2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Miklós Csabi Pincéje

Kategória: Növénytermesztés | 2016/07/18

Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. Itt terül el a mindössze hat települést – Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly – magába foglaló Móri borvidék.

A bor és szőlőtermesztés kultúrája egészen a római korig nyúlik vissza, amit majd az avarok is ápolnak. A XIV. századi iratok rendszeresen említik a szőlőt, míg Mór település neve először a XV. században kerül megemlítésre. A vidék szőlő- és borkultúrája a XVI. századra teljesen kifejlődik. A török hódoltság idején a vidék csaknem teljesen elnéptelenedik, és megakad a fejlődésben. Természetesen ez a szőlők pusztulását is okozza. A XVIII. században, mikor újraindul a vidék bortermelése, már nem a régi hagyomány feltámasztásáról van szó, hanem egy teljesen új gazdasági korszak megalapozásáról.

Mór község képviselőtestülete 1901-ben kérvényezte, hogy „Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék”, mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.
A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek.

A Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik.

A második világháborút követően hazánkban a legjobb állapotú szőlők a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idők következtek a beszolgáltatási rendszer bevezetése és az erőszakos kollektivizálás miatt. Az 1970-es, ’80-as években a borvidéken a szőlőművelés, -feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került.

Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay a leggyakoribb szőlőfajták.

„A móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké.

Mór és a borvidék települései arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlékeiben, a hagyományok őrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentősége van a szőlőművelésnek, a borászatnak és a borkultúrának. Miklós Csaba, alias Miklóscsabi itt él és gazdálkodik édesapjával, Miklós Pállal.

– A mi családi szőlőbirtokunk területe mindössze 3 és fél hektár. Az édesapámmal közösen dolgozunk. Ő az, aki a szőlőért mindent megtesz, hogy a legjobb minőségű és a legjobb kondíciójú ültetvényünk, illetve termésünk legyen. Szőlőink a Vértes déli, dél-nyugati lejtőin, Székesfehérvár és Győr között helyezkednek el. Ültetvényeink vannak a Csóka-dűlőben, a Kőhalmi-dűlőben és a Látó-hegyen.

Egy évben 20 ezer palack bort állítunk elő, amit belföldön hozunk forgalomba: három kiváló kereskedőtársaság foglalkozik boraink értékesítésével. Nekik köszönhető, hogy eddig az említett 20 ezer palackot minden évben maradéktalanul sikerült eladnunk.

– Külföldre nem is értékesítenek?

– Nem, és ezt nem is tervezzük. Ilyen kis felületről nincs értelme exportálni. Persze néha „beesik” egy-két exporttétel, de ez nem jellemző, nem ez a fő tevékenységi körünk. A 20 ezer palackot belföldön is eredményesen tudjuk értékesíteni, és mivel nem akarunk nagyobb mennyiséget termelni, nem is fejlesztjük volumenében a borászatot. 

– Hogyan lett borász?

– Édesapám foglalkozása szerint tűzoltó, édesanyám táncpedagógus, tehát nem volt a családban valami nagy hagyománya szőlészetnek, illetve a borászatnak.

– Valahogy csak elkezdődött?

– Igen. Azzal a kis szőlőskerttel, amit édesapámmal együtt telepítettünk. Tizenkét éves voltam akkor.

– És aztán?

– Mindig is szerettem az édesapámmal a szőlőben dolgozni, és az ő felügyelete mellett már gyerekként a pincében tenni-venni, úgy hogy teljesen egyértelmű, hogy én kertészeti pályára fogok menni. Így is lett. Két évig jártam egy kertészeti főiskolára Kecskemétre, utána kikerültem Kaliforniába, ahol Berkeleyn hallgattam szőlészetet, illetve mellette egy szőlésznek voltam a traktorosa, s miután hazajöttem, diplomáztam bormarketingből. Tehát ez én pályafutásom, szakmai előmenetelem nem annyira hosszú, hiszen csak 40 éves vagyok. Viszont már 16 évesen vettem magamnak szőlőterületet, és most ott tartunk, hogy megvan ez a három és fél hektáros terület, illetve Móron, meg az Ezerjó utca 1–3.-ban, két pincénk, a mi pincénk. Itt folytatjuk az erjesztéseket, érleléseket, sok esetben a borok értékesítését is.

– Tervek?

– Szeretnénk a régi, kicsit korosabb ültetvényeinket fajtaváltással újratelepíteni. A Rizlingszilvánink helyett, amit már nem szívesen termelünk, szeretnénk Sauvignon blanc-t, s van még Traminink, amit Zöldveltelinivel szeretnénk leváltani. Jelenleg tehát egy fajtaváltásban vagyunk benne, de nem kívánunk nagyobb területet művelni.
Technológiailag tavaly sikerült venni egy nagyon jó olasz erjesztő­sort, ami azt jelenti, hogy minden fajtához ideális erjesztési hőmérsékletet tudunk biztosítani, és ami szintén fontos, a feldolgozáshoz egy nagyon kíméletes zúzóbogyozót, cefreszivattyút, illetve prést sikerült beszereztünk. Ezek voltak a technológiai fejlesztéseink. Jövőre tervezünk még egy palackozósor-bővítést, és természetesen nagy súlyt helyezünk a színvonalas vendéglátásra, illetve a vendégek maradéktalan kiszolgálására. Amennyiben hozzáfogunk a pezsgőkészítéshez, akkor az tradicionális pezsgő lesz, tehát ott technológiát nem kell fejlesztenünk.

– Elismerések, díjak

– Mivel mi nem versenyzünk, ezekről nem tudok beszámolni. Sem belföldön, sem külföldön nem szoktuk indítani a borainkat.

– Mert?

– Mert nagyon kevés borunk van. Ha ezeket el kezdjük versenyeztetni, akkor mindenhova 6-12 palackot el kell küldeni, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy elfogyott a borunk. Nagyon tiszteljük a bíráló bizottságokat mind belföldön, mind külföldön, de nem versenyeztetjük a borainkat.

– Milyen szőlőfajták vannak a birtokon?

– Mi fehérboros borvidéken dolgozunk, 99 százalékban fehér szőlőfajtáink vannak. Van egyetlenegy kékszőlő, ez a Kékfrankos. Az alap, amivel dolgozunk, az Ezerjó, emellett van Királyleányka, Rajnai rizling, Chardonnay, Zöldveltelini, Pinot blanc és Sauvignon blanc. Alapvetően fajtabor hívő vagyok, de van két cuvée: a „Szenvedélyes hétköznapok”, ami Chardonnay, Rajnai és Királyleányka házasítás és a „Demi Mór”, amit Chardonnay, Ezerjó és Rajnai alkot.

– Az első saját bor, amire büszke?

– CSODA Ezerjó 2005! Mert nem rontottam el.

– Mit ajánl a borkedvelőknek?

– Blanc Pinot blanc, Blanné, Sauvignon blanc, Moorer ezerjó, és Marylin Mórról Királyleányka.

– Mi a helyzet most a szőlészetben?

– Volt egy minimális korai fagykárunk, de az Ezerjó alapi rügyei is termékenyek lévén, a tőkék képesek voltak regenerálódni. Most nagyon várjuk a hétvégét, ugyanis a késő fehér borszőlő fajták virágzásának a derekén vagyunk. Amúgy csak jót tudok mondani tavalyhoz képest.


Miklós Pince Kft.
8060 Mór, Ezerjó u. 3. • Miklós Csabi: +36 20 315 2003
mikloscsabi@gmail.com • www.mikloscsabi.com

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza