Tápanyagban gazdag talajgazdálkodás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/07/05

Az idei szakmai fórum egyik fontos tanulsága, hogy a tápanyagban gazdag talajnak nincs titkos összetevője. Mindenkinek a saját feltételeihez kell alkalmazkodnia és a saját talajából kell a legtöbbet kihoznia. A lehetőségek tárháza azonban egyre szélesebb.

Az érdeklődés nagy volt, hisz Dr. Gyuricza Csaba előadása kapcsán a jelenleg aktuális mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó friss információk is elhangzottak.
A fizikai talajféleségek, a kiválasztott vetőmag és a terméseredmények közötti összefüggésekre Hajdu Attila, a DEKALB fejlesztőmérnöke hívta fel a figyelmet. Ígérete szerint a következő szezonban már táblára szabott, termelői igényeken alapuló tőszámajánlatot tudnak biztosítani a gazdák számára.

Major Zoltán, a Timac Agro Kft. ügyvezetője szerint elsősorban a talaj fizikai, biológiai és kémiai adottságairól, különösen a pH-értékéről esik kevesebb szó a kelleténél, pedig ma már a gazdák számára olyan lehetőségek állnak rendelkezésre, mint a Yield Service. A hagyományos talajmintavételnél összetettebb program gyakorlatilag kész receptet nyújt át a termelőnek.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese szerint alapvető termelői elvárás, hogy olcsóbban többet tudjon előállítani egységnyi területen a gazdálkodó, azonban a mai gazdasági helyzetben nem mehetünk el a tény mellett, hogy közben versenyképesnek kell maradni az adott piaci, gazdasági környezetben. Ehhez szakmai érdekképviseleti fórumként a GOSZ információt ad a tagjainak. Az inputcégek már nemcsak technológiát, hanem tudástranszfert is adnak a termelőknek.

Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár pedig éppen a hozamnövelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet előadásában, miszerint: „Még jelentősek a versenyképességi tartalékok hazánkban.”

A talajközpontú gondolkodás azonban nem merül ki ennyiben, hangsúlyozta Vajda Péter, a konferenciát szervező, Phylazonit-termékeket forgalmazó Agrova Kft. ügyvezetője. Gyakorlati tapasztalatai szerint az okszerű talajművelés hatása a terméseredményeken túl a költségek megtakarításán, a vetési idő tervezhetőségén vagy az aszályos időszakok mérsékelt utóhatásain keresztül is jól mérhető.

A konferencia előadói abban pedig egytől-egyig egyetértettek, hogy a terméseredményeket alapvetően a talajélet és a talajadottságok befolyásolják. Ebben pedig nagyon sokat segíthetnek a Phylazonit termékcsalád jótékony talajbaktériumai. „Megspórolt műtrágyaköltségekre, kisebb vonóerőigényre és alacsonyabb üzemanyagköltségre, összességében tehát jobb talajszerkezetre számíthatunk a talajoltás alkalmazásával” – tette hozzá a Heves megyei Kömlőn gazdálkodó háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Szécsi Zoltán. Neki, akárcsak a szakmai fórumon résztvevő több mint 200 gazdának, szívügye a termőföld.

Kilátások és hozamok

A 2. Talajközpontú Termelés Konferenciáján többek között az erősödő globális versenyről és a várható gabonapiaci kilátásokról is hallhattak a résztvevők Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában.

Az államtitkár felhívta a figyelmet a megfelelő agrotechnika alkalmazására, hatékonyabb növényvédelemre és a megfelelő tápanyag utánpótlásra, talajművelésre. Valamint arra, hogy a nagyobb termelési potenciállal rendelkező fajták és fémzárolt vetőmagok révén lehet előrelépni a terméshozamok terén.
Mind biológiai és technológiai innovációkról is szólt, majd a minőségi búza előállításának feltételeit részletezte. Ezzel kapcsolatban összefoglalta, mire is lenne szükség ehhez. Az elhangzottak szerint az alábbiakra:

• Ésszerű nagyságú, szűkített fajtaválaszték a homogenitás, a külpiacokon való versenyképesség érdekében.
• Legalább 45–55%-os felújítási arány (fémzárolt vetőmagok használata) a mostani 20–25% helyett.
• A termelői vetőmagfogás utáni fajtahasználati díjak nemesítőkhöz való eljuttatása a folyamatos fajtafejlesztés biztosítása érdekében.

Az államtitkár elmondta, hogy a világ 2016/2017-es gabonamérlege várhatóan egyensúlyban lesz, összességében az elmúlt 5 év átlagánál magasabb kibocsátás várható, búzából kevesebb, míg kukoricából nagyobb termés várható, a készletek magas szinten maradnak, ez az árakban is tükröződik majd.

Arra is rámutatott, hogy az étkezési minőségű búza ára stabilizálódhat, ugyanakkor jelentős nyomás helyeződhet a takarmánygabonák (köztük a takarmánykukorica) piacára.

Az EU főbb gabonaexportőr tagállamaiban, illetve a régiónkban is kedvező terméskilátások viszonylagos nyomás alatt tarthatják az árakat (pld. kukoricából EU-28 +6,1 millió tonna vs. 2015).

A 2016 nyarára várható árak különösen a kukorica esetében még bizonytalansággal terheltek, az időjárási körülmények vagy az orosz–ukrán helyzet jelentős mértékben alakíthatják – foglalta össze előadásában a kilátásokat Dr. Feldman Zsolt.

A hazai kalászosgabona- és repcetermés várható termésmennyisége remélhetőleg felülmúlja az elmúlt évek átlagát – hangzott még el. Az előadás végén a természeti káreseményekről láthattak a résztvevők egy összefoglaló táblázatot. A tavaszi fagykár főleg a gyümölcstermelőket érintette. Az őszi vetésű szánóföldi kultúrák esetében megvannak az esélyek a jó eredményekre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai