Hibridkalászosoké a jövő?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Munkatársunktól, 2016/07/06

Arendezvényen a hibridbúza nemesítésének hátteréről, a vetőmag előállításáról, valamint a hazai és európai termesztés eredményeiről, jövőjéről volt szó. Az alföldi rendezvénynek a szentesi Pankotai Agrár Zrt. adott otthont, a dunántúli bemutató házigazdája a hantosi Simon Kft. volt. A két helyszínen megtartott határszemlén közel 400 szakmai érdeklődő vett részt.

Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft. és a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetője röviden ismertette a cégcsoport felépítését és nemesítési tevékenységét, valamint eddig elért eredményeit és jövőbeni terveit. A SAATEN-UNION hét közepes méretű, több mint százéves nemesítési tapasztalattal rendelkező nemesítőház szövetsége. Az intenzív fejlesztési munkának köszönhetően több mint 40 növényfaj mintegy 240 elismert fajtája és hibridje szerepel a kínálatban. A magyar vállalatcsoport tagja a RAPOOL Hungária Kft. is, amely 2011-ben alakult a tulajdonos nemesítőházak repcevetőmag-kínálatának önálló képviselete céljából. A cégcsoport harmadik tagja a MEZŐSEED Kft., amely a vetőmagüzemi feladatok ellátása mellett a vetőmag hazai termeltetését végzi.

Az ügyvezető kiemelte, hogy a kalászosok vetőmagpiacán egyedüliként kínálnak egyszerre két hibrid kalászos fajt, a hibridbúzát és a hibridrozst. A hibridárpák nemesítésével ez a kör két-három éven belül három fajra bővül, amit öt éven belül a hibridtritikálé követ majd. Ezzel – Európában egyedülálló módon – a négy legjelentősebb kalászosfaj hibridjei lesznek elérhetőek a SAATEN-UNION kínálatában. A cégvezető – a jövőbeni tervekre utalva – a MERCEDES 35 PS, az első modern automobil 1901-es nizzai bemutatásakor elhangzott idézettel zárta előadását: „Amit ma láthatnak, az semmi ahhoz képest, amit holnap látni fognak.”

Varga Gábor, a SAATEN-UNION Hungária Kft. fejlesztője bemutatta a búzahibridek köztermesztésben játszott szerepét és a fejlesztések legújabb eredményeit. A SAATEN-UNION a hibridbúza nemesítésének úttörője, ma az egyetlen hibridbúza-vetőmaggal rendelkező nemesítőház Európában. Az új generációs hibridbúzák nemesítése során a magas hozam és a termésstabilitás mellett kiemelt figyelmet fordítanak a minőségre is. A vállalat szakemberei által végzett fejlesztések és a hibridbúzák termesztése során szerzett gyakorlati tapasztalatok együtt teszik lehetővé az egyre újabb hibridek nemesítését, szaporítását, köztermesztésbe vonását, valamint a termesztéstechnológia fejlesztését. A búzahibridek forgalma dinamikusan emelkedik nemcsak Európában, hanem Magyarországon is. A hibridbúzák részesedése a fémzárolt búzavetőmagok hazai piacán ma már 14%-os.

Láng Dezső hibridbúzavetőmag-termeltetési menedzser részletesen bemutatta a hibridbúza nemesítésének szakmai hátterét, a szántóföldi vetőmag-előállítás gyakorlatát, továbbá a hazai vetőmag-előállítás kihívásait és perspektíváit. A hazai vetőmag-előállítás nemcsak a belföldi, hanem a környező országok növekvő keresletének kiszolgálását is célozza.

Horváth Boglárka, a RAPOOL Hungária Kft. fejlesztője a RAPOOL repcenemesítői hátteréről és a fejlesztési eredményekről beszélt. Az innováció az anyavállalat 1974-es megalapítása óta töretlen. A RAPOOL a világon elsőként kezdte meg a saját nemesítésű MSL-hibridek köztermesztésbe vonását, immár húsz éve. A cég legújabb, még elismerés előtt álló hibridjei pedig már 8,5 tonna fölötti hektáronkénti hozamot adnak a tenyészkertekben. A hazai vizsgálatokban szereplő hibridek ugyanakkor üzemi körülmények között „hozzák” a négy–hat tonna/hektár közötti termésátlagot, amit a Magyar Kukorica Klub független mérései is tanúsítanak. Az őszi szezonban a termékpaletta újabb hibridekkel bővül, amelyek szokásos TMTD-csávázása dimetomorf (DMM) hatóanyaggal is kiegészül. Ezzel a csírakori betegségek ellen nyújtott komplex megoldással elősegíthető az egyöntetű kelés és biztosítható az állomány erőteljes fiatalkori fejlődése. A gyomirtási feladatok egyszerű megoldására nyújtanak lehetőséget a RAPOOL Clearfield-hibridjei, amelyek a NÉBIH elmúlt kétévi vizsgálatai szerint élen járnak a középérésű csoportban. A nemesítési eredményeket a piac is elismeri, a termelők 2015-ben mintegy 41 ezer hektáron vetettek RAPOOL-hibrideket, ami a hazai repce-vetésterület 17%-a.

A szakmai előadások után a vendégek megtekintették a fajtasorokban elvetett kalászos- és repcehibrideket. A határszemle során tájékoztatót kaptak nemcsak az egyes hibridek agronómiai tulajdonságairól, hanem a termesztésükkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, továbbá a szántóföldi parcellákon alkalmazott technológiáról és termesztésük helyi eredményeiről is. A hivatalos hazai fajtakísérletek mellett az üzemi szintű termelési tapasztalatok is egyértelműen igazolják a SAATEN-UNION hibridbúzáinak és a RAPOOL repcehibridjeinek termesztési előnyeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai