Szoros verseny az étolajpiacon

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Munkatársunktól, 2016/07/09

Az ágazati résztvevők úgy látják, a piac tisztulásában az áfacsökkentés minden bizonnyal segítene. A környező országok közül az alapvető élelmiszerek áfája Romániában 9, Lengyelországban 5, Csehországban 14–15, Ausztriában 10, Szlovákiában 20 százalék.
A hazai étolajgyártás jelenlegi helyzetébe kértünk betekintést, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) titkárát, Vörös Attilát kérdeztük.

– Élelmiszeriparunkon belül az ÉFOSZ hogyan látja a hazai étolajgyártás helyzetét?

– A hazai élelmiszeriparon belül, a többi ágazatot alapul véve, elmondható, hogy az étolajgyártás erősen koncentrált terület. Kevés szereplő van a piacon, akik nagy gyártói kapacitásokkal rendelkeznek, gyakorlatilag 3 meghatározó gyártó és kevés kisebb előállító van jelen hazánkban. Ez a kevés szereplős termelés jellemző a környező országokra is, hiszen jellemzően nagy, vertikálisan integrált étolajgyártók vannak jelen Romániában, Szerbiában, Bulgáriában, Ukrajnában, Lengyelországban és Csehországban. A kevés szereplős piac egyértelműen annak tudható be, hogy az étolajgyártás nagyon tőkeigényes, mivel a hatékonyság csak nagy üzemméretben érhető el. EU-szinten is versenyképes hatékonyság nélkül nehéz helytállni a rendkívül kompetitív és transzparens piacon.

A hazai étolajpiac éves szinten 100–120 ezer tonna közé tehető, amihez képest jelentős többletkapacitással rendelkeznek a magyar gyártók, vagyis nettó exportőrök vagyunk. A hazai kiskereskedelmi étolajeladás csökkenő trendet mutat az elmúlt években, tavaly például 3% körüli volt a forgalom csökkenése. Ezt balanszírozza valamelyest a gasztro szegmens és az ipar felhasználása, amely kettő enyhe növekedés jeleit mutatja.

Magyarország jó mezőgazdasági adottságainak is köszönhetően az alapanyag ellátás biztosított. Három fő olajtípus feldolgozása meghatározó hazánkban: napraforgó olaj, magas olajsavtartalmú napraforgó olaj és repceolaj. Emellett kisebb mennyiségű kukorica is feldolgozásra kerül, a különlegesebb olajok közül a tökmagolaj említhető.
A hazai szereplők térképe változott az elmúlt években, tulajdonváltások és kapacitásnövelések mellett évről évre be tudunk számolni hatékonyságnövelő fejlesztésekről is. E mellett az ukrán nyersolajimport vámjának az eltörlése rendkívül kedvezőtlen hatással volt a hazai termelőkre. Az ágazati verseny így mára jelentősen erősödött, a jövedelmezőség pedig számottevően csökkent.

Ahhoz, hogy a hazai étolajgyártók továbbra is piacon maradhassanak a fokozódó versenyben, fontos a tiszta versenyről is szót ejteni. – A régiónkban nálunk legmagasabb, 27%-os áfa csökkentése nagymértékben segítené a piac fehérítését, a verseny tisztulását.

– Milyen változások figyelhetők meg az elmúlt időszakban a gyártási folyamatok vonatkozásában?

– Mindhárom nagy hazai szereplő igyekszik folyamatosan fejleszteni a legmodernebb gyártási eljárásokat adaptálva. Így az elmúlt két évben jelentősen megnövekedtek a gyártási kapacitások, és az alapanyag-felvásárlási verseny is felerősödött a piacon.
A gyártói kapacitások fejlesztése mellett egyre inkább megjelenni látszik egy másik fejlesztési irány is, ami az egészségesebb termékek piacra helyezését célozza meg, például az ÉFOSZ „Együtt a Fogyasztókért” kezdeményezésén belül tett önkéntes termékfejlesztési vállalásokkal.

– Az étolaj esetében hogyan alakul az export és import termékek aránya?

– A magyarországi növényolaj-gyártás alapvetően exportorientált ágazat: az országban előállított olaj mintegy 80%-a külföldön kerül értékesítésre, mivel az előállítás volumene jelentősen meghaladja a belföldi keresletet.

A fogyasztói kereskedelmi piacon azonban sokszor ellentétes folyamatok is mutatkoznak, ami az exportot és importot illeti. 2010 óta folyamatosan nőtt az importált olajok részaránya, 2014-re elérte a 45%-ot is, aminek oka feltehetően a magas áfa-kulcsra, illetve az ebből eredő visszaélésekre vezethető vissza. Tavaly május óta a kereskedelemben található olajok importja visszacsökkent 5–6%-ra a Nielsen-adatok alapján.

A magyarországi nyers és feldolgozott export folyamatosan növekvő, a főbb célpiacok Szlovákia, Bosznia, Szlovénia, Németország, de még a Távol-Keletre is szállítanak palackozott növényi olajat. Magyarország összességében tavaly 467 ezer tonna napraforgó olajat exportált (finomított és nyers), amíg 29,7 ezer tonnát importált. Repcéből 69,5 ezer tonna került exportértékesítésre, míg 54 ezer tonnát importálunk.

A modern, magas olajsavas (high-oleic)/ HO napraforgók 85–93% egyszeresen telítetlen olajsavat (omega-9 zsírsav) tartalmaznak, linolsav-tartalmuk alacsony. (A napraforgómag olaj- és linolsavtartalma között ugyanis negatív korreláció figyelhető meg.) Az olajsavtartalom küszöbértéke ebben a csoportban min. 85%. Olajuk lényegesen kedvezőbb sütési tulajdonságokkal rendelkezik a hagyományos napraforgó olajokkal szemben, hőstabilitásuk igen kedvező, hidegen sajtolt olajuk alkalmas saláta dresszingek készítésére. Olajuk biodiesel üzemanyag készítésére is kiváló.
A modern HO hibridek ma már a hagyományos LO hibridek szintjén teremnek, választásukkal nem kell tehát megalkudni a termés mennyiségét illetően, s a két típus termesztéstechnológiája sem különbözik egymástól.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai