Nap: a demokratikus energia

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Agrárium-info, 2016/07/24

A jelenlegi szabályozás a teljes beruházási összeg harmadát termékdíjak és egyéb adók formájában elvonja. Ugyanakkor léteznek valóban megvalósítható, perspektivikus pályázati lehetőségek is.

Az átlag napenergia-besugárzás Magyarországon körülbelül ötven százalékkal több, mint például a legtöbb napelemmel rendelkező Németországban. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség becslései szerint tavaly száztíz MW felett volt a teljes hazai napelemes kapacitás, ami közel duplája az egy évvel korábbinak, de elenyésző a környező országokkal összevetve.

Szerintük a Nap ingyenes és demokratikus energiaforrás, mely korlátlanul áll rendelkezésre, és mindenki annyit hasznosít belőle, amennyit szeretne. Sajnos mi ebben kissé lemaradtunk. A paksi bővítés bejelentését követően készült egy tanulmány. Három hazai egyetemünk az Óbudai, a Corvinus és az ELTE szakmai műhelyei több hazai megújuló szövetséggel együtt egy virtuális erőművet készítettek. A paksi bővítés beruházási költségéből kellett azt a villamosenergia-mennyiséget – pusztán befektetői alapon – előállítani, amit az atomerőmű termelne meg. A tanulmány igazolta, hogy mindez megvalósítható: a termelés egyharmadát napenergia, egyharmadát szél, a fennmaradó részt pedig gáztüzelésű erőművek (földgáz- vagy biogázalapú) adnák.

Fejlődik

Az EU-források között kiemelt szerepet kap a megújulóenergia-alapú beruházások támogatása, másrészt napelemes rendszerek ára, különösen a mezőgazdaságban, folyamatosan csökken. Mára már a nagyon alacsony kamatszint és a kedvezményes kamatú lakásfelújítási hitelek is hozzájárultak a növekedéshez. Egyre több felhasználó vált a kedvező hitelek törlesztésére a villanyszámla helyett – így a futamidő végétől már ingyen használhatja a saját villamosenergia-termelését. A nagyobb kapacitású beruházások közintézmények korszerűsítéséhez köthetőek, ezek támogatására jut a legtöbb forrás (100% támogatásintenzitás), a beruházások zöme így valósul meg. A lakosság is egyre inkább felismeri a napelem előnyeit, a darabszám megugrása nekik köszönhető. Tavaly körülbelül ötezer napelemes rendszert telepítettek. Egy család villamosenergia-felhasználását már egymillió forintos beruházással ki lehet váltani, így érthető a növekvő kereslet.

Épülnek napelemparkok is, nemrég adták át a Mátrai Erőmű 16 MW-os napelemparkját, és átadás előtt áll Pécs közelében az MVM 10 MW-os beruházása is, és még számtalan 500 kW-os erőmű épült részben vagy egészében beruházási támogatások felhasználásával. Van azonban példa arra is, hogy kisbefektetőktől összegyűjtik az erőmű beruházási költségét és így már hazánkban is valósult meg közösségi kiserőmű, melynek hozamaiból térül meg a befektetők tőkéje. 

Kulcsszereplő a támogatás

A támogatás valamennyi megújuló energia projekt sarkalatos pontja – úgy tűnik, nélküle nem vágnak bele beruházásokba. Magyarországon az EU-források segítségével a közintézményeket és a befektetők egy részének beruházásait támogatják, melyek a szélesebb vállalkozói rétegnek és a lakosságnak nem elérhetőek. A támogatás nélküli napenergia beruházásokat gátolja az adók nagyon magas mértéke, ami rontja a megtérülést. Egy napelemes rendszer több mint harmada valamilyen adó, járulék vagy kötelezettség, így körülbelül 3,5 évvel növeli meg a megtérülés idejét.

A napelemes termékdíj a világon nálunk a legmagasabb, ez önmagában 5 százalékkal növeli a napelemek végfelhasználói árát. A tűzvédelmi kapcsoló egy új adminisztratív szabályozás, amely szerint idén márciustól kötelező a táv és kézi működtetésű egyenáramú tűzvédelmi kapcsoló beépítése. Ez önmagában 10–15 százalékos többletköltséget okoz, emellett teljesen szükségtelen, más országban egyáltalán nincs ilyen kötelezettség. Mindezek olyan adminisztratív eszközök, amelyek a napelemek terjedésének útjában állnak. És még bőven van más is. Az egyik legfontosabb ilyen akadály a megújuló energiák nem megfelelő támogatási és adózási rendszere. Például a napelemes termékdíj kétszerese az akkumulátorénak, és hatszorosa a második legmagasabb, belga termékdíjnak, ahol szintén elenyésző mértékű a napelemes piac. Az adókedvezmények sok országban lendítették fel a megújulók használatát, mely többszörösen megtérül, hiszen így munkahelyeket teremtenek, és olyan beruházásokat hoznak létre, amelyek üzemanyagköltség nélkül áramot termelnek, tehát pénz marad az adófizetők zsebében.

Nagy az elmaradás

Bár tavaly (2015-ben) duplázódott a napelemes kapacitás Magyarországon, az elmaradásunk a régióhoz képest még így is óriási. Az összes magyar napelem-kapacitás 77 MW, a kétmilliós Szlovéniában 212 MW, Szlovákiában 538 MW, Romániában 1800 MW, Csehországban pedig 2126 MW. A hazai rendszerek 55 százaléka 5 kW alatti, tehát tipikusan családi ház. 25 százaléka 5–10 kW közötti, ami nagyfogyasztó lakosság, vagy például kisebb települési közintézmény lehet (pl. falusi óvoda, könyvtár, polgármesteri hivatal), és 20 százalékuk 10–50 kW közötti, ami kisebb üzem, cég, közepes kereskedelmi egység fogyasztását fedezi.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai