Béla
A repce is megszenvedte a tavaszi fagyokat
Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/07/15
A tavaszi fagykár miatt a gazdálkodók eredményei sok esetben másképpen alakulnak idén, mint ahogy azt remélték. A korai és enyhe tavasz után április végén az ország számos megyéjében észleltek fagykárokat a gazdák, köztük a repcetermesztők is.
Fókuszban a repce
A május közepén megjelent AKI-jelentésben (Agrárgazdasági Kutató Intézet) arról számoltak be, hogy repcemagból és repceolajból együttesen 66 millió tonnát, az egy évvel korábbitól 1–2 millió tonnával elmaradó mennyiséget takaríthatnak be a világon a 2016/2017. évi szezonban (USDA, Tallage). Az első számú termelőnél, az Európai Unióban 6,3–6,4 millió hektárról 21,5–22 millió tonna repcemag kerülhet a tárolókba az idén. A nyugat-európai tagállamokban, valamint Lengyelországban kielégítő állapotban vannak a repceállományok, jóllehet az áprilisi lehűlés hatása egyelőre nem látszik. Ugyanakkor az enyhe téli időjárás miatt az idén a kórokozók fokozott jelenlétére lehet számítani, ami további kockázatot jelent a 2016. évi termést illetően. Ezzel szemben a közép- és délkelet-európai tagországokban kitűnő kondícióban van a növényzet, biztatóak a kilátások.
A világ első számú canolaexportőrének számító Kanadában – a statisztikai hivatal a növény termőterületének 4 százalékos csökkenésére számít. Ezzel szemben a Tallage szakértői a búzához mért árelőny és az olajmag növekvő világpiaci ára miatt úgy vélik, hogy az egy évvel korábbinál 4 százalékkal nagyobb területet, azaz 8,5 millió hektárt foglalhat el a növény az idén. A tavalyi rekordnál így félmillió tonnával kevesebb, 16,7 millió tonna magot arathatnak az észak-amerikai országban. Ukrajnában továbbra is 1,3 millió tonna (–0,4 millió tonna) repcemagtermést valószínűsítenek a szakértők, amelyből 0,9 millió tonna kerülhet exportra a 2016/2017. gazdaság évben, jórészt az EU-ba.
A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) folytatódott a repcemag jegyzésének erősödése: a legközelebbi lejáratra vonatkozóan 370 euró/tonna körül alakult május közepén. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az új termésű repcemag jegyzése a párizsi trendhez igazodott, és 109 ezer forint/tonnára nőtt május első felében. Az ótermés ennél továbbra is magasabb árszinten, tonnánként 112 ezer forint körüli áfa és szállítási költség nélküli termelői áron forgott a fizikai piacon május első hetében az AKI PÁIR adatai szerint – áll az AKI jelentésben
Növekvő vetésterület
A repce vetésterülete hazánkban az elmúlt években dinamikusan növekedett. Az FM tájékoztatása szerint az őszi káposztarepce helyzetének alakulása az alábbi számokat mutatta a közelmúltban.
Az áprilisi fagy a repcetáblákat sem kímélte. A kárenyhítési rendszer keretében 2016. június 15-ig országosan 124 termelői kárbejelentés, 573 hektár területre érkezett őszi káposztarepcére vonatkozóan. A károsodások megyénként eltérőek, a legnagyobb területre, 287 hektárra Vas megyéből érkezett kárbejelentés. Kisebb területen előfordult tavaszi fagykár repcében Baranya, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.
A kárigényekkel és a rendelkezésre álló kárenyhítési alappal kapcsolatban, valamint a fagykár enyhítését szolgáló kifizetésekről is tájokoztatás kért lapunk. A bejelentett tavaszi fagykárok helyszíni elbírálását a Kormányhivatalok munkatársai folyamatosan végzik. A bejelentett káresemény hatóság általi elismerése és a kárenyhítési hozzájárulás legkésőbb 2016. szeptember 15-ig történő befizetése után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. A 2016. kárenyhítési év kárenyhítő juttatásának kifizetésére – a fentiekben is jelzett feltételek teljesülése esetén – 2017 márciusában kerülhet majd sor. Szükséges kiemelni, hogy a Kárenyhítési Alapban a kárenyhítési év kifizetéseire közel 24 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amely megnyugtató módon fedezni fogja a várható kifizetéseket – közölték az FM illetékesei
Tény és való, hogy a repcetermesztés nem könnyű feladat, nagy szakmai tudást igényel, nagyon érzékeny a növény a hidegre, ugyanakkor a meleg őszre is. Emiatt a vonzó felvásárlási árak ellenére a kisebb termelők nem igazán foglalkoznak szívesen ezzel az olajnövénnyel.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapjaA precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent. Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza