Négy milliárd forint a kiskérődző ágazatnak

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/07/19

A rendezvényen a kiskérődző tejágazatok helyének és szerepének értékelése mellett számos témakört érintve tartottak előadásokat. Az előadók között ágazati szereplők is bemutatkoztak.

A konferenciának helyszínt adó Takács Ferenc Képzőközpontban a részletes előadások előtt Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke nyitóbeszédének elején visszatekintett az elmúlt húsz évre. A kiskérődző ágazattal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem volt mindig a gazdaság kedves gyermeke. Több nehéz időszakot éltek át a húsz év alatt az egyesület tagjai, sok munka van mögöttük, és ennek köszönhetően jutottak el oda, ahol ma tart az ágazat.

Az alelnök kiemelte, hogy a NAK Kiskérődző Alosztálya a legaktívabbak közé tartozik, amelyet nemcsak üléseik száma, hanem eredményeik is alátámasztanak. Utalt arra, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban milyen lehetőségek állnak a gazdálkodók rendelkezésére. Azt is megjegyezte, hogy az eredményességhez elkerülhetetlen az összefogás. Komoly piaci lehetőségek rejlenek a kiskérődző ágazatban, ezeket szövetkezéssel lehetne igazán kihasználni – tette hozzá

A Kamara igyekszik a megfelelő jogszabályi háttér megteremtésében. Zászlós Tibor arra kérte az ágazati szereplőket, hogy forduljanak a Kamarához, ha olyan jogszabályokkal szembesülnek, ami szerintük változtatásra szorulna. A NAK ilyen esetekben kezdeményezi a jogszabály korrigálását – mondta az alelnök.

Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke beszédében elmondta, hogy kiszámítható támogatási időszakra számítottak a tenyésztők, ezzel együtt felhívta a figyelmet az AKG körüli anomáliákra. A kiskérődző ágazat résztvevői úgy számoltak, hogy a gyepgazdálkodás előnyt fog majd élvezni az új AKG-programban. A gazdák lemérették területeiket, és a feltételeknek megfelelve indították el a gazdálkodási évet.

Azonban a tények azt mutatják, hogy az AKG elbírálási szempontjai a legeltetéses állattartással foglalkozókat hátrányos helyzetbe hozzák. Az elnök bízik benne, hogy rövid időn belül át lesznek értékelve az AKG-ügy körüli döntések, még ha erre már kevés esély is van. Minél előbb tisztázni kellene, hogy milyen következményei lehetnek az „elutasításoknak”, és hogyan kompenzálják a veszteseket.

Bátor Árpád az alacsony bárányárakról is szólt, és kiútként beszélt a tejtermelés lehetőségeiről.

Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója a napi gondokat már nem részletezte, ő is a tejtermelésről, mint kitörési pontról beszélt inkább. Elmondta, hogy az EU behozatalra szorul juh- és kecsketejből származó árucikkekből. Hozzátette, hogy az USA-ba kvótamentesen lehet exportálni ezekből a termékekből, így a piaci lehetőségek szélesek.

Megjegyezte azonban azt is, hogy nem könnyű munkát vállal az, aki belefog a tejtermelésbe és -feldolgozásba. Viszont közösen, egységesen, nagy mennyiségben és jó minőségben elállított termékekkel valóban sokak számára kiutat jelenthetne a tejtermelés vállalása.

Kocsis Pál, a Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesületének elnökhelyettese szintén az egységes érdekérvényesítésről beszélt, amelyben a sajtkészítők összeállnak a hatékonyabb működés reményében.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet beszédének elején, hogy nem lehet tudni, milyen időszaknak nézünk elébe 2020 után a támogatások vonatkozásában. Tényként közölte, hogy egyes EU-tagországok szándéka, hogy csökkentsék a hozzájárulásukat a közösségi költségvetéshez.

Van példa arra, hogy a nemzeti hozzájárulásokat faragják le a migráns­­­válság miatt. A szabadkereskedelmi megállapodások, főleg a dél-amerikai országoknak adott engedmények befolyásolhatják az ágazatok jövőjét – hangzott el.

A fejlesztésekre, versenyképesség fokozására most adottak a lehetőségek. A kiskérődző ágazat számára 4 milliárd forint áll rendelkezésre, 26 milliárd forint pedig termelői csoportok alakítására.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az alapanyag-termelés mellett a feldolgozást is erősíteni kellene. A kiskérődző ágazat szereplőinek megvannak az esélyei arra is, hogy egyéb más tevékenységet végezzenek akár egy falusi szálláshely kialakításával. A versenyképesség fokozására a jelenlegi időszak több területen is lehetőségeket kínál, amit ki kell használni – hangzott el.

Kis Miklós Zsolt is beszélt az AKG-ügy részleteiről a résztvevőknek. Elmondta, ha minden gyepterület támogatásban részesült volna, akkor egy fillér sem maradt volna szántóterületre. A pontszámokra szükség volt, de olyan rendszert, amely mindenki számára elfogadható, nem lehet bevezetni. Az igény háromszorosa volt annak, ami rendelkezésre áll, így nem nyerhet minden egyes pályázó – tudtuk meg.

Megjegyezte még, további forrásokat próbálnak biztosítani annak érdekében, hogy az igényeket tompítsák bizonyos szinten.

Hol tart az állomány

Madarász István, az FM Agrárközgazdasági Főosztályának osztályvezetője előadásában azt hangsúlyozta, hogy a kiskérődző ágazat szerepe és jelentősége a termelésen túl pénzben nem kimutatható, hiszen jelentős társadalmi hasznot is hoz évről évre.

A juh- és kecskeágazat kibocsátásával kapcsolatban elmondta, hogy 2015-ben mintegy 20,8 milliárd forintot jelentett. Ez a mezőgazdaság kibocsátásának 0,8; az állattenyésztés kibocsátásának 2,4 százaléka.

Az ágazati létszámokkal kapcsolatban még elmondta, hogy a juhállomány 2015. december 1-jén 1,190 millió, az anyajuhok száma 850 ezer volt, előbbi 4,8 ezerrel több, utóbbi 6,5 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az előadásban az is elhangzott, hogy a gazdasági szervezetek juhállománya 0,5 ezerrel csökkent, az egyéni gazdaságok juhállománya pedig 5,2 ezerrel nőtt az elmúlt egy évben. Az anyajuhállomány a gazdasági szervezeteknél 5,1 ezerrel, az egyéni gazdaságoknál 1,4 ezerrel csökkent.

A juhállomány 87 százalékát egyéni gazdaságok, 13 százalékát gazdasági szervezetek tartják, ez az arány az utóbbi tíz évben nem változott érdemben. A juhot tartó gazdasági szervezetek száma 526 darab, míg az egyéni gazdaságoké 24,8 ezer – részletezte Madarász István.

A kecskeállományról közölt információk szerint egy év alatt 2 ezerrel nőtt a számuk. Tavaly december 1-jén 72 ezer volt a létszámuk, ebből 34,1 ezer az anyakecskék száma – derült ki az előadásból

Két évtized alatt sok minden történik

Az állománylétszámokat követően Madarász István a piaci helyzetről beszélt, majd újabb előadást hallhattak a résztvevők, amelyben Dr. Kukovics Sándor, a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület elnöke adott visszatekintést az elmúlt 20 évre.

Az Egyesület húsz évének mérföldkövein túl bemutatott egy táblázatot, amely a Magyarországon felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyiségét mutatta egészen a hatvanas évekig visszanyúlva. Ezt követően „Az I. osztályú minőségű tej támogatásának hatása a minőségre” címmel vetített ki táblázatot. Többek között a juh- és kecskeágazatban elért támogatásokra is emlékeztette a résztvevőket, és a jelenlegi piaci nehézségekre is rámutatott.

A szakmai napon részt vett Császár Gábor, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet főosztályvezetője, aki áttekintést adott a juh- és kecsketej minőségéről. „A juh- és kecsketej minősége a hatósági laboratóriumi vizsgálati eredmények tükrében” címmel tartotta meg előadását.

Később egy feldolgozó, a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. tanácsadója vette át a szót. Ménesi Tamás a juhtej termékek piacát és a tej árának alakulását mutatta be feldolgozói szemszögből.

Az előadások között a gyakorlat részéről bemutatkozott a FUCHS-TEJ Kft. és az Alföldi Garabonciás Kft. is. Az utolsó előadásban a Vidékfejlesztési Program adta lehetőségekről szólt Nagy Attila, a Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság EMVA Stratégiai Főosztályőnak főosztályvezetője. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei témakörében tartotta meg előadását.

A konferenciát követően került sor a Kiállítás keretében az V. Magyarországi Juh- és Kecske Tejtermék Versenyre a konferencia helyszínén.

A Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület 1996. február 26-án Gelejen alakult meg Magyar Juhtejgazdasági Egyesület néven. Először 2010-ben kapta meg a „közhasznú egyesület” minősítést, és 2011. december 15-től nemcsak termékeiben, de nevében is hivatalossá vált a kecsketej-termelésben és termék-előállításban addig is játszott szerepe. A 2015-ben folytatott felülvizsgálat eredményeként a felügyelő Budapest Környéki Törvényszék megerősítette az Egyesület közhasznúsági minősítését.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai