Kategória: Agrárenergetika | Szerző: -v-, 2016/07/25
Hazánkban a mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának 1–2%-át fordítják növényházak fűtésére, 20%-át szárításra, 15–16%-át pedig fűtésre és meleg víz készítésére. 2040–50-re feltételezhetően a teljes mezőgazdasági energiaigény kb. 60–70%-ban biztosítható lesz megújuló energiaforrásokból – köztük a napenergiából.
A mezőgazdaság és a kertészet mindig is igyekezett a Nap energiáját minél optimálisabban kihasználni a magasabb terméshozam érdekében. Erre olyan technikákat alkalmaz, mint a vetés tájolása, időzítése vagy a sorok közötti optimális távolság, illetve a növények megfelelő keverése.
De a napenergiát a mezőgazdaság nem csupán növénytermesztésre használja, hanem olyan dolgokra is, mint például vízpumpálás, szárítás vagy csirkekeltetés. Az élelmiszeripar használja a napenergiát aszalásra, tartósításra, többfajta ilyen aszaló van magyar kereskedelmi forgalomban is. Az üvegházak szintén a Nap energiájának minél erőteljesebb kihasználására jöttek létre.
A felhasznált energiamennyiség 35–40%-át a növényházak fűtése, a szárítás és az épületek fűtése és hűtése teszi ki. A környezetvédelmi hatásokkal kapcsolatosan különösen fontos megemlíteni a növényházakat és a szárítókat, amelyeknél a nagy mennyiségű hagyományos energiahordozó (elsősorban olaj és gáz) kiváltásával a környezetet szennyező, egészségkárosító anyagok kibocsátása is jelentősen csökkenthető.
Magyarországon jelenleg mintegy 150 ha üvegház, 4500 ha fóliás termesztőberendezés és 2000 ha váz nélküli fóliafelület van. Klímaviszonyaink miatt az üvegházaink teljes energiaszükségletének 85–88%-át mesterséges fűtéssel kell biztosítani. Ily módon a mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának 1–2%-át fordítják növényházak fűtésére. A jövőben várhatóan növekedni fog az üvegházi termékek iránti kereslet.
A mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának mintegy 20%-át fordítják szárításra. Ezen belül a szárításra felhasznált energiahordozók megoszlása a teljes mezőgazdasági energiafelhasználásból: villamos energiából kb. 10%, földgázból 30–50%, olajból 10–15%.
Fűtésre és melegvíz készítésére a mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának 15–16%-át használja fel. Ennek kb. 60%-a hagyományos energiahordozó (gáz és tüzelőolaj).
A mezőgazdaságban több technológiai folyamatnál jól alkalmazhatók a tárolóval egybeépített folyadék munkaközegű, síkkollektoros melegvíz-készítő rendszerek. A szóba
A mai nemzetközi tendenciák szerint feltételezhető, hogy 2040−50-re a teljes mezőgazdasági energiaigény kb. 60–70%-ban biztosítható lesz megújuló energiaforrásokból (biomassza, szél, geotermális, víz, nap). Magyarországon az ágazat energiaigénye jelenleg 40 PJ/év nagyságrendű.
Fontos kérdés, hogy milyen támogatásokhoz juthatnak hozzá azok a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozások, amelyek a napenergia felhasználásban érintettek. A témában lapunk a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságától kapott tájékoztatást.
Mint megtudtuk, a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program egyik fontos célkitűzése a környezet- és klímavédelemhez való hozzájárulás, valamint a mezőgazdasági termelés energia-felhasználási hatékonyságának javítása. Ennek megfelelően a VP-ben meghatározott beruházási intézkedések többsége kiemelt hangsúllyal kezeli, sőt elkülönített forrással támogatja az energiahatékonyság javulást biztosító korszerűsítéseket, valamint a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák alkalmazását.
Ezen kitűzött célok megvalósításához az alábbi – a VP keretében a Széchenyi 2020 honlapján (www.palyazat.gov.hu) a mai napig már megjelent – felhívások járulnak hozzá:
– Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével;
– Kertészet korszerűsítése – gombaházak-hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak-hűtőházak korszerűsítése;
– Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése;
– Baromfitartó telepek korszerűsítése;
– Sertéstartó telepek korszerűsítése;
– Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése;
– Állattartó telepek korszerűsítése;
A felsorolt felhívások mindegyikében különösen nagy hangsúlyt kap az olyan fejlesztések támogatása, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást hivatottak elősegíteni. Ennek megfelelően a különböző gazdaságok létesítményeinek – a Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés című felhívás esetén településképet meghatározó épületek – épületenergetikai, épületgépészeti felújítása, valamint a megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák beszerzése is támogatásra kerül.
Mindegyik nevesített felhívás esetében lehetőség van támogatás elnyerésére napelemes rendszer kialakításához is.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza