5%-os áfa: itt a folytatás!

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2016/07/04

Ezzel egy időben megtörtént a költségvetést megalapozó törvények módosítása, valamint az idei, 2016-os költségvetési törvény módosítása is. A módosítások számosságára tekintettel cikkünkben a leginkább érdekes, és a szakmához leginkább kapcsolódó változásokról számolunk be. A módosítások sajátossága, hogy egyes változások már július 1-jétől hatályba lépnek, míg mások csak a megszokott módon a következő év elejétől hatályosulnak.

A jövő évet érintő főbb számok változásai

Természetesen az egyik leglényegesebb eleme a jövő évi adóváltozásoknak a frisstej, a tojás és a baromfihús áfájának 5%-ra történő mérséklése, valamint az, hogy jövőre az általános 27%-ról 18%-ra csökken az éttermi szolgáltatások és az internet előfizetés áfája is.

A számoknál maradva érdemes röviden megemlíteni, hogy a munkaerő mobilitását célozza az autóval történő munkába járás költségének az eddig 9-ről 15 Ft/km-re emelése, valamint az, hogy az eddigi 300 helyett maximum 400 forint (vagy a szállásdíj 4,6%-os mértékű) lehet az idegenforgalmi adó legmagasabb összege.

Ahogy eddig is, jövőre is emelkedik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek által fizetendő összeg egészen 7110 Ft/hóra.

Adózás rendjét érintő változások

Ha az újdonságokat keressük, akkor talán az egyik legalapvetőbb az úgynevezett feltétel nélküli részletfizetés. Ez az szja-bevallások kapcsán már néhány éve megismert fizetési könnyítés általánosítása. Korábbi cikkünkben beszámoltunk a részletfizetés eshetőségeiről, most ez egészült ki egy feltétel nélküli, maximum 6 havi fizetési könnyítéssel, melynek lényege, hogy a magánszemély kérelmére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb 200 000 forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez anélkül, hogy az egyébként ilyenkor szokásos feltételeket (jövedelemi helyzet, önhiba megléte) vizsgálná. Fontos azonban, hogy ez a szabály nem alkalmazható a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. Ahogy más részletfizetések esetén, itt is igaz, hogy a részletek nem teljesítése a kedvezmény elvesztését, annak egy összegben történő esedékességét, valamint késedelmi pótlék megállapítását vonzza maga után.

További változás érinti az idén bevezetett adózói minősítéseket is. Egyrészt részvénytársaság esetén a megbízható minősítésnek a jövőben nem lesz feltétele a 3 éves működés, emellett esetükben már 2017. január 1-jétől 30 napra csökken az áfa-kiutalás határideje. A kockázatos adózói minősítés feltételei még az idén bővülnek, vagyis az eddigi feltételeken túl már akkor is kockázatos minősítés jár, ha a cég kényszertörlési eljárás alatt áll vagy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a terhére megállapított adókülönbözet – csökkentve a javára megállapított adókülönbözettel – meghaladja a tárgyévi adóteljesítmény 70%-át. Ehhez hasonlóan szintén kockázatosnak tekinti az adóhatóság azt a céget, amelynek a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságainak összege meghaladja az adóteljesítményének 70%-át. A módosítást első alkalommal a III. negyedévi minősítéseknél kell figyelembe venni.

A jelenlegi 1 millió forintos határ helyett jövőre már 100 ezer forintos áthárított adó elérése esetén is kötelezően szerepeltetni kel a belföldi társaság részére kibocsátott számlán a vevő adószámát. Ehhez kapcsolódik, hogy a belföldi összesítő nyilatkozathoz kapcsolódó összeghatár 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken. Vagyis jövőre minden olyan számlát, szállítót szerepeltetni kell az áfa-bevallás M lapján, amely esetében az áthárított adó meghaladja a 100 ezer forintot, vagy az adott időszakban ugyanattól a szállítótól beszerzett termékek és szolgáltatások alapján áthárított, levonásba helyezett adó összességében meghaladja a 100 ezer forintot. Az áfa-csalások további visszaszorítását célozza az a felhatalmazó rendelkezés, mely lehetővé teszi a számlázó programok online elérését az adóhatóság számára. A számlázó programok követelményei és részlet szabályai az online pénztárgépekhez hasonlóan rendeleti szinten kerülnek a jövőben meghatározásra, így a mostani módosítás csak a bevezetés lehetőségét teremti meg.

A pénztárgépek online bekötését követően jövőre megvalósul az automata berendezések online bekötése is az adóhatósághoz.

A végrehajtásokat is több változás érinti, így például az, hogy a végrehajtáshoz való jog elévülési ideje az eddigi 5 évről 4 évre csökken, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog továbbra is 5 év után évül el. Emellett a jövőben a 10 000 forint alatti tartozás iránt az adóhatóság kizárólag inkasszó keretében próbál intézkedést tenni, amennyiben az eredménytelen, úgy véglegesen törli a tartozást, míg 100 000 forint alatti tartozás esetén akkor történik meg a tartozás végleges törlése, ha a NAV minden végrehajtási lehetőségét kimerítette a tartozás behajtása érdekében.

Személyi jövedelemadó

Több ponton került módosításra az SZJA-törvény is. Ezek közül az egyik legjelentősebb a béren kívüli juttatásokat érintő szabályok – az Európai Bíróság döntése nyomán történő újragondolása. Ennek lényege, hogy 2017-től a SZÉP-kártyára juttatott – a közszférában 100 ezer, míg a versenyszférában 350 ezer forintos, valamint készpénzben kifizetett 100 ezer forintos – összeg esik a kedvezményes adózás alá. A többi korábbi kedvezményesen adható juttatás kikerül a béren kívüli juttatások alól, ezáltal annak esetleges 2017. évben történő nyújtása magasabb adóterhet fog jelenti. Ezen felül egy új adómentes juttatás, a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás jelenik meg.

Bár nem újdonság, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy változik az SZJA-törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő meghatározása. Eszerint egyértelműen meghatározásra kerül, hogy őstermelői igazolvány kiváltására csak belföldön található saját gazdaság esetében van lehetőség, kizárva ezzel azon termelőket, akik csak az őstermelői státusszal járó kedvezményeket veszik igénybe, azonban tevékenységüket külföldön végzik. Pontosításra kerül az őstermelők és egyéni vállalkozók viszonya, kimondva, hogy az őstermelő lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az Szja. tv. 6. számú mellékletében szereplő, őstermelőként felvett tevékenységére nézve. Jogalkalmazási tapasztalatok alapján pontosításra kerül a saját gazdaság fogalma is, kimondva, hogy a termelési eszközök közé sorolható a bérelt földterület és eszköz is, lévén ezek esetében is fennállnak a szükséges feltételek.

Pontosító rendelkezés, hogy törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésben az Agrárkamara, mint kiállító részére mely adatokat kell igazolnia és melyekről nyilatkoznia az ügyfélnek. Ennek lényege, hogy nyilatkozati elv alapján lehetőség nyílik az azonnali ügyintézésre.

Nyilvános adatnak minősülnek jövőre olyan információk, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztó elektronikus úton egyedi lekérdezéssel meggyőződhessen arról, hogy például az őstermelő által értékesíteni kívánt terméket ténylegesen az őstermelő termelte. Az elérhető adatok körét a törvény egyébként tételesen felsorolja.

Az SZJA-t érintő további módosítás, hogy termőföld haszonbérbe adásnak minősül az erdőművelési ágban nyilvántartott föld hasznosításának a tulajdonos tagsága által az erdőbirtokossági társulat részére történő átadás is.

Egyebek

Nagyobb alanyi kör választhatja a KIVÁT, mivel jövőre az eddigi 25 fő helyett az cég is élhet ezen adózási formával, ahol az átlagos statisztikai állomány létszáma nem haladja meg az 50 főt. Az adóalanyiság csak akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt a fenti létszám határ meghaladja a 100 főt.

A KATA szerint adózókat érinti, hogy az eddigi pénzforgalmi szemlélettől eltérően jövőre bevételként kell elszámolni a számlán szereplő, de be nem folyt összeget is.
Szintén változás, hogy kiegészítő tevékenység esetén a keresőképtelenség idejére nem kell a tételes adót sem megfizetni, valamint nem kell bevételként elszámolni a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást.

Hiánypótló módosítás az illetéktörvényben, hogy a termőföld szerzésekor érvényesíthető illetékkedvezmény kibővül a haszonélvezeti joggal, ugyanis gyakori, hogy a földművesek vagyoni értékű joggal terhelten szerzik meg a termőföld tulajdonjogát. A jövőben tehát, amennyiben a földműves vállalja, hogy a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 5 éven belül megkezdeni a termőföld – legalább 5 évig tartó – művelését azzal, hogy a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, illetve a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, kérheti az illetékmentesség biztosítását.

A helyi iparűzési adó tekintetében már korábban elfogadott újítás, hogy az iparűzési adó alanyai adóbevallásukat a NAV-on keresztül is benyújthatják 2017-től. A mostani pontosítás lényege egyrészt az, hogy azt kizárólag elektronikus úton lehessen megtenni, másrészt az, hogy 2017-től a korábban benyújtott bevallások önellenőrzését és kijavítását is be lehet nyújtani a NAV-nál.

Az elektronikus ügyintézés irányába ható további változás, hogy idén július 1-jétől a bíróságokkal történő kapcsolattartás, vagyis az újonnan induló polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási peres eljárások kezdeményezése kizárólag elektronikus úton törtéhet jogi képviselővel történő eljárás, továbbá a gazdasági társaságok, közigazgatási szervek és a bíróságok részére, vagyis csak a magánszemélyek választhatják az eddigi hagyományos módot. Egyetlen kivétel a végrehajtási eljárás, ahol nem engedi a törvény az elektronikus utat. Az elektronikus kereset benyújtásához a www.birosag.hu oldalon érhetőek el a nyomtatványok, amelyek a már jól ismert ÁNYK keretprogrammal tölthetők ki.

Ezen utóbbi változások előre mutatnak a Kormány jövőbe irányuló terveibe, amely a bürokrácia csökkentése jegyében az eljárások minél több egyszerűsítését, valamint az ügyek elektronikus intézhetőségét célozzák meg. Ennek megvalósulására még várhatóan az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerül egyrészt a közigazgatási hatósági eljárást és az adózás rendjét érintő törvények újra kodifikálása.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai