Nyereség csak átlag felett!

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/08/02

– Az össztermés mennyisége mintegy 8 millió tonna lehet, 30 százalékkal több az ötéves átlagnál – jelentette be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára augusztus eleji sajtótájékoztatóján.

Czerván György elmondta, hogy az őszi búza hektáronkénti hozama eléri az 5,4 tonnát a korábban várt 5 tonnával szemben. Így 5,0–5,1 millió tonna termést takarítanak be őszi búzából, 960 ezer hektárról. A termésátlagok jelentős eltéréseket mutatnak: kiugróan jó, közel 6,5 tonna volt a hektáronkénti termés például Baranya, Somogy és Tolna megyében, míg a leggyengébb termés Csongrád megyében volt, 4,6 tonna.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az őszi árpa aratását befejezték a gazdák az országban. A tényleges termésátlag itt is magasabb lett a vártnál. A betakarított átlagtermés 5,3 tonna hektáronként, a betakarított 269 ezer hektáros területen. Lezárult az őszi káposztarepce aratása is, 250 ezer hektárról kifejezetten jó, 3,2 tonnás átlagtermést takarítottak be.

Az őszi árpánál a legjobb terméseredmények Fejér, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak, míg a leggyengébb hozam Bács-Kiskun megyében. A hozamok 4 és 6 tonna között szóródtak. A repcénél a legjobb eredmények Fejér, Tolna és Vas megyében voltak, ahol 3,7–3,9 tonna sőt, ezt meghaladó hozamokat is regisztráltak. A leggyengébb hozamokat Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyében jegyezték fel, 2,6 tonnát hektáronként.

Aszály helyett jégeső

A rendkívül szeszélyes és csapadékos júliusi időjárás is magyarázatot ad rá, hogy augusztus elejéig mintegy 125 ezer hektárra érkezett a gazdálkodóktól kárenyhítési igény. A legjelentősebb kárenyhítést jégeső miatt kérték a gazdák, 44 500 hektárra; tavaszi fagykárra 43 500 hektárra; belvízre mintegy 16 ezer hektárra; viharkárra valamivel kevesebb, mint 16 ezer hektárra igényeltek kárenyhítést. A bejelentések döntő hányada júliusban érkezett, a tavalyinál mintegy 30 ezer hektárral nagyobb területre. Az idén eddig mintegy 10 ezer kárbejelentés, kétszerese érkezett a tavalyinak.

A nagy esők után betakarított búza minősége csak a takarmány szintet érte el, így összességében a takarmány minőségű búza aránya 40–50, az étkezési minőségűé 50–60 százalék. Ez gyengébb arány a korábbi évekénél, s kedvezőtlen az is, hogy a piaci felvásárlási árak alacsonyak. Az étkezési búza ára a szabadpiacon 39–40 ezer, a takarmánybúzáé 32–35 ezer, az őszi árpáé 32–34 ezer, a repcéé 102–105 ezer forint tonnánként. Az árakat mérsékli az is, hogy a világon az idén jó lesz a gabonatermés.

El kell gondolkodni a jövőn

Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke elmondta, a GOSZ folyamatosan segítette a gazdálkodók munkáját, illetve figyelemmel követte, miként alakul az egy hektárról származó jövedelem. 

– Idén jövedelmet csak azok tudnak produkálni, akik az átlag felett teljesítettek. Az átlagos 5–6 tonna hozamokat előállító termelő 35 ezerforintos árak mellett veszteséggel zárta a 2016-os aratást. Szerencse, hogy a gazdálkodók nemcsak búzát, nemcsak árpát, de más növényt is termesztenek, és mindig bíznak a jövőben – fogalmazott Vancsura József.

– Azok jártak jól, akiknek sikerült július 15-ig, mielőtt „leszakadt” az ég, befejezni az aratást. Ez főleg a déli megyékben történhetett meg, ahol július 4-én már beérett a búza. Az északi megyékben teljesen más a helyzet, sokfelé jelenleg is szenvednek a kombájnosok a betakarítással – értékelt GOSZ elnöke

– A katasztrófák és az időjárási tényezők ellen keveset tudunk tenni. Egyre tudtunk vigyázni, hogy egészséges legyen az új gabona. Hogy ez takarmány vagy étkezési búza-e, azt az időjárási körülmények és a technológia színvonala, a fajtaválasztás határozta meg. Jelen pillanatban nincs nagy különbség az étkezési és a takarmánybúza minősége között. A Magyarország kenyeréhez szükséges egy millió tonnát a legjobbakból ki lehet válogatni, hiszen öt millió tonna termett, ami az elmúlt 25 év legmagasabb hozama is egyben. A világpiaci árakat figyelve a következő időszakban jobban oda kell figyelni, hogy mikor és mennyiért adja el a gazda a terményt. Már csak azért is, mert a betakarítás ideje alatt 30 százalékot esett az ár. Éppen elég probléma nekünk az időjárás, a talajaink és a technológiai lehetőségek szélsőségessége. Úgy gondoljuk a következő időszakban az integrációval tudjuk a saját sorsunkat biztosítani. Legyen az kukorica, búza vagy bármilyen növényi kultúra. Ha ezt nem tesszük, akkor nagy bajba kerülhetünk – összegzett a GOSZ elnöke.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai