Hatékony szemroppantás – jobb emészthetőség

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P. a 2015-ös Limagrain Silókonferencia nyomán, 2016/07/20

A tejtermelő gazdaságok életében meghatározó, hogyan sikerül megalapozniuk tömegtakarmány-bázisukat. Ezen belül kulcsfontosságú tényező a silózás folyamatában végzett szemroppantás.

Kísérletek igazolják, hogy a silókukorica esetében a keményítő bendőbeli lebonthatóságát és emészthetőségét befolyásoló tényezők közül a legfontosabb az érési stádium és a szemroppantottság. Ebben a témakörben jó néhány kísérleti összefoglalót lehet megemlíteni.

Szemroppantás vagy szecskaméret?

Az egyikben Schwab és mtsai (2003) megállapították, hogy a szemroppantásnak különösen a 35% feletti szárazanyag-tartományban van meghatározó szerepe a keményítő emészthetőségében. A roppantott és a nem roppantott szemeket tartalmazó szilázsokat összehasonlítva a keményítő emészthetőségében mért különbség az alacsony szárazanyag-tartományban kicsi volt, míg az érés előrehaladásával nőtt. Tehát a szemroppantás jelentősége a 35% feletti szárazanyag-tartományban egyre nagyobb.

Johnson és mtsai (2000) az előzőhöz hasonló megállapítást tettek, mely szerint a szemroppantás nagyobb hatással van a keményítő emészthetőségére a viasz- és teljesérésben, mint a tejesérésben.

Bal és mtsai.(2000) azzal kapcsolatban végeztek vizsgálatokat, hogy a szemroppantás és a szecskaméret hogyan hat a takarmányfelvételre, a táplálóanyagok emészthetőségére és a tejtermelésre holstein-fríz tehén esetében. A silókukorica betakarítása 35% szárazanyag-tartalom mellett történt. A kontroll szilázs elméleti szecskahosszértéke 0,95 mm volt, a kontroll szilázs esetében szemroppantást nem végeztek. Másik három esetben a szemroppantót 1 mm-es hézaggal állították be, és 0,95 cm, 1,45 cm, valamint 1,9 cm szecskahossz-beállítást alkalmaztak. A bendőfisztulával ellátott tehenek napi adagjának 50%-át (szárazanyag-alapon) silókukorica szilázs tette ki. A kísérlet 71 napig tartott. Azonos szecskaméret mellett, a roppantott szemeket tartalmazó silókukorica-szilázs hatására a szárazanyag-felvétel nőtt (25,3 vs. 25,9 kg/nap/tehén) és a tejtermelés javult (44,8 kg/nap/tehén vs. 46 kg/nap/tehén). A különböző szecskaméreteknek azonban nem volt hatása az előbbi paraméterekre a szemroppantott silókukorica-szilázsok esetében. Összességében megállapították, hogy a hatékony (1 mm!) szemroppantás kedvező és mérhető hatással volt a keményítő emészthetőségére, szárazanyag-felvételre és a tejtermelésre egyaránt, míg a szecskaméretnek (0,95 és 1,90 cm tartományban) minimális volt a hatása azon szilázsok esetében, ahol a szemroppantás megfelelő volt.

Mérhető paraméter

A téma egyik szakértője Dr. Orosz Szilvia, az ÁT Kft. takarmányanalitikai igazgatója számos előadásában hívta fel a tejtermelők és húsmarhatartók figyelmét a szemroppantásra.

A folyamat különböző hatékonysággal működik a gazdaságokban. Tény, hogy jelentős gazdasági kárral járhat az, amikor a szilázsban lévő kukoricaszemek nincsenek megfelelően roppantva.

Dr. Orosz Szilvia korábbi közlése szerint akár 30 millió forintos veszteség is lehet egy évben 1000 tehén esetén, ha a műszaki technológia alul teljesít a tehenészetben. Magyarországon adott a lehetőség az ÁT Kft. által, hogy a tejtermelő gazdaságok megbizonyosodjanak arról, hogy szemroppantottságuk szintje hol is tart valójában.

A CSPS-pontszám (Corn Silage Processing Score) megmutatja, hogy a keményítőtartalom hány százaléka található a 4,75 mm-nél kisebb méretűre tört (tehát bendőben fizikailag hozzáférhető) szemekben. Azért 4,75 milliméterről a megadott szám, mert az ennél nagyobb szemben a keményítő lebomlásához már nincs elegendő idő a bendőben.

Az optimális szemroppantottságú kukoricaszilázs többletenergiát képvisel és ezáltal jelentős abrakmennyiség takarítható meg vele. A fennmaradó abrakot akár el is lehet adni, ami így plusz bevételt jelenthet.

A legoptimálisabb, ha a CSPS-érték 70% felett van, de egyes szerzők már a 60%-os értéket is elfogadhatónak tartják. Az ÁT Kft. gödöllői laborjában már negyedik éve összegzik az adatokat arról, hogy a hazai kukoricaszilázsok milyen mértékben vannak megroppantva. Az általuk bevizsgált kukoricaszilázsok minőségében javulás volt megfigyelhető.

A bevizsgált minták alapján az előző év eredményeként 62 százalék volt ez az érték. Az eredmények évről évre változnak, ami azt mutatja, hogy sokan odafigyelnek a szemroppantás eredményességét befolyásoló tényezőkre, de még mindig van valami, amiben lehet fejlődni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai