2022. 08. 15., hétfő
Mária
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A repce komplex növényvédelme

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Ripka Géza, Nagy Géza és Novák Róbert NÉBIH NTAI

Az őszi káposztarepce a hazai szántóföldi növénytermesztésben a kalászosok, kukorica és napraforgó után a negyedik legfontosabb növény. Az elért hazai termésátlagok azonban azt mutatják, hogy mind a termesztéstechnológián, mind a repce növényvédelmén bőven van még javítani való.

Kártevők elleni védekezés

Az őszi időszakban a kártevő rovarok közül kiemelt figyelmet érdemel a nagy repcebolha, a földi bolhák és a repcedarázs. Ezek a kikelő fiatal növényeken táplálkoznak és nem ritkán komoly károkat okoznak.

A nagy repcebolha egynemzedékes faj, melynek a lárvája és az imágója is károsítja a repcét. Csapadékos években képes tömegesen felszaporodni. A szintén egynemzedékes földibolha fajok esetében csak az imágók károsítanak, a lárvák kártétele a gyökérzeten jelentéktelen. Elszaporodásuknak a tartósan meleg, száraz időjárás kedvez. A nagy repcebolha imágók ősszel a leveleket lyuggatják, tavasszal a szárat és a félig érett becőket hámozgatják. A lárvák ősszel az alsó levelek nyelében furkálnak, az ilyen levelek enyhébben, majd mind erőteljesebben sárgulnak, végül elfonnyadnak s letörnek a szárról. Emiatt a növény rosszul telel, és a kifagyás gyakoribb. Tavasszal a lárva a szárban, ritkábban a gyökérnyaki részben rág járatokat. Emiatt a növény lassabban fejlődik, nehezebben megy szárba, kényszer érik. A földibolha fajok a leveleket szikleveles állapottól lyukszerűen hámozgatják. A megmaradt epidermisz elszárad, átszakad, a levél kilyukad. A kis levél szitaszerűvé válik, nagy egyedsűrűség esetén tarrágás is előfordulhat.

Amennyiben a kelés elhúzódik, az ősz pedig száraz és meleg, számítani kell erős kártételükre. A bolhafajok megjelenését és egyedszámuk alakulását sárgatállal, sárga vagy szürke színű ragadós lapokkal vagy növényvizsgálattal állapíthatjuk meg. A sárgatálakat talajszintbe kell kihelyezni, s ha a napi egyedszám a 40 db-ot eléri, vagy m²-enként 1 egyed található, számottevő kártétel lehetséges. Ha növényenkénti vizsgálatot végzünk, akkor abban az esetben, ha a levelek 5–10%-án vagy levelenként 2–3 rágásnyom található, védekezni kell. A keresztesvirágú gyomok irtásával a kártevők táplálkozási és szaporodási lehetőségei csökkenthetők. A jó tápanyagellátás kedvező az állomány egyenletes növekedésére, így a repce hamarabb „kinő a kártevő foga alól”. Több hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szerrel végezhető állománykezelés.

A repcedarázs álhernyói csaknem kivétel nélkül a keresztesvirágúak közé tartozó kultúrákat és gyomnövényeket károsítják. Háromnemzedékes faj, amely ősszel és tavasszal is károsít. A repcét ősszel a harmadik nemzedék károsítja, mely meleg, száraz őszön a 3–4 leveles repcében lép fel erős kártétellel. Az imágó rajzása augusztus második felétől szeptember végéig, az álhernyó kártétele szeptember végéig-október közepéig tarthat. A kártétel mértéke és a kárkép alakja attól függ, hogy a lárva, illetve a repce milyen fejlődési stádiumban van. A fiatal lárvák a fonáki részen hámozgatnak vagy apró lyukakat rágnak a 2–3 leveles növényen. Az idősebb lárvák a levél felszínén nagyobb lyukakat rágnak, súlyos esetben tarrágás is előfordulhat. Ezután bábozódik a kártevő. A száraz, meleg idő kedvez mind az imágó, mind az álhernyó fejlődésének, illetve kártételének. Hűvös, csapadékos idő véget vethet mind az imágó rajzásának, mind az álhernyók fejlődésének.

Az imágók rajzásának időpontja sárgatálak kihelyezésével megállapítható. Augusztus végén a repce kelésekor helyezzük ki a tálakat, amelyek a berepülő darazsakat vonzzák. A lárvák tömeges megjelenése az imágók után 14–20 napon belül kezdődik. Jó tápanyagellátással, a keresztesvirágú gyomok irtásával a kártevők táplálkozási és szaporodási lehetőségei csökkenthetők. A fiatal lárvák ellen állománypermetezéssel védekezhetünk.

A repce gyökérormányos időszakos kártevő, amely ott szaporodik el, ahol huzamos ideje folyik repce- és káposztatermesztés. Tavaszi és őszi törzse van, amelyeknek imágói és lárvái morfológiailag nem különböznek egymástól, és egy időben vannak jelen. Repcetermesztés szempontjából az őszi törzs a jelentős. A növény gyökérnyakán vagy gyökerén lencse vagy mogyoró nagyságú gubacsok képződnek. Ez belül üreges, egy gubacsban egy lárva él. Belseje barna színű rágcsálékkal van tele. A kártétel mértéke és a gubacsok száma között szoros összefüggés van. Az őszi törzs egyedei a kelő repcében gyülekeznek és 2 leveles kortól a növényekbe tojnak. Felszaporodását elősegíti, ha a bogarak rajzása idején az időjárás száraz, meleg, a tojásrakást követő időszakban lehulló csapadék a lárvák fejlődéséhez szükséges, ami a nedves talajállapotot biztosítja. Az őszi törzs táblára történő betelepedésének idején (augusztus végétől) a sárgatálakat a tábla szélétől 10–15 méter távolságra kell elhelyezni, mosogatószeres vízzel fel kell tölteni és a fogást két naponként kell ellenőrizni. Kártételi küszöb: 5 egyed/sárgatál. Fontos a vetésforgó betartása. A jó tápanyag-ellátottság segíti a fiatal növények kellő erélyű fejlődését. A talajlakó és a fiatalkori kártevők ellen repcében jelenleg nincs engedélyezett csávázó szer.

A tavaszi káposztalégy is a termesztett és vadon élő keresztesvirágú növényeken él, és ősszel károsítja a repcét. Már a repce csírázása után megindulhat a 3. nemzedék peterakása, a tömeges tojásrakás viszont később, általában a repce 2–4 leveles fenológiai állapotától kezdődik. A tojásokat a nőstény közvetlenül a gyökérnyakhoz vagy a mellette lévő talajrepedésekbe, talajszemcsék, rögök oldalára rakja. A 8–9 mm-re is megnövő nyüvek a gyökereket, elsősorban a gyökérnyaki részt és környékét sértik meg, majd be is furakodhatnak a gyökérbe, járatokat rágva. Minél kisebb és fejletlenebb ekkor még a tápnövény, annál nagyobb károkat tud okozni már 1–2 lárva is. A károsított növények nem növekednek, színük halványul, sok esetben kékes, vöröses árnyalatúak. Elszaporodását elősegíti, ha a tavasz eleinte hűvös és csapadékos, majd hirtelen meleg időszak köszönt be.

Rajzása sátorizolátorokkal vagy sárga színű vizes tálcsapdával jól megfigyelhető. A növényállomány vizsgálata alapján, ha a tábla erősen fertőzött (60–70%), a következő évben kerülni kell a káposztafélék termesztését. Elsősorban a korábban elvetett repcetáblákon észlelhető jelentősebb kártétel. Szükséges a repce árvakelések mielőbbi bedolgozása a talajba. Jelenleg Magyarországon a kis káposztalégy ellen nincsen engedélyezett készítmény.

A repce azonos időben fellépő más károsítói elleni kezelésre viszont széles választék áll rendelkezésre. A nagy repcebolha, a földibolhák és a repcedarázs elleni védelemre használt rovarölő szereknek a kis káposztalégy lárvájára is van részleges hatásuk. Amennyiben a nagy repcebolha vagy a repcedarázs ellen állományban védekezni szükséges, és a kis káposztalégy is jelen van, célszerű hosszabb hatástartamú készítmény választása. Állománypermetezéssel a fertőzés mértéke csökkenthető ugyan, de az elhúzódó rajzás és peterakás miatt itt is csak részleges hatékonyság érhető el.

Kórokozók elleni védekezés

A betakarítás előtti időszakban a betegségek ellen védekezni már nem tudunk, esetleg az alternáriás betegség (becőrontó) okozta kártétel nagyságát mérsékelhetjük a defoliálással egy menetben kijuttatott ragasztóanyaggal. A betegség fellépése következtében a becők idő előtt felnyílnak, ami pergési veszteséget okoz. A ragasztóanyag (pl. karboxilát-sztirol) hátráltatja a becők felnyílását. Ugyanakkor, ha a repceállomány gyomoktól mentes, földi permetezőgéppel nem javasoljuk a kezelés elvégzését, mert a növényállomány bolygatása nagyobb terményveszteséget eredményezhet.

Amennyiben a repcét megfelelő vetésforgóba illesztve termesztjük, a vetéskor jó minőségű, gombaölő hatóanyagot is tartalmazó csávázószerrel kezelt magot használunk, gombás betegségek általában nem lépnek fel az állományban. Fontos a magtételek mentessége a szkleróciummaradványoktól, amelyekkel a szklerotíniás betegség kórokozója marad fenn.

Monokultúrás termesztésben, az ország csapadékosabb részein, az őszi időszakban a leptoszfériás (ismertebb nevén fómás) betegség fellépésével számolhatunk. Jelentősebb kártétel akkor alakul ki, ha augusztus–szeptember hónapokban huzamosabb ideig (4–7 nap) folyamatosan esik az eső. Tüneteket ősszel a leveleken találunk, amelyeken általában kerek, világos homokszínű foltok láthatók. A foltokban a kórokozó sötétbarna piknídiumai bőségesen képződnek (1. ábra). A gomba vetőmagvakkal és a növénymaradványokon marad fenn. Kezdetben a szikleveleket fertőzi, ahonnan a lomblevelekre, majd a szárra, gyökérnyaki részre, végül a becőkre és a magvakra terjed. A védekezés agrotechnikai elemei a legalább 4 éves vetésforgó betartása és a növényi maradványok mély alászántása. Genetikai védelmet a kevésbé fogékony fajták (pl. Exagone, ES Danube) megválasztásával érünk el. Vetéskor fertőzésmentes, lehetőség szerint csávázott vetőmagot használjunk. A gombaölő szeres védekezést még ősszel, állományvizsgálatra alapozva érdemes elvégezni. Ha a fertőzés gyakorisága 10–20%, indokolt a permetezés egy-két alkalommal. A gombaölő szerek közül ebben az időszakban a termesztők szívesen részesítik előnyben a regulátor hatással is rendelkező hatóanyagokat (pl. ciprokonazol, metkonazol) tartalmazó készítményeket.

Gyomnövények elleni védekezés

A repce a vetésforgóban többnyire kalászosok után kerül, ezért a kalászosokban felszaporodott gyomnövények a repcében is károsítanak. A repce kiváló őszi búza elővetemény, a vetésszerkezetbe könnyen beilleszthető, kitűnő talajszerkezet-javító növény. A repce fő gyomnövényei megegyeznek az őszi kalászosok legfontosabb gyomnövényeivel. Napjainkban a repce termesztését intenzívebb technológiák alkalmazása jellemzi. A szélesebb sortávolsággal, alacsony vetőmagmennyiséggel vetett repcében a gyomok elleni védekezés a jó terméshez elengedhetetlen. A gyomnövények komoly tápanyag-, víz- és fénykonkurenciát jelentenek. A gyomirtás elmaradása esetén a kora tavasszal virágzó gyomok miatt méhkímélő technológiával kell a kártevők ellen védekezni a még nem virágzó repcében is.

Az ősszel csírázó, áttelelő egyéves gyomfajok közül a tyúkhúr, pásztortáska, piros árvacsalán, bársonyos árvacsalán, perzsa veronika, borostyánlevelű veronika, fényes veronika, parlagi nefelejcs a legjelentősebbek. Ezek viszont alacsonyra növő, tavasszal gyorsan termést érlelő fajok, így nem versenyképesek a repcében. Legnagyobb gondot az ősszel és tavasszal kelő, a repcét a teljes vegetációs időszakban károsítani képes gyomfajok jelentik. Ilyen gyomnövények a ragadós galaj (2. ábra), nagy széltippan, pipacs, kamilla, mezei árvácska, parlagi pipitér, kék búzavirág, mezei szarkaláb, mezei tarsóka, sebforrasztó zsombor, parlagi ecsetpázsit és ebszikfű (3. ábra). Az őszi kalászosoktól eltérően a repcében a korábbi vetésidőből adódóan több elsősorban tavasszal kelő, a téli hideget nem bíró gyomnövény is jelentős mennyiségben kelhet ősszel. A vadrepce, repcsényretek, fehér libatop, parlagfű, szőrös disznóparéj, pokolvar libatop, a Kisalföldön az egynyári szélfű is gyengítheti ősszel a repcevetéseket, bár a tél folyamán kifagynak. További konkurensek lehetnek a kultúrgyomok, elsősorban az őszi búza és őszi árpa árvakelés, valamint az évelő gyomnövények közül a tarackbúza, a mezei acat és az apró szulák.

Ne csak a repcében akarjuk a gyomosodási problémáinkat megoldani. A kalászos előveteményben a hatékony gyomirtás kevesebb ráfordítást igényel, amivel a repcében is megkönnyítjük a gyomnövények elleni védekezést.

A gyomosodást nagyban befolyásolják az agrotechnikai elemek: az optimális időben történő vetés, a megfelelő tőszám, a jó talajművelés és megfelelő tápanyagellátás meggyorsítja a repce kezdeti fejlődését, a jól fejlődő állományt kevésbé veszélyeztetik az ősszel kelő gyomnövények.

A vetést megelőző minden talajművelési eljárás célja gyomirtás is. A gabona elővetemény betakarítása után azonnal végezzük el a tarlóhántást, ezzel elősegítjük a gyomok kelését. Nagy jelentőséggel bír a tarlóápolás, mivel sok gyommag és elpergett kalászos mag kikelhet. Ezzel jelentősen csökkenthetjük a talaj gyommagkészletét és a repcében kikelő gyomok számát. A kalászos gabona tarlón olcsón és hatékonyan lehet védekezni az évelő gyomnövények ellen.
Különösen a repce fejlődésének kezdeti időszakában fontos a gyomnövények károsító hatásának minimalizálása, ezért fontos ősszel elvégezni a gyomirtást. A gazdálkodók többsége őszi kezelésre alapozza a gyomnövények elleni védekezést.

Preemergens gyomirtás

A repce gyomnövényei ellen preemergensen (vetés után, kelés előtt) tudunk legjobb hatékonysággal védekezni. Az utóbbi években a preemergens kezelések egyre jobban beépülnek a technológiába. A preemergens kezeléseket a vetést követő 3 napon belül el kell végezni, mivel a repce gyorsan kikel, és ezek a herbicidek a csírázó repcét károsíthatják. Alapkövetelmény az aprómorzsás, egyenletes vetőágy kialakítása és az egyenletes vetésmélység. Rosszul elmunkált, rögös talajon gyenge hatást várhatunk, mert a rögök alá nem jut el a vegyszer, az alattuk lévő magvak kicsírázhatnak. A kijuttatható készítmények hatásukat csak megfelelő mennyiségű (legalább 15–20 mm) bemosó csapadék esetén fejtik ki. A preemergens technológiák gyakorlatilag hatástalanok évelő gyomnövények (tarackbúza, mezei acat, apró szulák) ellen. A dimetaklór és metazaklór hatóanyagot tartalmazó szerek a repce legtöbb magról kelő egy- és kétszikű gyomfaja ellen kiváló hatást adnak. A klomazon hatóanyagot tartalmazó készítmények ragadós galaj ellen is hatékonyak (többnyire a klomazon kombinációban való kijuttatása indokolt).

Korai posztemergens gyomirtás

A korai posztemergens kijuttatás a repce esetében igen korai kezelést jelent. A készítmények többségét a kultúrnövény 4 leveles fejlettségéig kell kijuttatni. A metazaklór hatóanyagot tartalmazó készítmények széles hatásspektrumúak és hosszú hatástartamúak a repce fő magról kelő gyomnövényei ellen. A magról kelő kétszikű gyomnövények szikleveles-2 leveles korban, a magról kelő egyszikű gyomfajok 1-3 leveles fenológiai állapotban a legérzékenyebbek a készítményekre. A quinmerak és a pikloram hatóanyagokat tartalmazó gyári kombinációk ragadós galaj ellen is hatékonyak.

Őszi állománykezelés (posztemergens)

Ősszel még posztemergens kezelésre is több készítmény közül lehet választani. A magról kelő kétszikű gyomnövények a 2–4 leveles fejlettségüknél a legérzékenyebbek a készítményekre.
A pikloram hatóanyagot tartalmazó szerek ragadós galaj ellen is hatékonyak, amely 1–3 levélörvös fejlettségénél legérzékenyebb a készítményekre.
A mezei acat elleni védekezés legjobb lehetőségét a klopiralid hatóanyagot tartalmazó készítmények jelentik, amelyek a mezei acat tőlevélrózsás állapotában alkalmazhatóak ellene a legjobb hatékonysággal.

Az imazamox + metazaklór hatóanyagokat tartalmazó széles hatásspektrumú készítmény csak imida­zo­linon-ellenálló (Clearfield) őszi káposztarepcében posztemergensen alkalmazható, amely hatékony védelmet tesz lehetővé a keresztesvirágú gyomnövények ellen is.

A gabona árvakelés, továbbá a magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények ellen a speciális egyszikűirtó készítményekkel lehet védekezni, amelyek a pázsitfűfélék családjába tartozó gyomnövények ellen hatékonyak.

Tavaszi állománykezelés (posztemergens)

Mivel az ősszel kelő gyomnövények már többnyire túlságosan fejlettek, ezért a tavaszi gyomirtáskor általában szerényebb eredmény érhető el, mint ősszel. A lehető legjobb hatékonyság érdekében a kitavaszodást követően minél korábban célszerű kijuttatni a készítményeket. A gyomirtó szerek dózisát a gyomnövények fejlettsége alapján kell meghatározni.

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A legnehezebb időszakban sem marad el a gazdák adománya
Óriási aszály tombol az országban, sok helyen szinte alig lesz termés, de a magyar gazdák a nehézségek ellenére is segítik a rászorulókat. Jó példája ennek, hogy idén is több ezer gazda ajánlott fel búzát a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban a rászoruló magyar gyermekeknek és családoknak. A Program részeként a Kárpát-medence magyar gazdái által felajánlott búza ünnepélyes összeöntésére idén augusztus 5-én, Hajdúnánáson került sor.
Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei
Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.
Rendkívüli segítség a gazdáknak
Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Magyarországot történelmi aszálykár sújtja. A kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben.
Gabonapiaci szerződések teljesítésére vonatkozó szabályok terméskiesés esetén
Magyarországot történelmi léptékű aszály sújtja. A magyar gazdálkodókat több korábban megalkotott törvényi szabályozás segíti az ilyen helyzetben, az Agrárminisztérium ezek közül most felhívja a gazdálkodók figyelmét a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira aszály miatti terménycsökkenés esetére.
Már több mint 11 ezer hektáron vették igénybe a rendkívüli öntözést
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezése nyomán hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. Így azóta már vízjogi engedély hiányában is van lehetőség a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, mely egy egyszerűsített bejelentés alapján azonnal megkezdhető.
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
A gazdálkodás feltételrendszerében bekövetkezett változások a mezőgazdaságot sem hagyják érintetlenül. A fenntarthatóság, a verseny, versenyképesség értelmezése, a kapcsolódó kérdésekre adott válaszok hozzájárulhatnak egy vállalkozás sikerességéhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza