2026. 09. 06., vasárnap
Zakariás
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

1,1 millió tonna magyar kukoricából

Kategória: Élelmiszeripar | 2016/07/10

A Hungrana, Európa legnagyobb kukoricafeldolgozó cége május legvégén tartotta első nagyszabású, egész napos gazdakonferenciáját Székesfehérváron.

A Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Magyarország egyik legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozása. A szabadegyházi üzemben készült természetes cukor- és keményítőféleségekkel, alkohol- és takarmányanyagokkal naponta találkozhatnak a fogyasztók a tejtermékekben, péksüteményekben, lekvárokban vagy üdítő- és szeszesitalokban, illetve mindezek papírcsomagolásában. De az élelmiszer-alapanyagokon túl itt állítják elő a GreenPower E85 néven forgalmazott bioetanol üzemanyagot is.

A ma már több mint 100 éves üzem az utóbbi időkben állandó fejlesztések, bővítések alatt áll. A hazai kukoricatermés mintegy 15%-át dolgozza fel. Jelenleg mintegy 700 szerződéses partnere van, akiken keresztül 4000-5000 gazdával áll kapcsolatban. Kizárólag magyar gazdáktól származó, magyar termelésű, kiváló minőségű, GMO-mentes kukoricát vásárolnak és dolgoznak fel.

A székesfehérvári edzőcsarnokban megrendezett első gazdakonferenciájára a Hungrana a 350 legnagyobb partnerét hívta meg. Az egész napos, estébe nyúló rendezvényen a cég vezetése megköszönte az eddigi partnereknek a több mint két évtizede tartó együttműködést, illetve a meghívott előadók hasznos információkkal is szolgáltak a termelők számára.

Dr. Feldmann Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a hazai szántóföldi növénytermesztés helyzetéről, Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke a hazai agrártámogatási rendszer aktualitásairól, Dr. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa pedig a nemzetközi és hazai kukoricapiac tendenciáiról tartott előadást.

A Hungrana előtt álló feladatokról Kelemen Kálmán ügyvezető beszélt. A gazdakonferencia céljai közt kiemelte: „Hogy megköszönhessük Önöknek a hosszú távú együttműködést, a sokéves kooperációt, közös munkát, amit akár több tíz éve folytatunk együtt.” További célok közt említette a vállalat, a gyár és az ott készülő termékek, valamint a partnerekkel kapcsolatot tartó csapat bemutatását. Végül pedig: „Hogy megmutassuk, arra a versenyhelyzetre, amely előtt a vállalat áll a nagyon közeli jövőben, hogyan készülünk föl, milyen megoldásokat tudunk kínálni a partnereink számára, amelyekkel segíteni tudjuk a további együttműködésünket. Nem mellékesen: „Hogy azoknak a vendégeinknek, akik ma még nem közvetlen partnereink, be tudjuk mutatni, miért jó a Hungranával dolgozni, miért jó ez az együttműködés hosszú távon.”

Előadásában az ügyvezető értékelte a jövő kihívásit a Hungrana szempontjából. „A legeslegnagyobb kihívás az európai cukorpiac változása lesz. 2017. októberétől megszűnik az Európai Unió cukorpiaci kvótarendszere, tehát mindenkinek szabad lesz a kapacitásának megfelelő mennyiséget gyártani és forgalmazni. Ez a piacfelszabadítás számunkra nagyon pozitív körülmény és nagy lehetőségeket kínáló változás. Ma az EU-ban az izocukor elterjedtsége 7% körüli, és a világban is átlagosan épp csak 15% fölötti. Ez azt jelenti, hogy számunkra nagyon jó lehetőség nyílik a kapacitás, a termelés bővítésére.”

A hazai kukoricafeldolgozást értékelve elmondta, hogy a Hungrana évi 1,1 millió tonna kukoricát dolgoz fal, a Pannonia Ethanol a fejlesztéseit követően szintén 1 millió tonnát, két további nagy üzem összesen 800 000 tonnát, ami azt jelenti, hogy Magyarország az eddigi nettó exportőrből inkább önellátó lesz, vagyis komoly keresletnövekedés várható. „Erre a lehetőségre Önök felé a Hungranának is kell legyen válasza – jelezte az ügyvezető a jelenlévő gazdáknak. Majd így folytatta: – A Hungrana az eddigi viszonylag kényelmes, mondhatni monopol helyzetéből komoly versenyhelyzetbe kerül. Versenyeznie kell az összes vevőjéért, versenyeznie kell azokért a megbízható, hűséges és tisztességes partnerekért, akik most itt ülnek. De mi erről azt gondoljuk, hogy a verseny jó dolog, a verseny hatékonysághoz vezet, a verseny mindenkiből a legjobbat hozza ki. És tudjuk, hogy mi erre a versenyre jól fel vagyunk készülve.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza