Hektárok, gazdák, bevételek

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Virág András, 2016/08/01

Az állami földértékesítés alapvető célja az volt, hogy az állattartás fejlesztése érdekében a tenyésztésre berendezkedő gazdák takarmánytermő területekhez juthassanak, illetve az ország kézműves termékeiről ismert vidékein magas feldolgozottságú termékek előállításához alakulhasson ki megfelelő termelői háttér.

Az elképzelés megvalósításával kapcsolatban időközben viszont az európai uniós pályázatokat folyósító brüsszeli adminisztráció is kifogásokat emelt, mondván: a pályázatok elbírálási rendje átláthatatlan, a befolyó bevételek sorsa pedig legalábbis kétséges. Hogy a kifogásoknak lesz-e valamilyen szankcionális következménye, egyelőre nem tudni, az viszont biztos, hogy a kormányzat tervei szerint az árverések tovább folytatódnak – ezúttal a szántóföldek mellett rétek, legelők és halastavak értékesítését is lehetővé téve.

Harmincezer új tulajdonos

A legfrissebb adatok szerint az árveréseken és a 3 hektár alatti földek értékesítése során immár közel 30 ezer földműves szerezhetett tulajdont – írta közleményében július végén az Földművelésügyi Minisztérium (FM). A hivatal álláspontja szerint hibás az az ellenzéki vélekedés, amely „érdekeltségek” és „cégek” tulajdonszerzéséről beszél. A valóság az, hogy az árveréseken csak a szigorú jogszabályi feltételeknek megfelelő természetes személyek vehetnek részt.

Pontos adatok alapján megállapítható, hogy minden harmadik magyar földműves vásárolt földet az értékesítési programban. Az árverési vevők átlagosan 41 hektáros parcellákat szereztek, és az új tulajdonosok közel 40%-a fiatal gazda.

A „Földet a gazdáknak” Program további sikere, hogy a gazdák kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelből is tudnak földet vásárolni érdemi segítséget nyújtva a magyar földművesek gazdasági pozícióinak megerősítéséhez.

Mivel több, mint 10 ezer adásvételi szerződés esetében nem telt le a 60 napos kötelező kifüggesztési időszak, vagyis nem dőlt el, hogy ténylegesen ki szerezheti meg az adott földterület tulajdonjogát, így megalapozatlan és hiteltelen minden olyan kijelentés, amely „érdekeltségek”, illetve bizonyos kormányközeli személyek tulajdonszerzéséről beszél.

A teljes földárverési folyamat transzparens, nyilvános, ahogy a földhivatali adatok is, így bárki tájékozódhat majd az ingatlan-nyilvántartásból a földek új tulajdonosairól.
Az ellenzéki vádak személyes részleteivel e hasábokon nem foglalkozunk (arra ott a politikai sajtó), ám az már érdekes szakmai felvetés lehet, hogy igazából mi is lesz az árverésen befolyt pénzekkel. Azok ugyanis akárhonnan nézzük, egyfajta tőkebevonást jelentenek az ágazatban, sorsuk egyáltalán nem mindegy. Ebben az ügyben a legsúlyosabb vád az, hogy a kormány újabb és újabb kísérletet tesz arra, hogy a földárverésekből befolyt összegeket tetszés szerint használhassa fel a vidéki, mezőgazdasági munkahelyteremtés céljai helyett. A legintenzívebb kritikusi hangot megütő ellenzéki párt, az LMP közleménye szerint „mindent el fog követni azzal szemben, hogy az állami vagyon további elkótyavetyélését megakadályozza”.

A miniszter szerint viszont a kormány egy törvényjavaslattal fog élni, hogy az Országgyűlés foglaljon állást a földprivatizáció bevéte­lének felhasználását illetően. Ez annak fényében valóban furcsa, hogy a 2010-ben elfogadott, kétharmados Nemzeti Földalapról szóló törvény külön rendelkezik erről, amire múlt évben, 2015 őszén már az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet. A jogszabály világosan megköti a Kormány kezét: ez alapján az állami földeladások bevételeit csakis földvásárlásra, illetve a földbirtok-politikai irányelvekben meghatározott célokra lehet fordítani, például családi gazdaságok kialakítására és megerősítésére.

Elvileg csak földet vehetnek

Ugyanakkor a Pénzügykutató Zrt. lapunkhoz eljuttatott összegző elemzése szerint mégis kikerülhet az ágazatból a földértékesítési bevétel. Eszerint „a költségvetési hiány csökkentésére vagy azonos szinten tartása mellett pluszpénzek elköltésére lehet alkalmas az állami földprogramból származó bevétel, miután kiderült, hogy a privatizációs bevétel nem fordítható tetszőleges célokra”. Mint ismert, december közepén az Alkotmánybíróság döntött arról, hogy – a Kormány eredeti elképzelésével szemben – a földeladásokból származó összeget nem lehet az „állami vagyon gyarapítására” fordítani.

A Nemzeti Földalapkezelőről (NFA) szóló törvény – mint az imént említettük – valóban kiköti: a földeladásból származó pénzt csak földek vételére használhatja fel az állam. Ezzel a szabállyal jobbára az ellenzék és az agrártársadalom is egyetértett, a konszenzusnak nem is volt nagy jelentősége, amíg az állam csak ritkán adott el földet, kis mennyiségben. A földprivatizációs program keretében azonban tavaly év végéig 165 ezer hektárnyi földet árvereztek, és 102 ezer hektár gazdára is talált. Bár az Alkotmánybíróság döntésére reagálva Fazekas Sándor később a Kossuth Rádiónak kijelentette: földet vásárol az állam az árveréseken befolyt bevételből, a később nyilvánosságra került információik szerint a pénz felhasználásának módja még nincs eldöntve. Ez érthető is: december közepéig 142 milliárd forint folyt be az árveréseken, pontosabban ennyi volt a leütési ár, a pénz a gyakorlatban a következő hetekben érkezik meg az állam számláira. A programban meghirdetett földek közül ráadásul eddig nagyon sok nem kelt el, az árverési tételek csupán alig 60 százalékára akadt jelentkező. Mint azt több lap is korábban megírta, a „bennragadt” földek feldarabolásával és kisebb részletekben történő értékesítésével folytatódott a program.

A második fordulóban tehát újabb tízmilliárdok érkeznek-érkezhetnek az államhoz a már beszedett 142 milliárd mellé, márpedig elég valószínűtlen, hogy az állam ilyen összegekért akarna földet venni azok után, hogy nem keveset éppen maga értékesített. Igaz, az NFA-nak ezt követően lehet pénze kisebb-nagyobb földeket az állam számára megvenni, a teljes összeget azonban nem kötelező elkölteni. Sőt: egy külön alapba helyezve megtartható, és így a költségvetés más pontjain ennyivel több elkölthető forrás támad, amellyel a kormány rendelkezhet.

Látványos emelkedés

Mivel a tavalyi árverések után a tényleges bevételek idén érkeznek meg az államhoz, a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét 2016-ban javítja az összeg. Ha a földeket valóban az idén írják át, akkor az uniós módszertan szerinti mutatót is idén javítja az eladás – feltéve, ha erre Brüsszel is rábólint. Hogy a pénz külön alapba helyezése az uniós metodika szerint is csökkentené a hiányt, egyelőre még vita tárgya, erről megoszlanak a vélemények. Az azonban tény, hogy a hiányra nagyon szigorúan ügyelő Kormánynak az alkotmánybírósági döntés után is kapóra jöhet 150–200 milliárd forintnyi mozgástérbővülés.

Ám időközben folyamatosan szűkül a termőföldpiac az új földforgalmi törvény 2014. májusi hatályba lépése óta. A felére csökkenő forgalom azonban tavaly az árak 14%-os növekedésével járt együtt. A korábban meghirdetett „Földet a gazdáknak” program ugyanakkor már 2015-ben forgalom megtöbbszöröződését hozta, s a folytatódó licitek hatására az árak további látványos emelkedésére lehet számítani – áll az OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép elemzésében.

A megyék képzeletbeli hektárár-toplistáján 2014 és 2015 között látványos elmozdulásokat látunk: egyrészt Komárom-Esztergom, Csongrád, Baranya és Somogy 3–4 hellyel előbbre került, míg Pest hat, Vas – ahol egyedüliként csökkent az átlagár – és Hajdú-Bihar pedig három helyet csúszott vissza. Békés megye 2013-ban még a harmadik, 2014 óta viszont már a legdrágább megye. Békés mellett 2015-ben még Fejér, Győr-Moson-Sopron és Tolna lépte át az egymillió forintos hektárár limitet. Továbbra is az észak-magyarországi megyékben a legolcsóbb a termőföld, Nógrádban mindössze 478 ezer Ft/hektárral.

A 2014 májusában hatályba lépett földforgalmi törvény nagy mértékben limitálta a termőföldet vásárolni jogosultak körét. Ennek hatására a forgalom tavalyelőtt egyharmadával, 2015-ben pedig további felével csökkent. A szűkülő lehetőségek ellenére ugyanakkor az árak az elmúlt évi 14%-os emelkedéssel elérték a 888 ezer Ft/ha országos átlagot.

Művelési áganként az átlagárak a következőképp alakultak tavaly: szántó 934 ezer Ft/ha, erdő-fásított 650 ezer Ft/ha, gyep-rét-legelő 376 ezer Ft/ha, kert-gyümölcsös 1,5 millió Ft/ha, szőlő 1,81 millió Ft/ha. A termőföld-árakat évek óta monitorozó OTP Jelzálogbank szerint öt év távlatában legnagyobb arányban, 58%-kal a szántóföldi átlagár nőtt, míg a többi művelési ágban 38–41% közötti volt a drágulás A lakóingatlanokkal ellentétben a válság alatt is folyamatosan jó befektetési lehetőség volt a termőföld-vásárlás.

Idén új és egyszeri hatásként éri a földpiacot a „Földet a gazdáknak” program 2015. őszi meghirdetése. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató-helyettese szerint a földárverések eredményeként legalább 240 ezer hektár kerül 2016 során magánkézbe, amely 5–6-szorosa a 2015-ös normál forgalomnak. Emellett a piaci árnál eleve 10%-kal magasabban meghirdetett árak a licitek során átlagosan további 20–30%-ot emelkedtek, és így meghatározó hatással lesznek a 2016-os árszintre. A szakember úgy véli, a termőföldön elérhető termelési és támogatási jövedelem, valamint a nemzetközi összehasonlítás alapján a termőföld-árak évtizedes növekedési üteme 2016-ban sem szakad meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai