2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Antal Pincészet

Kategória: Növénytermesztés | 2016/07/17

Jelenleg összesen 26 hektár szőlőültetvényen gazdálkodunk, területeink döntően a Hajós-Bajai, kisebb részben – jelenleg 2 hektáron – a Szekszárdi borvidékeken helyezkednek el.

A bajai székhelyű ANTAL Pincészet családi vállalkozás. Családunk a múltban mindig művelt szőlőt, de pincészetünk igazi története akkor kezdődött, mikor a ’80-as évek végén szüleink mindhárom gyermeküknek telepítettek 1/3–1/3 ha szőlőt, amivel már komolyabban kellett foglalkozni. Ez a terület az azóta eltelt idő során tovább gyarapodott, habár sokáig csak szőlőként értékesítettük a termést. Komolyabb változás két éve következett be, mikor úgy döntöttünk, hogy ki szeretnénk lépni az országos palackos borpiacra is. Ehhez még komolyabb családi összefogásra és munkamegosztásra volt szükség. Édesapám nyugdíjasként még mindig aktívan irányítja a szőlészeti kézimunkákat, bátyám, aki főállásban agrár-felsővezetőként dolgozik, „másodállásban” a pincészet főstratégája, illetve a pénzügyi és adminisztrációs ügyek felelőse, jómagam szőlész-borász szakmérnökként a szőlészeti gépi és borászati szakmai munkát irányítom.

2016. évi díjaink

Cabernet Sauvignon Rosé


Miklós-napi Borverseny ezüstérem

Kékfrankos Rosé
Miklós-napi Borverseny aranyérem

Pinot Noir Rosé
Bor és Piac - Média Bora nagy aranyérem

Cabernet Franc Rosé
Szegedi Borfesztivál Arany érem és a fesztivál legszebb rosébora különdíj; Baja város rosébora

Pincészetünk eme túlnyomó részt már saját telepítésű, fiatal ültetvényeiről szüretelt szőlőből készíti friss, üde fehér- és roséborait, illetve kisebb mennyiségben gyümölcsös vörösborait. Borászatunk korszerű technológiával, azaz a legmodernebb szüretelő és szőlőfeldolgozó eszközökkel, korszerű erjesztő- és tárolótartályokkal, illetve palackozógéppel rendelkezik. A boraink készítésénél egyaránt merítünk a tradíciókból és használjuk a modern technikákat, ötvözzük az idősebb generáció tapasztalatát a fiatal generáció modern ismereteivel és lendületével. Ez a magas szintű szaktudás a garancia az állandó és magas minőség elérésére.

Célunk, hogy a borokról alkotott elképzeléseinket maradéktalanul meg is tudjuk valósítani, és hogy ez az elképzelésünk találkozzon a borfogyasztók minél szélesebb rétegeinek ízlésével. Hogy a vélemények cseréjének teret biztosítsunk, vendégeinket hangulatos borkóstoló teremmel és nagy vendégszeretettel készített bajai halászlével várjuk egy pohár bor mellett folytatandó tartalmas beszélgetésre.

Úgy érezzük, hogy a borfogyasztók az utóbbi években nyitnak a könnyedebb, gyümölcsösebb borok felé, aminek persze örülünk, hiszen nekünk kedvező ez a tendencia. Lehet ugyan, hogy ezt az érzetünket az is erősíti, hogy mi eddig elsősorban a tavaszi és nyári borfesztiválokon találkoztunk a vásárlóinkkal, és a meleg fesztiválnapokon jobban estek nekik a könnyedebb borok, uram bocsá’ egy kis fröccs. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a rosébor kedvelők tábora rohamosan bővül, aminek szintén örülünk, mert a termékpalettánk egyik fő pillére a rosé, 5 fajtából is készítjük ezt a bortípust, és talán a vásárlóink is erről ismernek bennünket leginkább.

A hozzánk látogatók jelenleg a következő borainkból választhatnak: Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Olaszrizling, Pinot Noir, Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc. Az új telepítésű ültetvényeinkről pedig a idei szüretben Irsai Olivér és Kadarka fogja bővíteni a választékunkat.


Antal Pincészet – Antalvin Kft.
H-6500 Baja, Forrás köz 15.
info@antalpinceszet.hu
www.antalpinceszet.hu

Néhány gondolat a borvidékünkről

A híres Hajós–Bajai borvidék az alföldi régió délnyugati részén fekszik a maga 12 településével és 2300 hektárjával. A Hajós–Bajai borvidék a Duna–Tisza közének déli részén, az ún. Bácskai-löszhát nyugati lejtőin terül el. Az egykor egységes Alföldi borvidékből a rendszerváltás után három borvidék alakult, a Kunsági, a Csongrád-Szegedi és a Hajós–Bajai. Ez utóbbi talán a legjobb adottságokkal rendelkezik, a homok helyett löszön települt, s lényegében a dunántúli Szekszárdi borvidék Dunán inneni felének is tekinthetjük.
A borvidék szubmediterrán klímája igen szélsőséges, nyarai kifejezetten melegek és szárazak. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, az évi napfénytartam 2050–2080 óra közt változik, az évi középhőmérséklet 10,5–10,8 °C, ami hosszútávon csökkenti a téli és tavaszi fagyás előfordulását. Ezen a vidéken a téli és a tavaszi fagyok ritkábban jelentkeznek, és az általuk okozott károk sem olyan súlyosak, mint az Alföld más térségeiben. Az évi csapadék mennyisége kielégítő, 600–630 mm, csupán kedvezőtlen eloszlása okoz időnként gondot.
A Hajós–Bajai szőlőtermesztő tájnak nemcsak a klímaviszonyai, hanem a talajadottságai is kedvezőbbek a Kunsági borvidékénél. A termőtalaj, amely általában a tengerszint felett 130–140 méterrel található, különbözik az Alföldön megszokottól, a homok helyett ugyanis inkább a lösz érvényesül. A löszön és löszös homokon kialakult talajai nagyobb arányúak a lepelhomokos területekhez viszonyítva, mint a szomszédos borvidékeken, valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok is fellelhetőek.
Hajós–Baja hallatán az üde, könnyed, gyümölcsös jelzők juthatnak a borfogyasztók eszébe – nem véletlenül, hiszen a borok legtöbbje üdítő, könnyed ivású, kiváló szomjoltó. Az itteni borok a hegyvidékieknél lágyabbak, viszonylag alacsony sav- és alkoholtartalmúak. Márpedig ez nem elhanyagolható előny: világszerte is egyre keresettebbek a friss, könnyed, gyümölcsös borok. A borvidéken a vörösbort adó fajták aránya az összes szőlőterülethez viszonyítva közel 40%, míg a fehérborszőlő-fajtákat kb. 60%-on termesztik. Hagyományosan is neves a Hajósi kadarka, de nem kevésbé a Hajósi Cabernet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza