2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tápanyagban gazdag talajgazdálkodás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/07/05

Május 17-én másodízben tartották meg a Talajközpontú Termelés Konferenciáját.

Az idei szakmai fórum egyik fontos tanulsága, hogy a tápanyagban gazdag talajnak nincs titkos összetevője. Mindenkinek a saját feltételeihez kell alkalmazkodnia és a saját talajából kell a legtöbbet kihoznia. A lehetőségek tárháza azonban egyre szélesebb.

Az érdeklődés nagy volt, hisz Dr. Gyuricza Csaba előadása kapcsán a jelenleg aktuális mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó friss információk is elhangzottak.
A fizikai talajféleségek, a kiválasztott vetőmag és a terméseredmények közötti összefüggésekre Hajdu Attila, a DEKALB fejlesztőmérnöke hívta fel a figyelmet. Ígérete szerint a következő szezonban már táblára szabott, termelői igényeken alapuló tőszámajánlatot tudnak biztosítani a gazdák számára.

Major Zoltán, a Timac Agro Kft. ügyvezetője szerint elsősorban a talaj fizikai, biológiai és kémiai adottságairól, különösen a pH-értékéről esik kevesebb szó a kelleténél, pedig ma már a gazdák számára olyan lehetőségek állnak rendelkezésre, mint a Yield Service. A hagyományos talajmintavételnél összetettebb program gyakorlatilag kész receptet nyújt át a termelőnek.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese szerint alapvető termelői elvárás, hogy olcsóbban többet tudjon előállítani egységnyi területen a gazdálkodó, azonban a mai gazdasági helyzetben nem mehetünk el a tény mellett, hogy közben versenyképesnek kell maradni az adott piaci, gazdasági környezetben. Ehhez szakmai érdekképviseleti fórumként a GOSZ információt ad a tagjainak. Az inputcégek már nemcsak technológiát, hanem tudástranszfert is adnak a termelőknek.

Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár pedig éppen a hozamnövelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet előadásában, miszerint: „Még jelentősek a versenyképességi tartalékok hazánkban.”

A talajközpontú gondolkodás azonban nem merül ki ennyiben, hangsúlyozta Vajda Péter, a konferenciát szervező, Phylazonit-termékeket forgalmazó Agrova Kft. ügyvezetője. Gyakorlati tapasztalatai szerint az okszerű talajművelés hatása a terméseredményeken túl a költségek megtakarításán, a vetési idő tervezhetőségén vagy az aszályos időszakok mérsékelt utóhatásain keresztül is jól mérhető.

A konferencia előadói abban pedig egytől-egyig egyetértettek, hogy a terméseredményeket alapvetően a talajélet és a talajadottságok befolyásolják. Ebben pedig nagyon sokat segíthetnek a Phylazonit termékcsalád jótékony talajbaktériumai. „Megspórolt műtrágyaköltségekre, kisebb vonóerőigényre és alacsonyabb üzemanyagköltségre, összességében tehát jobb talajszerkezetre számíthatunk a talajoltás alkalmazásával” – tette hozzá a Heves megyei Kömlőn gazdálkodó háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Szécsi Zoltán. Neki, akárcsak a szakmai fórumon résztvevő több mint 200 gazdának, szívügye a termőföld.

Kilátások és hozamok

A 2. Talajközpontú Termelés Konferenciáján többek között az erősödő globális versenyről és a várható gabonapiaci kilátásokról is hallhattak a résztvevők Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában.

Az államtitkár felhívta a figyelmet a megfelelő agrotechnika alkalmazására, hatékonyabb növényvédelemre és a megfelelő tápanyag utánpótlásra, talajművelésre. Valamint arra, hogy a nagyobb termelési potenciállal rendelkező fajták és fémzárolt vetőmagok révén lehet előrelépni a terméshozamok terén.
Mind biológiai és technológiai innovációkról is szólt, majd a minőségi búza előállításának feltételeit részletezte. Ezzel kapcsolatban összefoglalta, mire is lenne szükség ehhez. Az elhangzottak szerint az alábbiakra:

  • Ésszerű nagyságú, szűkített fajtaválaszték a homogenitás, a külpiacokon való versenyképesség érdekében.
  • Legalább 45–55%-os felújítási arány (fémzárolt vetőmagok használata) a mostani 20–25% helyett.
  • A termelői vetőmagfogás utáni fajtahasználati díjak nemesítőkhöz való eljuttatása a folyamatos fajtafejlesztés biztosítása érdekében.

Az államtitkár elmondta, hogy a világ 2016/2017-es gabonamérlege várhatóan egyensúlyban lesz, összességében az elmúlt 5 év átlagánál magasabb kibocsátás várható, búzából kevesebb, míg kukoricából nagyobb termés várható, a készletek magas szinten maradnak, ez az árakban is tükröződik majd.

Arra is rámutatott, hogy az étkezési minőségű búza ára stabilizálódhat, ugyanakkor jelentős nyomás helyeződhet a takarmánygabonák (köztük a takarmánykukorica) piacára.

Az EU főbb gabonaexportőr tagállamaiban, illetve a régiónkban is kedvező terméskilátások viszonylagos nyomás alatt tarthatják az árakat (pld. kukoricából EU-28 +6,1 millió tonna vs. 2015).

A 2016 nyarára várható árak különösen a kukorica esetében még bizonytalansággal terheltek, az időjárási körülmények vagy az orosz–ukrán helyzet jelentős mértékben alakíthatják – foglalta össze előadásában a kilátásokat Dr. Feldman Zsolt.

A hazai kalászosgabona- és repcetermés várható termésmennyisége remélhetőleg felülmúlja az elmúlt évek átlagát – hangzott még el. Az előadás végén a természeti káreseményekről láthattak a résztvevők egy összefoglaló táblázatot. A tavaszi fagykár főleg a gyümölcstermelőket érintette. Az őszi vetésű szánóföldi kultúrák esetében megvannak az esélyek a jó eredményekre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza