xxx Menü xxx
2020. 07. 03., péntek
Kornél

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

Megéri-e szuperintenzív almaültetvényt létesíteni?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Gonda István és Dr. Apáti Ferenc, 2014/01/10
Címkék: alma, almatermesztés, Knipp-fa, jégháló, szuperintenzív ültetvény

A kertészeti szektorban eu-csatlakozásunk óta jelentősen élesedett a versenyhelyzet. A hosszú távon fennmaradni szándékozó almatermesztő vállalkozásoknak évről évre egyre többet kell teljesíteniük ugyanazért az eredményért és a szinten maradásért.

Cikkünkben a Szaktudás Kiadó Ház gondozásában megjelent Versenyképes almatermesztés – szerkesztette Gonda István és Apáti Ferenc – című kötetből idézünk. A szuperintenzív almaültetvények létesítése mintegy kétszer nagyobb tőkét igényel az intenzív ültetvényekhez képest (1. táblázat). A magasabb telepítési költség főbb okai:

  • A jéghálós ültetvényekben különös gondot kell fordítani a területegyengetésre és meliorációra.
  • A jégháló tartására alkalmas, nagy terhelést is bíró, 4,5 m hosszú betonoszlopok, maga a háló, valamint a jéghálórendszer egyéb kellékei közel 3,0 millió Ft pluszköltséget jelentenek hektáronként egy normál támrendszerhez képest.
  • A Knippfák ára 4,0–5,0 €/db (átlagosan 4,5 €/db), ami hektáronként 3077 fa esetén 4,0–4,2 millió Ft beszerzési költséget jelent. Ugyanez 2500 db suháng esetén legfeljebb 1,5–1,8 millió Ft (600–700 Ft/db). Az ültetés egyéb költségeiben számottevő eltérés nincs.
  • Az öntözőberendezés létesítése és egyéb munkák költsége kisebb eltéréseket mutat, de ezeknél jelentős költségtöbblet nem keletkezik.

A szuperintenzív ültetvények 100–120%kal magasabb telepítési költsége mellett az első három év ápolási költsége is mintegy kétszeres eltérést mutat az intenzívhez képest. Ennek oka, hogy Knippfa esetében már a második évben 20 t/ha, a harmadikban pedig 40–45 t/ ha érhető el. Így az alkalmazott technológia már a 2. évben is közel áll a termőévekéhez, a harmadik évtől pedig már a ráfordítások nagyságrendje is megközelíti a teljes termőévek költségét.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a Knipp-fákkal a termőre fordulás időszakában elérhető 60 t/ha körüli össztermés révén 3,5 millió Ft körüli árbevétel realizálható már a beruházási időszakban is. A suhánggal létesített ültetvények termőre fordulás alatti bevétele ennek mindössze harmada körül van.

A fentiek következményeként a termőre fordulási időszak végére egy szuperintenzív ültetvényben 9,0 millió Ft-hoz közelítő, míg az intenzívben 4,5 millió Ft-os tiszta beruházási költséggel állunk szemben. Ezeket azonosan 12 termőévre amortizálva, azt kapjuk, hogy a szuperintenzív ültetvények termőévekben elszámolandó éves amortizációs költsége az intenzívének duplája lesz.

1. táblázat. A szuperintenzív és intenzív almaültetvény paraméterei

Ráfordítás, termelési költség

A szuperintenzív almaültetvényekben a termesztéstechnológiai ráfordítások szintje 1,0 millió Ft körüli nagyságrendet képvisel. A betakarítás költsége a nagy terméshozamok, és a 3,5 m körüli famagasság miatt (600 Ft/óra munkabér mellett) megközelíti a fél millió Ft-ot. Nagyon nagy tételt jelent az ültetvény (beleértve a jégháló-rendszert is) amortizációs költsége. Mindezekkel együtt a hektáronkénti közvetlen termelési költség 2,2–2,3 millió Ft között van (posztharveszt költségek nélkül), mely az általános költségekkel kiegészülve 2,5 millió Ft/ha összes termelési költséget eredményez. Ezek alapján a 60 t/ha terméshozam mellett az alma előállításának kg-onkénti költsége 40 Ft körül alakul, ezzel nagyjából megegyezik az intenzív ültetvényekben elérhető önköltséggel.

Az egyaránt magas színvonalon művelt intenzív és szuperintenzív almaültetvények fajlagos (kg-ra vetített) termelési költsége között számottevő differencia nincs, de a hektáronkénti termelési költségek mintegy 800 ezer Ft-tal, azaz közel 50%-kal magasabbak a szuperintenzív ültetvényekben. Ennek főbb okai a következők:

  • A termesztéstechnológiai ráfordítások hektáronként kb. 200 ezer Ft-tal, azaz 20–25%-kal magasabbak, köszönhetően elsősorban a többlettermés nagyobb víz- és tápanyag-igényének, és a valamivel nagyobb famagasság miatti plusz növényvédőszer-költségnek.
  • A betakarítás költsége mintegy duplája, mert egyrészt közel arányosan emelkedik a terméshozammal, másrészt a szuperintenzív ültetvényben a nagyobb munkateljesítményű szedés érdekében önjáró betakarítógép alkalmazását feltételeztük, melynek magas a – hozamtól független – éves állandó költsége.
  • Az ültetvény amortizációs költsége szintén kétszeres eltérést mutat, és az ebben lévő differencia a szuperintenzív ültetvény 800 ezer Ft-os termelésiköltség- többletének közel felét adja.

A szuperintenzív ültetvényekben tehát a közel másfélszeres hozam, hozzávetőlegesen másfélszer nagyobb termelési költséggel állítható elő. A kg-onkénti önköltségben számottevő eltérés így nincs, vagy egyes esetekben a szuperintenzívben valamivel alacsonyabb is lehet.

A hektáronkénti közvetlen termelési költség 2,2-2,3 millió Ft között van

Hozam, árbevétel

Azonos étkezési alma kihozatal és értékesítési árak mellett a szuperintenzív ültetvényben – a másfélszeres terméshozamnak köszönhetően – mintegy 1,0–1,2 millió Ft-tal, azaz 50%-kal magasabb árbevétel érhető el.

A szuperintenzív ültetvényben elérhető, 20 t/ha-ral, azaz 50%-kal magasabb hektáronkénti terméshozamot alapvetően a következő főbb tényezőknek tulajdonítjuk:

  • A jéghálós ültetvényben nem keletkezik jégkár, ami 12–18%-os jégeső valószínűség mellett 5–10 t/ha terméstöbbletet jelenthet önmagában.
  • A szuperintenzív ültetvényben alkalmazott 500–600 fával, azaz 20–25%-kal magasabb hektáronkénti tőszám ugyanazon fajlagos terméshozam mellett (20 kg/fa) 10–12 tonnával nagyobb hektáronkénti termést eredményez.
  • A stabilabb támrendszer miatt megengedhető, valamivel nagyobb famagasság néhány tonna plusztermést eredményezhet.
  • A Knipp-fáról „indított” ültetvény első 3–4 éves nevelésének, nevelhetőségének és a koronakialakításnak a módja a későbbiekben is egy stabilabb termőegyensúlyt biztosíthat.

2. táblázat. A gazdaságossági mutatók alakulása a vizsgált három modellben

Jövedelem, jövedelmezőség

Az eddigi árbevétel- és költségadatok összegzésével a jövedelem és jövedelmezőség tekintetében a következő főbb következtetéseket vonhatjuk le:

Az elérhető hektáronkénti számviteli – adózás előtti – nyereség (fedezeti összeg, nettó jövedelem) a szuperintenzív ültetvényekben 35–50%-kal magasabb.

Hasonló mondható el a pénzforgalmi eredményről (cash flow) is, ami azt fejezi ki, hogy a mintegy kétszer magasabb kezdeti tőkebefektetéssel (telepítési, beruházási költség ) a termőévekben mintegy 1,6–1,7-szer magasabb tiszta nyereség érhető el.

A költségarányos jövedelmezőség ugyanakkor nem magasabb a szuperintenzívben, vagy akár valamivel szerényebb is, mert a nyereség növekedése valamivel kisebb mértékű, mint a termelés tőke- és költségigényének emelkedése.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a szuperintenzív ültetvényekben potenciálisan sokkal magasabb nyereség érhető el a termőévekben, de ennek az „ára” az, hogy kezdetben kétszer annyi tőke álljon rendelkezésre. Tehát a nyereség növelése az intenzitás növelésével általában a tőkearányos jövedelmezőség romlása mellett vitelezhető ki.

A termelés gazdaságossága a teljes ültetvény-élettartam alatt

A 2. ábrán mindkét ültetvénytípusra bemutatjuk a lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelmeket, illetve a 2. táblázatban összefoglaltuk a főbb gazdaságossági mutatókat.

2. ábra. A lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelem (jövedelem nettó jelenértéke) alakulása az ültetvény élettartama alatt Forrás: saját számítás

A szuperintenzív ültetvények kumulált jövedelme a kétszer nagyobb kezdeti, beruházási kiadás után az 1,6– 1,7-szer magasabb pénzforgalmi nyereségeknek köszönhetően jóval meredekebben emelkedik. Az ültetvény-élettartam végére ennek értéke mintegy 20%-kal lesz magasabb, mint az intenzívé. A megtérülés valamivel később következik be (a 11. év helyett a 12. évben), mert a jóval nagyobb éves nyereségek sem képesek kompenzálni a hatalmas kezdeti tőkeigényét. Látható a teljes ültetvény-élettartamra levetített mutatókon is az – a jövedelmezőséggel kapcsolatban az előbbiekben feszegetett összefüggés –, hogy az élettartam alatti nagyobb kumulált nyereség rosszabb tőkearányos jövedelmezőséggel jár együtt.

3. ábra. A lekötött tőke kamatigényével csökkentett, kumulált jövedelem (jövedelem nettó jelenértéke) alakulása a szuperintenzív ültetvény élettartama alatt Forrás: saját számítás

A 3. ábra adatai rávilágítanak arra, hogy ekkora tőkeigényű ültetvényekben még a – szinte elérhetetlen – 70 t/ha átlagtermés is csak a 9. évben biztosítja a megtérülést, igaz ez esetben már 12,6%-os tőkearányos jövedelmezőség és az élettartam végén 6,3 millió Ft/ha – a lekötött tőke kamatigényével csökkentett – kumulált nyereség mellett. A termőévek 50 t/ha átlagos hozama – 60 Ft/kg étkezési alma átlagár mellett – már nem biztosítja a megtérülést, pontosabban: a termőévek átlagában elég nagy nyereség realizálható (kb. 1,0–1,2 millió Ft/ha cash flow, 300–400 ezer Ft/ ha nettó jövedelem), de ez már akkora hasznot sem jelent, mintha bankba fektetnénk a pénzünket.

Egy 50%-os beruházási támogatás nagyon nagy hatással van a gazdaságosságra, az ültetvény ilyen esetben 50 t/ha terméshozamok mellett is megtérül kb. 8. évben, és 60 t/ha hozam esetén a kb. 7. évben.

Összegzésként a szuperintenzív ültetvények létesítésével kapcsolatban az alábbi főbb következtetések és javaslatok fogalmazhatók meg:

A termőévek átlagában vett 60 t/ha-os termés is elég késői megtérülést biztosít, tehát egy ilyen nagy tőkeigényű ültetvényben nem nagyon engedhető meg semmilyen termésveszteség.

A nem vagy csak korlátozottan elkerülhető termésveszteségek mellett (fagykár, terméskötődési probléma, stb.) a jó évjáratokban akár 65–70 t/ha termést is el kellene érni, hogy többéves átlagban 60 t/ha-os hozamot produkáljunk. Ebbe viszont nem „férnek bele” a termesztéstechnológiai hibák miatti terméskiesések.

A ráfordításokat és a szaktudást tehát „csúcsra kell járatni” a gazdaságos termelést biztosító terméshozamok eléréséhez. Biztosabb megtérülést beruházási támogatással érhetünk el, tisztán saját forrásból létesített szuperintenzív ültetvény megtérülése hazai piaci viszonyok, értékesítési árak mellett kockázatos lehet, a megtérülés erősen bizonytalan.

Kapcsolódó könyvek

VAGY

  Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2020/05)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókönnyítés, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, ...
összes címke megjelenítése...Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi ágazat, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, bevallás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, Diverzifikáció, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földértékesítés, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, Gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, koronavírus, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, Közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkaerő, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NAV, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, online számlázás, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őstermelő, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számlázás, számtás, szántóföldi, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szölészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, termelői szervezetek, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vállalkozás, vállalkozó, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, vidékfejlesztési program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldségtermesztés, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.