráfordítás, termelési költség

A szuperintenzív almaültetvényekben a termesztéstechnológiai ráfordítások szintje 1,0 millió Ft körüli nagyságrendet képvisel. A betakarítás költsége a nagy terméshozamok, és a 3,5 m körüli famagasság miatt (600 Ft/óra munkabér mellett) megközelíti a fél millió Ft-ot. Nagyon nagy tételt jelent az ültetvény (beleértve a jégháló-rendszert is) amortizációs költsége. Mindezekkel együtt a hektáronkénti közvetlen termelési költség 2,2–2,3 millió Ft között van (posztharveszt költségek nélkül), mely az általános költségekkel kiegészülve 2,5 millió Ft/ha összes termelési költséget eredményez. Ezek alapján a 60 t/ha terméshozam mellett az alma előállításának kg-onkénti költsége 40 Ft körül alakul, ezzel nagyjából megegyezik az intenzív ültetvényekben elérhető önköltséggel.

Az egyaránt magas színvonalon művelt intenzív és szuperintenzív almaültetvények fajlagos (kg-ra vetített) termelési költsége között számottevő differencia nincs, de a hektáronkénti termelési költségek mintegy 800 ezer Ft-tal, azaz közel 50%-kal magasabbak a szuperintenzív ültetvényekben. Ennek főbb okai a következők:

• A termesztéstechnológiai ráfordítások hektáronként kb. 200 ezer Ft-tal, azaz 20–25%-kal magasabbak, köszönhetően elsősorban a többlettermés nagyobb víz- és tápanyag-igényének, és a valamivel nagyobb famagasság miatti plusz növényvédőszer-költségnek.
• A betakarítás költsége mintegy duplája, mert egyrészt közel arányosan emelkedik a terméshozammal, másrészt a szuperintenzív ültetvényben a nagyobb munkateljesítményű szedés érdekében önjáró betakarítógép alkalmazását feltételeztük, melynek magas a – hozamtól független – éves állandó költsége.
• Az ültetvény amortizációs költsége szintén kétszeres eltérést mutat, és az ebben lévő differencia a szuperintenzív ültetvény 800 ezer Ft-os termelésiköltség- többletének közel felét adja.

A szuperintenzív ültetvényekben tehát a közel másfélszeres hozam, hozzávetőlegesen másfélszer nagyobb termelési költséggel állítható elő. A kg-onkénti önköltségben számottevő eltérés így nincs, vagy egyes esetekben a szuperintenzívben valamivel alacsonyabb is lehet.

A hektáronkénti közvetlen termelési költség 2,2-2,3 millió Ft között van

Hozam, árbevétel

Azonos étkezési alma kihozatal és értékesítési árak mellett a szuperintenzív ültetvényben – a másfélszeres terméshozamnak köszönhetően – mintegy 1,0–1,2 millió Ft-tal, azaz 50%-kal magasabb árbevétel érhető el.

A szuperintenzív ültetvényben elérhető, 20 t/ha-ral, azaz 50%-kal magasabb hektáronkénti terméshozamot alapvetően a következő főbb tényezőknek tulajdonítjuk:

• A jéghálós ültetvényben nem keletkezik jégkár, ami 12–18%-os jégeső valószínűség mellett 5–10 t/ha terméstöbbletet jelenthet önmagában.
• A szuperintenzív ültetvényben alkalmazott 500–600 fával, azaz 20–25%-kal magasabb hektáronkénti tőszám ugyanazon fajlagos terméshozam mellett (20 kg/fa) 10–12 tonnával nagyobb hektáronkénti termést eredményez.
• A stabilabb támrendszer miatt megengedhető, valamivel nagyobb famagasság néhány tonna plusztermést eredményezhet.
• A Knipp-fáról „indított” ültetvény első 3–4 éves nevelésének, nevelhetőségének és a koronakialakításnak a módja a későbbiekben is egy stabilabb termőegyensúlyt biztosíthat.

2. táblázat. A gazdaságossági mutatók alakulása a vizsgált három modellben

Jövedelem, jövedelmezőség

Az eddigi árbevétel- és költségadatok összegzésével a jövedelem és jövedelmezőség tekintetében a következő főbb következtetéseket vonhatjuk le:

Az elérhető hektáronkénti számviteli – adózás előtti – nyereség (fedezeti összeg, nettó jövedelem) a szuperintenzív ültetvényekben 35–50%-kal magasabb.

Hasonló mondható el a pénzforgalmi eredményről (cash flow) is, ami azt fejezi ki, hogy a mintegy kétszer magasabb kezdeti tőkebefektetéssel (telepítési, beruházási költség ) a termőévekben mintegy 1,6–1,7-szer magasabb tiszta nyereség érhető el.

A költségarányos jövedelmezőség ugyanakkor nem magasabb a szuperintenzívben, vagy akár valamivel szerényebb is, mert a nyereség növekedése valamivel kisebb mértékű, mint a termelés tőke- és költségigényének emelkedése.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a szuperintenzív ültetvényekben potenciálisan sokkal magasabb nyereség érhető el a termőévekben, de ennek az „ára” az, hogy kezdetben kétszer annyi tőke álljon rendelkezésre. Tehát a nyereség növelése az intenzitás növelésével általában a tőkearányos jövedelmezőség romlása mellett vitelezhető ki.

A termelés gazdaságossága a teljes ültetvény-élettartam alatt

A 2. ábrán mindkét ültetvénytípusra bemutatjuk a lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelmeket, illetve a 2. táblázatban összefoglaltuk a főbb gazdaságossági mutatókat.

2. ábra. A lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelem (jövedelem nettó jelenértéke) alakulása az ültetvény élettartama alatt Forrás: saját számítás

A szuperintenzív ültetvények kumulált jövedelme a kétszer nagyobb kezdeti, beruházási kiadás után az 1,6– 1,7-szer magasabb pénzforgalmi nyereségeknek köszönhetően jóval meredekebben emelkedik. Az ültetvény-élettartam végére ennek értéke mintegy 20%-kal lesz magasabb, mint az intenzívé. A megtérülés valamivel később következik be (a 11. év helyett a 12. évben), mert a jóval nagyobb éves nyereségek sem képesek kompenzálni a hatalmas kezdeti tőkeigényét. Látható a teljes ültetvény-élettartamra levetített mutatókon is az – a jövedelmezőséggel kapcsolatban az előbbiekben feszegetett összefüggés –, hogy az élettartam alatti nagyobb kumulált nyereség rosszabb tőkearányos jövedelmezőséggel jár együtt.

3. ábra. A lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelem (jövedelem nettó jelenértéke) alakulása a szuperintenzív ültetvény élettartama alatt Forrás: saját számítás

A 3. ábra adatai rávilágítanak arra, hogy ekkora tőkeigényű ültetvényekben még a – szinte elérhetetlen – 70 t/ha átlagtermés is csak a 9. évben biztosítja a megtérülést, igaz ez esetben már 12,6%-os tőkearányos jövedelmezőség és az élettartam végén 6,3 millió Ft/ha – a lekötött tőke kamatigényével csökkentett – kumulált nyereség mellett. A termőévek 50 t/ha átlagos hozama – 60 Ft/kg étkezési alma átlagár mellett – már nem biztosítja a megtérülést, pontosabban: a termőévek átlagában elég nagy nyereség realizálható (kb. 1,0–1,2 millió Ft/ha cash flow, 300–400 ezer Ft/ ha nettó jövedelem), de ez már akkora hasznot sem jelent, mintha bankba fektetnénk a pénzünket.

Egy 50%-os beruházási támogatás nagyon nagy hatással van a gazdaságosságra, az ültetvény ilyen esetben 50 t/ha terméshozamok mellett is megtérül kb. 8. évben, és 60 t/ha hozam esetén a kb. 7. évben.

Összegzésként a szuperintenzív ültetvények létesítésével kapcsolatban az alábbi főbb következtetések és javaslatok fogalmazhatók meg:

A termőévek átlagában vett 60 t/ha-os termés is elég késői megtérülést biztosít, tehát egy ilyen nagy tőkeigényű ültetvényben nem nagyon engedhető meg semmilyen termésveszteség.

A nem vagy csak korlátozottan elkerülhető termésveszteségek mellett (fagykár, terméskötődési probléma, stb.) a jó évjáratokban akár 65–70 t/ha termést is el kellene érni, hogy többéves átlagban 60 t/ha-os hozamot produkáljunk. Ebbe viszont nem „férnek bele” a termesztéstechnológiai hibák miatti terméskiesések.

A ráfordításokat és a szaktudást tehát „csúcsra kell járatni” a gazdaságos termelést biztosító terméshozamok eléréséhez. Biztosabb megtérülést beruházási támogatással érhetünk el, tisztán saját forrásból létesített szuperintenzív ültetvény megtérülése hazai piaci viszonyok, értékesítési árak mellett kockázatos lehet, a megtérülés erősen bizonytalan.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázásBakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogásokPopp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-tőlGonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztés