2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Pályázatok borászatoknak és élelmiszer-feldolgozóknak

Kategória: Agrártámogatások | 2016/07/03

Pályázatokról közérthetően 

Az év elejével nagy lendületet vettek a Vidékfejlesztési Programon belüli támogatási lehetőségek, sorra nyíltak meg különböző jogcímeken. Megjelentek olyanok is, amelyek teljesen új lehetőséget biztosítanak fejlesztési elképzeléseink megvalósításához, mint például a „Mezőgazdasági kisüzemfejlesztés” pályázati kiírás.

Favorit: az állattartó telepek korszerűsítése

A május végi adatok szerint a legnagyobb érdeklődés az „Állattartó telepek korszerűsítését támogató felhívások” iránt érkezett. A május 17-i megnyitás után azt lehetett látni, hogy két hét alatt 479 gazdálkodó nyújtotta be a kérelmét összesen 44 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Ezen belül pedig a baromfitartók voltak a legaktívabbak, hiszen 17,4 milliárd forintértékben küldtek be támogatási kérelmeket. Ezt követi a szarvasmarha-ágazat, ahol eddig 14,6 milliárdra pályáztak, a sertés esetében pedig 10,8 milliárd forint értékű kérelmet kapott eddig az MVH. Információnk szerint, ha a július közepéig beérkező kérelmek összege jelentősen meghaladja a 70 milliárd forintos keretet, akkor előfordulhat, hogy ezt a konstrukciót is felfüggesztik, így nem érdemes tovább várnia annak, aki az állattartó telepét szeretné fejleszteni-korszerűsíteni.

Fejlesztési lehetőség borászatoknak

Az újabb lehetőségek közül kezdeném a „Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása” konstrukció bemutatásával, hisz a Vidékfejlesztési Programon belül már korábban megnyíló ÉLIP pályázatból a TEÁOR 1102-Szőlőbor termelése alá tartozó tevékenységek kizárásra kerültek, így nekik külön uniós forrásból külön pályázati kiírás jelenik majd meg.

A felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelőnek minősülő, továbbá a nem mezőgazdasági termelőnek minősülő, de legfeljebb mikro-, illetve kisvállalkozás méretű borászati üzemek számára borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, anyagmozgatáshoz, raktározáshoz és csomagoláshoz kapcsolódóan, illetve építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz.

A beruházás célja lehet kifejezetten az energia- és más erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, illetve megújuló energiaforrás alkalmazása is. Emellett elszámolható költség lesz, persze belső százalékos korlátok mellett, az ingatlanvásárlás, a projekt-előkészítés, úgymint a tervezés, közbeszerzés, a műszaki ellenőr díja, illetve a termeléshez, vállalatirányításhoz kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek beszerzése.

A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 40 milliárd forint, a támogatott projektek száma pedig várhatóan 500 lesz. A pályázathoz üzleti terv benyújtása szükséges majd.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 200 millió forint lehet, a támogatás maximális mértéke a Közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem Közép-magyarországi régióban pedig az összes elszámolható költség 50%-a.

A projekt végrehajtására 24 hónap áll majd rendelkezésünkre, és lehetőség lesz előleg igénybevételére a megítélt támogatás 50%-os mértékéig. A pályázat benyújtására előreláthatólag szeptember 12-től lesz alkalmunk.

Jó hír az élelmiszer-feldolgozó középvállalatoknak

Szintén jó hírrel tudunk szolgálni azoknak a középvállalatoknak, amelyek az előbb említett „Vidékfejlesztési Program – Élelmiszeripari feldolgozóüzem” pályázati konstrukcióból kizárásra kerültek vállalkozásuk méretéből adódóan, ugyanis előreláthatólag júliustól lehetőségük lesz pályázatot benyújtani a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül (GINOP) az Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel jogcímen.

A Felhívás és a Hitelprogram együttes célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsön kombinált, együttes biztosítása révén biztosítsa az élelmiszeripari feldolgozó középvállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítését. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd forint, a támogatott projektek száma pedig várhatóan 200–300 lesz. Támogatási kérelmet nyújthatnak be azok a középvállalkozások, amelyek mezőgazdasági termékek előállítására vonatkozó tevékenységekhez kapcsolódó, élelmiszeripari feldolgozást szolgáló projektek megvalósítására igényelnek támogatást (TEÁOR 10 és 11), rendelkeznek legalább egy lezárt teljes üzleti évvel, éves átlagos statisztikai állományi létszáma legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt, és amelyeknek a támogatási kérelem benyújtását megelőző, legutolsó lezárt, teljes üzleti éve árbevétele legalább 50 millió forint volt.

A pályázat keretében lehetőségük lesz új gépek beszerzésére; technológiai rendszerek kiépítésére; megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására; a termeléshez, a vállalatirányításhoz informatikai eszközök és szoftverek beszerzésére; valamint külföldi kiállításon részt venni, külföldi árubemutatót szervezni és a piacra jutáshoz támogatást igényelni. A felhívás keretében a projekt elszámolható összköltsége – visszatérítendő, a vissza nem térítendő támogatás és az önerő nem haladhatja meg a benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év árbevétele, egyéni vállalkozók esetén az adóalapba beszámított bevétel négyszeresét. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió forint, maximum 750 millió forint. A hitelprogram keretében igényelhető kölcsön összege: minimum 50 millió forint, maximum 2000 millió forint lehet, és egyedül a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés nem lesz támogatható.

Sikeres pályázást, kreatív projektépítést kívánok a 2016-os pályázati időszakban is! További kérdés esetén örömmel állok olvasóink rendelkezésére!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza