2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A repce is megszenvedte a tavaszi fagyokat

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/07/15

A tavaszi fagykár miatt a gazdálkodók eredményei sok esetben másképpen alakulnak idén, mint ahogy azt remélték. A korai és enyhe tavasz után április végén az ország számos megyéjében észleltek fagykárokat a gazdák, köztük a repcetermesztők is.

Fókuszban a repce

A május közepén megjelent AKI-jelentésben (Agrárgazdasági Kutató Intézet) arról számoltak be, hogy repcemagból és repceolajból együttesen 66 millió tonnát, az egy évvel korábbitól 1–2 millió tonnával elmaradó mennyiséget takaríthatnak be a világon a 2016/2017. évi szezonban (USDA, Tallage). Az első számú termelőnél, az Európai Unióban 6,3–6,4 millió hektárról 21,5–22 millió tonna repcemag kerülhet a tárolókba az idén. A nyugat-európai tagállamokban, valamint Lengyelországban kielégítő állapotban vannak a repceállományok, jóllehet az áprilisi lehűlés hatása egyelőre nem látszik. Ugyanakkor az enyhe téli időjárás miatt az idén a kórokozók fokozott jelenlétére lehet számítani, ami további kockázatot jelent a 2016. évi termést illetően. Ezzel szemben a közép- és délkelet-európai tagországokban kitűnő kondícióban van a növényzet, biztatóak a kilátások.

A világ első számú canolaexportőrének számító Kanadában – a statisztikai hivatal a növény termőterületének 4 százalékos csökkenésére számít. Ezzel szemben a Tallage szakértői a búzához mért árelőny és az olajmag növekvő világpiaci ára miatt úgy vélik, hogy az egy évvel korábbinál 4 százalékkal nagyobb területet, azaz 8,5 millió hektárt foglalhat el a növény az idén. A tavalyi rekordnál így félmillió tonnával kevesebb, 16,7 millió tonna magot arathatnak az észak-amerikai országban. Ukrajnában továbbra is 1,3 millió tonna (–0,4 millió tonna) repcemagtermést valószínűsítenek a szakértők, amelyből 0,9 millió tonna kerülhet exportra a 2016/2017. gazdaság évben, jórészt az EU-ba.

A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) folytatódott a repcemag jegyzésének erősödése: a legközelebbi lejáratra vonatkozóan 370 euró/tonna körül alakult május közepén. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az új termésű repcemag jegyzése a párizsi trendhez igazodott, és 109 ezer forint/tonnára nőtt május első felében. Az ótermés ennél továbbra is magasabb árszinten, tonnánként 112 ezer forint körüli áfa és szállítási költség nélküli termelői áron forgott a fizikai piacon május első hetében az AKI PÁIR adatai szerint – áll az AKI jelentésben

Növekvő vetésterület

A repce vetésterülete hazánkban az elmúlt években dinamikusan növekedett. Az FM tájékoztatása szerint az őszi káposztarepce helyzetének alakulása az alábbi számokat mutatta a közelmúltban.

Az áprilisi fagy a repcetáblákat sem kímélte. A kárenyhítési rendszer keretében 2016. június 15-ig országosan 124 termelői kárbejelentés, 573 hektár területre érkezett őszi káposztarepcére vonatkozóan. A károsodások megyénként eltérőek, a legnagyobb területre, 287 hektárra Vas megyéből érkezett kárbejelentés. Kisebb területen előfordult tavaszi fagykár repcében Baranya, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. 

A kárigényekkel és a rendelkezésre álló kárenyhítési alappal kapcsolatban, valamint a fagykár enyhítését szolgáló kifizetésekről is tájokoztatás kért lapunk. A bejelentett tavaszi fagykárok helyszíni elbírálását a Kormányhivatalok munkatársai folyamatosan végzik. A bejelentett káresemény hatóság általi elismerése és a kárenyhítési hozzájárulás legkésőbb 2016. szeptember 15-ig történő befizetése után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. A 2016. kárenyhítési év kárenyhítő juttatásának kifizetésére – a fentiekben is jelzett feltételek teljesülése esetén – 2017 márciusában kerülhet majd sor. Szükséges kiemelni, hogy a Kárenyhítési Alapban a kárenyhítési év kifizetéseire közel 24 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amely megnyugtató módon fedezni fogja a várható kifizetéseket – közölték az FM illetékesei

Tény és való, hogy a repcetermesztés nem könnyű feladat, nagy szakmai tudást igényel, nagyon érzékeny a növény a hidegre, ugyanakkor a meleg őszre is. Emiatt a vonzó felvásárlási árak ellenére a kisebb termelők nem igazán foglalkoznak szívesen ezzel az olajnövénnyel.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza