2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, NÉBIH, 2016/07/12

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek (2014–2015) összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

2014–2015

A NÉBIH a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek értékelését 2014–2015. évben 8–9 termőhelyen végezte el a nemesítőházak megbízása alapján. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 2 szabadelvirágzású fajtáról és 12 hibridről, a középérésű csoportban 13 hibridről közöltünk.

A 2014–2015. évi tenyészidőszakban első alkalommal vizsgáltunk 3 középérésű csoportba tartozó, imazamox hatóanyagra rezisztens hibridet ebben a kísérlettípusban. A kísérletekben az államilag elismert repcefajtákon kívül az EU listán szereplő, a NÉBIH-ben legalább két éve vizsgált és a gyakorlati termesztés számára fontos fajta szerepelt. A vizsgált 30 fajta közül 7 EU-listás volt és 1 hazai nemesítésű.

Termőhelyenként a terméseredményeket a 3. táblázat tartalmazza. Összevontan közöljük a beltartalmi eredményeket (4. táblázat) és a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményeit (5. táblázat). A kórtani adatokat a 6. táblázatban tanulmányozhatják.

Mag-, fehérje- és olajtermés vonatkozásában a 2015. évi csoportátlag eredmények kedvezőtlenebbek, mint a 2014-es év eredményei voltak. A szabadelvirágzású fajták és a hibridek esetében a glükozinolát- és fehérjetartalom értékek azonban jobbak az előző év csoportátlag eredményeinél. Az olajtartalom esetén fordított a helyzet.
A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 159 őszi káposztarepce fajta szerepel, ami megfelelő genetikai bázist biztosít a repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma már csak 38.

Három új őszi káposztarepce hibrid részesült állami elismerésben márciusban, a Kamsin (CWH238), a Corvinus (CWH242) és a DK Imaret CL (CWH246). A hibridek bejelentője és fajtafenntartója a Monsato Technology (hazai képviselő a Monsanto Hungária Kft.).

A hibridek eredményeit a mellékelt döntési táblázatban közöljük (7. táblázat). A magyar repcetermelők az országos vetésterület döntő részén már csak hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztés a korai és középérésű csoportba tartozó hibrideken alapszik.

2015–2016

Az őszi káposztarepce 2015–2016. évi országos vetésterülete 230 622 ha. A Dunántúlon 122 621 ha-t ,az Alföldön 77 296 ha-t, Észak-Magyarországon pedig 30 705 ha repcét vetettek el a termelők.

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján a 2015–2016. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 9 hibridet, a középérésű csoportban szintén 9 hibridet vetett el 10 termőhelyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgáltban szereplő 18 hibrid közül 1 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid nincs a kísérletben. A kísérletekben elvetésre került hibridek felsorolását mellékeltük.

A hivatalos kísérletekben 14 csoportban összesen 214 hibridet és 4 szabadelvirágzású fajtát vetettünk el 7 termőhelyen. A kísérletekben 11 EU-listás és 2 hazai nemesítésű fajta szerepel.

Az Alföldön és a Dunántúlon is több kísérleti helyen kedvező képet mutatnak a kísérletek, azonban az időjárási körülmények miatt egyes helyeken ősszel kelési problémákat tapasztaltunk. A repcék kísérleteinkben az enyhe téli időjárás miatt jól átteleltek.

A tavaszi talaj menti fagy azonban több helyen károsította a virágzó őszi káposztarepce állományokat, és jégkár is érte kísérleteinket. Az állományokat a gazdaságilag jelentős kárt okozó repce gombabetegség, a fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) is fertőzi.

Reméljük, hogy ismét szívesen fogják tanulmányozni Hivatalunk őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza