Hosszú távú piaci lehetőség

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: G.P. – Az AKI információja nyomán, 2016/07/02

A kik hosszú távon gondolkodnak ebben a fehérjenövényben, azoknak érdemes áldozniuk a technológiai fejlesztésekre.

Az argentínai terméskiesés miatt az Oil World szakértői a szójabab 2015/2016. gazdasági évi globális kibocsátását az egy évvel korábbinál 7 millió tonnával kevesebbre, 313 millió tonnára jelezték májusban, noha korábban rekordtermést vetítettek előre – tudható meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet közléséből. – A déli féltekén jelenleg is zajlik a növény betakarítása, és az új termés exportja igen élénk. Ezt és a vártnál kisebb kibocsátást figyelembe véve az elemzők a folyó gazdasági évi zárókészlet csökkenésére számítanak a latin-amerikai országokban. A dél-amerikai szójabab lendületes kivitele a várakozások szerint júliusig tarhat, amikor ismét az USA-ban termelt szójababra irányul a figyelem. Az USA bőséges tartalékai a májusban jelzettnél élénkebb exportra is elegendő fedezetet nyújthatnak. Az USA agrárminisztériuma (USDA) a tavaszi vetési kampányban 33,4 millió hektárra jelezte a szójabab vetésterületét az Egyesült Államokban az idén, aminek 56 százalékán végeztek a munkával május 23-ig. A Tallage szakértői szerint az Európai Unióban 5 százalékkal 892 ezer hektárra nőhet a növény termőterülete az idén.

Magyarországon a Földművelésügyi Minisztérium a terület 14 százalékos csökkenésére számít, így 66,5 ezer hektáron termelhetnek a gazdák szójababot. Ennek 93 százalékán végeztek a vetéssel május 23-ig. A déli félteke 2015/2016. gazdasági évi terméscsökkenésével kapcsolatos aggodalmak és a 2016/2017. évi szezonban globális rekordterméssel kecsegtető előrejelzések eredményeként továbbra is az inverz piac a jellemző a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT). A júliusi–szeptemberi kurzus ugyanis 2016. május második felében is 1–14 dollárral haladta meg a november–januárit. A legközelebbi lejáratra vonatkozóan 400 dollár (USD)/tonna közelében jegyezték a terményt ezzel egy időben – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet június elején megjelent jelentéséből.

Megéri szemenkénti vetőgépet beállítani

A szójatermelés kapcsán kérdésekkel fordultunk a Magyar Szója Nonprofit Kft.-hez, amely feladatául tűzte ki korábban a szójatermelők széles körű tájékoztatását. Érdeklődésünkre Seiwerth Gábor ügyvezető osztott meg információkat.

– Az idei évet tekintve mennyiben változott meg a tavaly felélénkült szójatermesztési kedv?

– Azok a szójatermelők, akik már hosszabb ideje professzionális módon termelnek szóját, megtartották, esetleg növelték vetésterületeiket. Akik a közelmúltban hirtelen vágtak bele a termelésbe, közülük sokan abbahagyták. Információm szerint 60 ezer hektár körüli vetésterület lehet az országban.

– Hol tartunk más országokhoz képest, milyen tapasztalatokat osztana meg, és mi mondható el az árakkal kapcsolatban?

– Nemrég volt szerencsém Olaszországban járni és szemügyre vehettem a vetésterületeket Bolognától Triesztig. Az összkép nem igazán volt más, mint a hazai. Ez annak tudható most be, hogy rendkívül csapadékos időjárás volt ott jellemző, emiatt nem várnak kiugró terméseredményeket.
Úgy tűnik, a szója ára felfelé ível, ez azzal is magyarázható, hogy Brazíliában, Argentínában, Uruguayban a betakarítás idején nagyon sok csapadék hullott, ezért 5–10 százalékkal kisebb mennyiség kerülhet onnan piacra.

Mondhatom, hogy optimistán látom a szója értékesítési lehetőségét. Mi, a Lajtamag Kft.-nél 300 hektáron termelünk szóját, és úgy érzékeltem, szép állapotban vannak a növények. Eldöntöttük, hogy élünk az öntözés lehetőségével. A virágzás ideje alatt megkapja a szója a 200 mm csapadékot. Az országot tekintve nem igazán jellemző a szója öntözése, pedig tény, hogy meghálálja a növény a plusz vizet. Az előző évben csak egy kis részt tudtunk öntözni. Ezeken a területeken egy tonnával többet tudtunk termelni.

Végrehajtottunk egy óriási fejlesztést, ugyanis szemenkénti vetőgépet vásároltunk. Ezenkívül gyomfésűt alkalmazunk minimum egyszer, kétszer pedig legalább megkapáljuk a szóját. Ha megkapja a 200 mm csapadékot, akkor ezekkel a feltételekkel ki lehet hozni a 4 tonnát hektáronként. A szója nagy odafigyelést igényel, „cukorrépa szemlélettel” nem lehet termeszteni.

Személy szerint augusztusi kötésre most 115 forintos szójaárat kaptam, ez a tavalyi betakarításkor 90 forint volt. Tehát magasabb ár várható, mint tavaly. Nagy a kereslet erre a fehérjenövényre ezért bármikor eladható. Az árakat befolyásolja, hogy hol milyen terméseredmények lesznek.
Nagy vetésterület van Olaszországban, de most nem lesz nagy termésmennyiségük. Szerbiában például megszokott eredmények lehetnek. Magyarországon idén növekedhet a termésátlag, mivel a gyengébb termelők kiestek. Az EU-ban körülbelül 1,5 millió GMO-mentes szója áll rendelkezésre, miközben 5–6 milliót igényel a piac.

– Milyen mértékben növekedhetne a hazai szójatermelő terület, és milyen fejlesztéséket érdemes megfontolniuk a termelőknek?

– Évtizedekkel ezelőtt készült egy szójatérkép, amely megmutatta, hogy hol lehet az országban szóját termeszteni. Ezt a térképet kellene aktualizálni, valamint átvenni egyes technológiai elemeket a biotermelő gazdaságoktól. Ők 4–5 naponta hozzányúlnak a szójához, kultivátorozzák vagy gyomfésűzik.

Az egyik probléma a szója termesztésben, hogy túl sok vegyszert kap, és nincsenek speciális gyomirtó szerei. Mindenképpen sorközművelni kell, különben nem lehet nagy eredményeket elvárni a növénytől. Számos kísérlet megmutatta azt is, hogy mekkora jelentősége van annak, milyen vetőgéppel dolgoznak az adott gazdaságban.
Az tudható, hogy üzemmérettől is függ egy beruházás megvalósítása. Mondjuk 200–300 hektár esetében egy 10 milliós gépvásárlás akár egy éven belül megtérülhet. Úgy gondolom, hogy a termésmennyiség 10–20 százalékkal magasabb lehet, ha a vetés idejében szemenkénti vetőgéppel dolgozunk.
Aki tud öntözni és vállalja a szója és kukorica termelését vetésváltásban, az hosszú távon is elégedett lehet. Ha 3,5 tonnás átlagot számolok a 115 forintos árral, akkor 400 ezer forintos árbevételt lehet elérni, és a szója esetében a költségek kisebbek, mint a kukoricánál.

„A jövedelmezőség növelését tűztük ki célul”

Az ország egyik legnagyobb szójavetőmag-előállítóját is megkérdeztük. Lapunknak Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője adott válaszokat a szóját érintő kérdésekre.

– A Karintia Kft. mit tud ajánlani azoknak a gazdálkodóknak, akik szójatermesztéssel kívánnak foglalkozni?

– Nagy kihívás a Karintia Kft.-nek segíteni azt az új 3000 szójatermesztőt, akik 2015-ben kezdtek el ismerkedni a szójával. De nem feledkezünk meg a sok éve szójával foglalkozókról sem. Náluk a jövedelmezőség növelését tűztük ki célul. A gazdákat egyaránt segítjük szakértelemmel, csúcs genetikájú vetőmagjainkkal, valamint széles körű tájékoztatással és a termény visszavásárlásával is.

– Milyen jellemzőik vannak a cégük által forgalmazott szója vetőmagoknak?

– A Karintia által forgalmazott vetőmagokat a minőség jellemzi. Kulcsfontosságú az adott termőhelyhez illeszkedő fajta kiválasztása is, de a szójánál legalább ennyire fontos a vetőmag megfelelő és kíméletes, magas minőségű kezelése. Hogyan tudjuk ezt garantálni ennél a rendkívül sérülékeny magnál? A szója csírázóképessége a többszöri kezelés hatására jelentős mértékben romolhat, ezért vetőmagüzemükben egy menetben viszik fel a gümőképzéshez nélkülözhetetlen Rhizobium japonicum törzset, a kezdeti növekedést segítő, speciális serkentőanyagot, továbbá harmadik komponensként a gombaölő csávázószert. Ezután kerül sor a vetőmag minősítésére, a fémzárolásra, vagyis a csírázási százalék meghatározására, továbbá a kórtani vizsgálatokra.

– Milyen kísérleti és gyakorlati eredményekről tudna beszámolni a cégük által forgalmazott fajták kapcsán?

– Az ország egyig legnagyobb szójavetőmag-előállítója és -forgalmazója három már jól ismert és két új szójafajtával rendelkezik. A korai Sigalia (oo) és Sinara (oo) egyaránt az ország egész területére ajánlott, gabona sortávra vetve. A hektáronként három-négy tonna termésre képes fajtákat közepesen intenzív technológiába javasoljuk, de persze meghálálják az intenzív termesztési körülményeket is. A magas alsóhüvely-szintjükkel biztonsággal betakaríthatók.

Az Energy (o) egy átmeneti fajta a korai és a középérésű fajtáink között. Az előző fajtákhoz hasonlóan az egész ország területén sikerrel termeszthető, gabona, dupla gabona sortávon.

A „dél bajnokaként” emlegetett bőtermő Regale (I) inkább a Balaton vonalától délre javasolt, elsősorban cukorrépa sortávra, mechanikai gyomirtással kiegészítve. A jól bokrosodó fajta állománya hamar záródik, és kiemelkedő termésre képes.

Az Atlantic (I) a Regale-hoz hasonlóan a déli területek szójája. Rendkívüli bőtermő képessége hívta fel a figyelmünket a fajta kiválasztásánál, természetesen kapás sortávon.

– Önök hogyan látják a szója szerepét a zöldítés keretein belül?

– A szója a vetésforgóba jól beilleszthető, különösen kalászos és kapás kultúrák után javasolt a vetése. Kiváló gabona elővetemény, mivel időben betakarítható, jó talajállapotot hagy maga után a nitrogéngyűjtő baktériumoknak köszönhetően.
Kiemelkedő szerepe van a szójának a „zöldítésben”. Aki a szóját választja erre a célra, nem csak az alaptámogatáshoz juthat hozzá, hanem a fehérje növények termesztéséért járó extra támogatáshoz is.

– A közeljövőben terveznek-e olyan szakmai programot, amely kifejezetten a szójatermesztőknek fog szólni?

– Évek óta szervez a Karintia Kft. szakmai programokat. Ennek a rendezvénysorozatnak a „Karintia Szója Roadshow” nevet adtuk. Minden évben országszerte 4–5 helyszínen adunk értékes információkat az ellátogató gazdáknak a szója termesztéséről.
A tavalyi évben már az ország legnagyobb szója szakmai rendezvénysorozatával büszkélkedhettünk. Idén sem lesz ez másképp, honlapunkon (www.karintia.hu) és a területi képviselői hálózatunkon keresztül tájékozódhatnak a gazdák a rendezvények helyszínéről, és időpontjáról.

A zöldítési követelmények teljesítésének egyik opciója a szója termesztése. A kötelező diverzifikálást előíró zöldítés a kb. 44 000 forint alaptámogatáson felül közel 25 000 forinttal növeli a hektáronként kapható támogatás összegét. A szója ebben az esetben 0,7%-os szorzóval számítandó.
2015 és 2020 között a termeléshez kötött közvetlen támogatás címén kiemelkedő mértékű keretösszegű támogatást kapnak a szemes fehérje takarmánynövény-termesztők. A jogalkotó 4 szemes fehérje takarmánykultúra 2013 évi 67 000 ha összes vetésterületét vette bázisként alapul. Egy hektárra kalkulálva a támogatás alapösszege 200,9 euró/ha, azaz kb. 60 000 Ft/ha, ami azonban a bázisévhez viszonyított aktuális vetésterület nagyságához mérten változik!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai