Kulcsszerepben az erdészet

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: TE, 2014/01/10
Címkék: erdő, erdősítés, erdőfelújítás, Nemzeti Erdőtelepítési Program, erdőgazdálkodás

Jövőre is folytatódik a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítása, miután az EU a 2014–2020 közötti időszakra várhatóan megfelelő összegű forrást és kedvezőbb támogatási feltételeket teremt ehhez a tevékenységhez.

Az erdők szerepe a fokozott környezetvédelem és a közjó szolgálata nyomán az Unión belül is mindinkább felértékelődik – jelentette be Lapos Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) erdészeti, halászati és vadászati főosztályának helyettes vezetője. Ez a szemléletváltás különösen előnyös lehet az erdők, az erdőgazdálkodás helyzetének erősítése szempontjából, mert az ország összes területének csupán 20,7 százalékát borítja erdő, ami elmarad az európai átlagtól.

Az elmúlt hétéves ciklusban 26 ezer 300 hektárnyi erdőt telepítettek elsősorban az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúl mezőgazdasági termesztésre kevésbé alkalmas területein. Tavaly 4500 hektáron ültettek erdősítésre fákat.

Növekvő arány

A Nemzeti Erdőtelepítési Program szerint néhány évtizeden belül további 700 ezer hektárnyi területen lenne indokolt erdőt telepíteni, ami által 2,6 millió hektárra, az összes terület 27 százalékára növekedne az erdők aránya. Gondot jelent, hogy klímaváltozás miatt az erdők fafajösszetételét Európa-szerte – legalábbis részben – meg kell változtatni. Az eddigi időjárási viszonyokhoz évszázadokon át alkalmazkodó erdőknek ugyanis a felgyorsult klímaváltozás miatt szakmai beavatkozásra van szükségük az életben maradáshoz.

Magyarországon kedvezőtlenebb a helyzet, mert az ország medence jellegéből fakadóan a klímaváltozás hatásai szélsőségesebbek lehetnek, és a rendkívül változatos termőhelyi adottságok következtében az egyes növénytársulások érzékenyebbek, sérülékenyebbek, mint Európa más régióiban. A nagyobb változatosság azonban egyúttal növeli is az erdők túlélési esélyét. Fel kell készülni viszont arra, hogy a hazai erdők fafajösszetétele területenként jelentősen átalakul. Az új erdőtelepítéseknél pedig már eleve szárazságtűrő, a helyi adottságokhoz alkalmazkodott fajtákra kell összpontosítani.

Őshonos fajták

A gyorsan növő, de a táj adottságaihoz nem megfelelő alföldi nyár-, fenyő- és akácerdőket fokozatosan át kell alakítani őshonos fafajú, a szélsőséges időjárást is átvészelni képes erdőkké – mutatott rá. „Azt is el kell fogadni, hogy az Alföld egyes vidékei alkalmatlanná válhatnak a zárt erdőtakaró fenntartására.” Sok vitára okot adó kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között szabad-e újabb idegenhonos fafajok, fajták alkalmazását fontolgatni, vagy inkább a meglévő, szárazságtűrő fafajokkal képzelhető el a jövő.

Több hegyvidéki körzetben is, például Keszthely környékén, a megváltozott időjárási viszonyok miatt több ezer hektáron pusztuló fenyvesek helyett az őshonos lombos fafajok, főként tölgy, cser telepítése a feladat, ami a táj megszokott arculatát is megváltoztatja. Máshol, mint a dunántúli Dombhátságon éppen a bükk került veszélybe, ide a szárazságot jobban tűrő tölgyet, csert telepítenek helyette.

A mátrai fenyvesek is megszenvedték az elmúlt évek nagy hőségeit, szárazságait, helyükbe szintén őshonos lombos fafajtákból álló erdőt telepítenek. Az ilyen változtatások biológusok, ökológusok, erdészek, természetvédők összehangolt szakértelmét igénylik, de a program sikeréhez szükség van új erdőgazdálkodási technikák bevezetésére és a szélsőséges időjárási körülményeket is átvészelni képes több facsemete előállítására.

Enyhe idő, nagy károk

És ha már itt tartunk, az időjárás napjainkban is sok gondot okoz. A Pilisi Parkerdő Zrt. lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az erdei fafajok csemetéinek fejlődése szempontjából az enyhe tél semmiképpen sem előnyös: a melegebb, fagymentes idő következtében ugyanis sok kártevő, kórokozó túlságosan elszaporodhat.

A rovarokhoz hasonlóan a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. A nagyobb számú egér, pocok a lehullott makkban és a makkvetésekben érzékeny károkat tud okozni. A pocok ráadásul nemcsak a makkot, hanem a fiatal facsemeték gyökereit is rágja. Egyes gyümölcsfajoknál komoly problémát okozhat az esetleges korai rügyezés, hiszen a gyenge hajtásokat a később megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja.

Hó vagy eső formájában az erdősítésekhez is nagy szükség van csapadékra. A talajba a tél folyamán szivárog az egész évi víztartalék jelentős része. A tavasszal lassan elolvadó hótakaró nedvessége nélkül a víztartalék alacsonyabb, ami a tavaszi lombfakadáskor és a nyári aszályos időszakban problémákat okozhat. Mindemellett a vastag hótakaró – már persze, ha van – meg is védi a növényzetet az esetleg mégis előforduló nagy fagyoktól.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhozDr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshezMárkus László - Mészáros Károly:
Erdőérték-számítás Az erdőértékelés alapjaiBalogh Károly Csaba:
Viselkedjünk erdőn-mezőn (is)

Ez is érdekelhetiErdészek figyelmébe!Jó fát tesznek a tűzre