Péter
Nyereség csak átlag felett!
Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/08/02
Magasabb lesz a nyári betakarítású gabona hektáronkénti hozama a korábbi becsléseknél.
– Az össztermés mennyisége mintegy 8 millió tonna lehet, 30 százalékkal több az ötéves átlagnál – jelentette be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára augusztus eleji sajtótájékoztatóján.
Czerván György elmondta, hogy az őszi búza hektáronkénti hozama eléri az 5,4 tonnát a korábban várt 5 tonnával szemben. Így 5,0–5,1 millió tonna termést takarítanak be őszi búzából, 960 ezer hektárról. A termésátlagok jelentős eltéréseket mutatnak: kiugróan jó, közel 6,5 tonna volt a hektáronkénti termés például Baranya, Somogy és Tolna megyében, míg a leggyengébb termés Csongrád megyében volt, 4,6 tonna.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az őszi árpa aratását befejezték a gazdák az országban. A tényleges termésátlag itt is magasabb lett a vártnál. A betakarított átlagtermés 5,3 tonna hektáronként, a betakarított 269 ezer hektáros területen. Lezárult az őszi káposztarepce aratása is, 250 ezer hektárról kifejezetten jó, 3,2 tonnás átlagtermést takarítottak be.
Az őszi árpánál a legjobb terméseredmények Fejér, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak, míg a leggyengébb hozam Bács-Kiskun megyében. A hozamok 4 és 6 tonna között szóródtak. A repcénél a legjobb eredmények Fejér, Tolna és Vas megyében voltak, ahol 3,7–3,9 tonna sőt, ezt meghaladó hozamokat is regisztráltak. A leggyengébb hozamokat Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyében jegyezték fel, 2,6 tonnát hektáronként.
Aszály helyett jégeső
A rendkívül szeszélyes és csapadékos júliusi időjárás is magyarázatot ad rá, hogy augusztus elejéig mintegy 125 ezer hektárra érkezett a gazdálkodóktól kárenyhítési igény. A legjelentősebb kárenyhítést jégeső miatt kérték a gazdák, 44 500 hektárra; tavaszi fagykárra 43 500 hektárra; belvízre mintegy 16 ezer hektárra; viharkárra valamivel kevesebb, mint 16 ezer hektárra igényeltek kárenyhítést. A bejelentések döntő hányada júliusban érkezett, a tavalyinál mintegy 30 ezer hektárral nagyobb területre. Az idén eddig mintegy 10 ezer kárbejelentés, kétszerese érkezett a tavalyinak.
A nagy esők után betakarított búza minősége csak a takarmány szintet érte el, így összességében a takarmány minőségű búza aránya 40–50, az étkezési minőségűé 50–60 százalék. Ez gyengébb arány a korábbi évekénél, s kedvezőtlen az is, hogy a piaci felvásárlási árak alacsonyak. Az étkezési búza ára a szabadpiacon 39–40 ezer, a takarmánybúzáé 32–35 ezer, az őszi árpáé 32–34 ezer, a repcéé 102–105 ezer forint tonnánként. Az árakat mérsékli az is, hogy a világon az idén jó lesz a gabonatermés.
El kell gondolkodni a jövőn
Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke elmondta, a GOSZ folyamatosan segítette a gazdálkodók munkáját, illetve figyelemmel követte, miként alakul az egy hektárról származó jövedelem.
– Idén jövedelmet csak azok tudnak produkálni, akik az átlag felett teljesítettek. Az átlagos 5–6 tonna hozamokat előállító termelő 35 ezerforintos árak mellett veszteséggel zárta a 2016-os aratást. Szerencse, hogy a gazdálkodók nemcsak búzát, nemcsak árpát, de más növényt is termesztenek, és mindig bíznak a jövőben – fogalmazott Vancsura József.
– Azok jártak jól, akiknek sikerült július 15-ig, mielőtt „leszakadt” az ég, befejezni az aratást. Ez főleg a déli megyékben történhetett meg, ahol július 4-én már beérett a búza. Az északi megyékben teljesen más a helyzet, sokfelé jelenleg is szenvednek a kombájnosok a betakarítással – értékelt GOSZ elnöke
– A katasztrófák és az időjárási tényezők ellen keveset tudunk tenni. Egyre tudtunk vigyázni, hogy egészséges legyen az új gabona. Hogy ez takarmány vagy étkezési búza-e, azt az időjárási körülmények és a technológia színvonala, a fajtaválasztás határozta meg. Jelen pillanatban nincs nagy különbség az étkezési és a takarmánybúza minősége között. A Magyarország kenyeréhez szükséges egy millió tonnát a legjobbakból ki lehet válogatni, hiszen öt millió tonna termett, ami az elmúlt 25 év legmagasabb hozama is egyben. A világpiaci árakat figyelve a következő időszakban jobban oda kell figyelni, hogy mikor és mennyiért adja el a gazda a terményt. Már csak azért is, mert a betakarítás ideje alatt 30 százalékot esett az ár. Éppen elég probléma nekünk az időjárás, a talajaink és a technológiai lehetőségek szélsőségessége. Úgy gondoljuk a következő időszakban az integrációval tudjuk a saját sorsunkat biztosítani. Legyen az kukorica, búza vagy bármilyen növényi kultúra. Ha ezt nem tesszük, akkor nagy bajba kerülhetünk – összegzett a GOSZ elnöke.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza