Energiatakarékos talaj-előkészítés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt (NAIK MGI), 2014/01/10
Címkék: talaj-előkészítés, magágy, számtás, elmunkálás, eke, borona, kutivátor, tárcsa

ForgAtássAl vAgy ForgAtás nélkül?

A szántás, vagyis a forgatásos munkaművelet egyik előnye hogy – a talajrétegek cseréje mellett – a tarlómaradványokat, gyomokat, trágyát teljes egészében aláforgatja, ezzel a kártevőket és a gyomokat hatékonyan korlátozza.

Hátrányként elsősorban a – nem megfelelő időben és talajállapot mellett végzett – szántás kedvezőtlen tulajdonságait említik, nedves vagy túl száraz talaj elmunkálásának nagy az energiaigénye.

Száraz talaj esetén túlzott rögösödés és porosodás állhat elő. A párolgásból adódó vízveszteség és az előző hátrányok azonban a megfelelő talajállapot megválasztásával a szántással egy vagy külön menetben történő szántáselmunkálással kiküszöbölhetők. A technológia az egyéb munkaműveleteivel egyszerű eszközökkel és megfelelő szakértelemmel alkalmazható.

A tárcsára alapozott forgatás nélküli alapműveléssel csak a felső talajrétegek állapota változtatható meg, vagyis csak olyan növények alá alkalmazható, amelyek nem igényelnek mélyművelést. Száraz talajon porosít, nedves talajon tömörít, és „elkeni” a talajt.

A forgatás nélküli talajművelés előnyei a nehéz kultivátorok és a középmély lazítók, illetve azokkal kombinált, például tárcsás munkaeszközök alkalmazásakor jelentkeznek. Ennek előnyei – a talajművelési technológiánál – a lazítás kisebb energiaigényében, a tömörödött talajállapot csökkentésében jelentkeznek. Kevésbé szántja a talajt, száraz talajállapot mellett is alkalmazható. A mulcsozásos technológiához is megfelel.

Mindezen előnyök és hátrányok előrevetítésével talán elmondható, hogy a megfelelő talajművelési eljárások megfelelő körültekintéssel, az ökológiai adottságok figyelembevételével egyaránt alkalmazhatóak, egyes munkaműveletek pedig időszakosan válthatják, illetve kiegészíthetik egymást, kombinálhatók egymással. Az elmondottak alapján bármely talajművelési technológiát vagy kombinációt választunk, ehhez meg kell teremteni a megfelelő műszaki feltételeket, műszaki hátteret. Ehhez tehát érdemes áttekinteni a talajművelési rendszerben előforduló munkaműveletek elvégzésére alkalmas gépek konstrukciós megoldásait, műszaki paramétereit.

A talaj-előkészítés gépei

Akár hagyományos forgatásos, illetve forgatás nélküli, vagy művelet-, illetve energiatakarékos talajművelési eljárást alkalmazunk, az első munkaművelet a tarlóhántás, illetve az ezt követő tarlóápolás. A tarlóhántási és tarlóápolási munkák időben és megfelelő munkaeszközökkel történő elvégzése a gyomirtás és a talaj vízkészletének megőrzése szempontjából a száraz, csapadékszegény évjáratokban különösen fontos.

A tarlóhántási munkák elvégzésére többféle konstrukciójú munkagép áll rendelkezésre. A tarlóhántási munkák elvégzésére legszélesebb körben használt eszközök a tárcsás boronák. A tárcsás boronák legelterjedtebb konstrukciói a V alakú tartóra két sorban eltolt tárcsatagokkal szerelt középnehéz-, nehéztárcsa tagok. Ezek a tárcsás boronák – kedvező energetikai jellemzők mellett – az agrotechnikai és üzemi igényeket jól kielégítik. A tárcsás boronák munkaminőségi mutatói a tárcsalevelek fajlagos talajterhelésétől, geometriai méreteitől és konstrukciójától függnek. A különböző profilú, sima- vagy csipkés élű és egyéb változatú tárcsalevelek jelentősen javítják a tárcsás boronák aprító-keverő munkáját. A tárcsás boronák után a lezárást gyűrűshengerek végzik.

A tarlóhántás hatékony eszközei a még ma is újdonságként kínált, bár már minden jelentősebb talajművelő cég által gyártott rövidtárcsák. Ezek a berendezések mellső simító elemekkel, egy vagy két tárcsasorral – melyek hátul a talajt lezáró hengersorral – vannak felszerelve. A hengersorok kialakítása acélgyűrűs, Croskill-, Cambridgegyűrűs vagy tömörítőkerekes lehet (2. ábra).

2. ábra. KUHN Optimer rövidtárcsa lezáró hengersorral

A közkedvelt, különböző kialakítású ásóboronákat tarlóhántásra egyre szélesebb körben használják a gyakorlatban. Az ásóboronák talajmunkája után is szükséges a hatékony felszínlezárás, amely munka különböző hengerkonstrukciókkal elvégezhető. Az ásóborona tagok négy sorban történő elrendezése következtében – az agrotechnikai igényeknek megfelelő – rögfrakció alakul ki a művelt rétegben.

A különböző konstrukciójú szántóföldi kultivátorok könnyebben művelhető talajokon kiválóan használhatók tarlóhántásra. A mai szántóföldi kultivátorok a munkaszerszámok széles választékával rendelkeznek. A szárnyas munkaeszközzel szerelt kultivátorok elsősorban az eróziónak kitett és kötött talajokon használhatók előnyösen, a véső alakú munkaszerszámokkal száraz talajállapotok mellett végeznek megfelelő munkát, a lúdtalp alakú munkaeszközöknek pedig a gyomirtó hatásuk kiváló.

A kombinált tarlóhántó eszközök, mulcskultivátorok jelentősen csökkentik a talajtömörödést, a tárcsás vagy forgó elemeknél mélyebben dolgozó lazító munkaeszközeikkel. A mulcskultivátorok használata különösen száraz körülmények között jelent előnyt, egyes változatai akár egy menetben is megfelelő magágyat készítenek (3. ábra).

3. ábra. Nagy munkaszélességű szántóföldi mulcskultivátor munka közben

A tarlóápolás során a kelőfélben lévő gyomok irtását hatásosan végezhetjük a magágykészítő gépekkel. A magágykészítő gépekre szerelt rugós fogú borona a csírázó, kezdeti fejlettségű gyomnövényeket és az árvakelést jól irtja, a magágykészítő gép hengerboronája pedig a lazított talajt enyhén visszatömöríti. Száraz időjárás esetén, amikor a könnyű magágykészítő gépektől nem várható megfelelő munka, a hántott tarló ápolására a tárcsás boronák használata szükséges, és a tárcsázott talajt hengerezéssel le kell zárni.

Mély vagy középmély lazítók

,Az alapművelést megelőzően szántásos vagy forgatás nélküli alapművelésben a mély vagy középmély lazítók használata minden esetben megtérül. A mély vagy középmély lazítók a lazítás és rögképzés szempontjából éppen száraz talajokon végeznek kiváló munkát, de ez esetben megnövekedett vonóerőigénnyel kell számolni. A mély vagy középmély lazítás elvégzésére számos merevkéses, illetve rugózott művelőszerszámos középmély lazító áll rendelkezésre. A nedves, összetömörödött talajok esetében azonban a ferde késes, rugózott munkaszerszámú típusok használata az ajánlott. Az ilyen konstrukciójú berendezések munkaszerszáma a talajszelvényt felemeli, és ennek következtében kissé nagyobb az átlazítás hatása, a rugózott munkaeszközök használata ugyanakkor csökkenti a vonóerőigényt. A talajszelvény teljes szélességben történő felületi lazítása a mély vagy középmély lazítók esetében is a különböző konstrukciójú tüskés vagy fogazott hengerekkel történik. A mélylazítás energia-felhasználása a V-gerendellyel rendelkező talajlazítók használatával csökkenthető. A V-gerendelyű mélylazítók 45–60 cm munkamélységben történő működtetéséhez min. 180–200 kW motorteljesítményű traktorok szükségesek, melyek 4–5 km/h munkasebességgel tudnak dolgozni 4,8–5,0 m munkaszélesség mellett, így az összes munkaidőre vonatkozó területteljesítmény kb. 1,3–1,6 ha/h lehet (4. ábra).

A lazítási munka viszonylag magas energia-, gázolaj-felhasználási költsége a későbbiekben a talaj, levegő és vízgazdálkodásban megtérül, különösen fontos ez száraz, tömörödött talajok esetén, a belvizes és víznyomásos területeken.

4. ábra. Két sorban elhelyezett lazítókéses mélylazító

Ritkább szerepben az ekék

Az alapművelés klasszikus legelterjedtebb, ugyan az utóbbi időben egyre csökkenő volumenű megoldása a szántás, melynek gépei a vontatott és függesztett ágyekék, illetve függesztett váltvaforgató ekék. A szántás nagy energiafelhasználást és időráfordítást igényel, ezért nem mindegy, hogy a gazdálkodó hogyan választja ki a műszaki-agrotechnikai eszközöket. Az eke működő részeinek – szántóvas és kormánylemez – döntő szerepe van az energiamérleg alakításában. A gyártók éppen az energiaigény csökkentésére különböző konstrukciókat alakítottak ki, ezek az eszközök különböző üzemi méretekben elterjedt megoldások (változtatható fogásszélességű eke, műanyag kormánylemez stb.), ezek mellett két művelőelem használata érdemel kiemelt figyelmet (5. ábra). A réselt kormánylemez csökkenti az energiafelhasználást, elsősorban a magasabb nedvességtartalmú, kötött, agyag-, agyagos vályogtalajokon. A másik technikai lehetőség az eketest mögé – egyes esetekben eléjük – szerelhető, ún. lazítóbetét. A lazítóbetét a szántóvas síkja alatt 10–22 cm munkamélység tartományban képes a lazítási feladatok elvégzésére. Használatát energetikai kompromisszummal és a növénytermesztési technológia időrendjéhez igazodóan kell megválasztani.

5. ábra. Korszerű, réselt kormánylemezzel szerelt váltvaforgató eke

A mélyszántó ekék munkáját elősegítő kiegészítő berendezések – tárcsás csoroszlyák, beforgató lemezek – használata az eketestek forgató hatását segíti. Az ekékre szerelt mélyszántó eketestek optimális munkasebessége 8 km/h körüli. Ezt meghaladó munkasebesség mellett az eke forgató, aprító- és porhanyító munkája romlik.

A felszántott területek talajfelszínét a szántáselmunkálással, szántóföldi kultivátorral vagy kombinátorral le kell zárni a csapadék megőrzése céljából.

Kombinált talajművelő eszközök

A forgatásos talajművelés az őszi kalászosok talaj-előkészítése esetén – száraz talajviszonyok mellett – különösen kockázatos, és ez esetben a munkaeszközök igénybevétele és az energiafelhasználás is magas. Ez esetben előnyben részesíthető a forgatás nélküli alapművelés. Az elmúlt időszakban széles körben elterjedtek a több munkaműveletet is összekapcsoló, kombinált talajművelő eszközök. Ezek a kombinált eszközök tárcsákkal és középmély lazító munkaszerszámokkal vannak felszerelve, és ki vannak egészítve a művelt felületet lezáró pálcás hengerekkel. Ezen munkaeszközök használata is lehetővé teszi az alapműtrágyák (K, P) kellő mennyiségű és kellő mélységű bedolgozását.

Csapadékmentes időjárás és száraz talajállapot esetén, vagy a rövid, kedvező időjárású, csapadékmentes időszakok kihasználására, és ennek következtében a már művelhető talajok (kukorica-, napraforgótarlók) művelésére, sok szempontból előnyösen alkalmazhatók a kombinált munkaeszközök. A különböző munkaműveletek összekapcsolásával a talajtaposás csökkenthető és a művelési idő is lerövidíthető. A lazítós tárcsák alkalmazásával a talajszerkezet fellazul, alkalmas a tápanyagok, műtrágyák és csapadékvíz felvételére, a tárcsalevelek pedig a szármaradványokat felaprítják és bedolgozzák a talajba. A lazítós tárcsák számos konstrukciója kapható a piacon (6. ábra). A nagyobb munkaszélességű változatok vontatott kivitelen készülnek, a közepes munkaszélességű (5–6 késes) változatok félig függesztett változatban kerülnek kialakításra.

A forgatásos alapművelés esetében a szántással egy menetben a szántás elmunkálása elvégezhető. Azonban, ha erre nincs lehetőség, akkor ezt külön menetben kell elvégezni a különböző szántáselmunkálókkal vagy a különböző kombinátorokkal, melyek szántás után elkészítik a magágyat is. Forgatás nélküli alapműveléskor pedig a mulcs- és szántóföldi kultivátorok végezhetnek kiváló munkát.

6. ábra. A forgatás nélküli technológia alapgépei a lazítós tárcsák

Talaj-előkészítési munkák tavasszal

A tavaszi talaj-előkészítési munkák közé a talajegyengetést, vegyszerbemunkálást és vetőágykészítést sorolhatjuk. Mindezen műveletek egy célt, a vetőmagvak számára optimális kelési feltételek biztosítását szolgálják.

A talaj-előkészítés, talajegyengetés, magágykészítés legegyszerűbb eszközei a fogas boronák, kultivátorok, rugósszárú kultivátorok, ásó- és forgóboronák, simítók, egyengetők, hengerek, hengerboronák.

Elterjedtek a több munkaműveletet is összekapcsoló kombinált talajművelő eszközök

Magágykészítés

A legegyszerűbb magágykészítésre konstruált eszközök a fogas boronák. A fogas boronák azonban önmagukban nem végeznek megfelelő munkát, minden esetben hengerezésnek kell azt követni. A kultivátorok a jó szerkezetű és kultúrállapotú talajokon használhatók megbízhatóan. A talajhajtású forgóboronák a talajjal térbeli szöget bezáró boronatagokból állnak. Az ásóboronák és a hengerboronák után is feltétlenül használni kell további felületlezáró elemet. A simítók, hengerek, hengerboronák a felszín lezárásának a mikrodomborzat kialakításának gépei.

A hazai gyakorlatban ma már széles körben az egy menetben is kiváló magágyat készítő kombinátorokat, kompaktorokat használják, melyek néhány korszerűbb változatáról az alábbiakban ejtünk szót.

A Kongskilde Vario Master két új konstrukciós megoldást tartalmaz: a fogas boronát kiváltó, az eddigiektől eltérő geometriával és karakterisztikával rendelkező rugós kultivátorkapák alkalmazását magágykészítéshez és az új rendszerű, a talajfelszínt tökéletesen „kopírozni” tudó munkamélység-szabályozási megoldást (7. ábra). Laboratóriumi mérések szerint a sekély magágykészítéshez kifejlesztett Kongskilde KK szerszám mélységtartása kiváló, 800 N terhelés hatására sem érte el a 10 mm függőleges kitérést.

7. ábra. A Kongskilde rugós kapaszárú munkaeszközökkel felszerelt magágykészítő

A kompaktorok gépei robusztus felépítésű konstrukciók, az egyenletes munkamélységgel kapcsolatos igényeket tökéletesen kielégítik a jó talajkövetést biztosító, két sorban elhelyezett léces hengerboronán keresztül (8. ábra). A merev szárú kultivátorkapák ráhelyezési szöge kicsi, de a növelt felületű lúdtalpkapa testeknek is köszönhetően a mélységtartás jó stabilitású, rugórezonanciából elmaradó intenzívebb porhanyítást az említett kialakítású kapákon kívül az elől lévő hengerborona, valamint az ezáltal kiemelt talajáramot tovább aprító-egyengető, hátrafelé dőlő síkkal rendelkező simítólemez és a nagy átmérőjű varjúláb, lezáró hengerborona biztosítja.

8. ábra. A kompaktorok nehéz körülmények között is kiváló magágyat készítenek

Ajánlott kiadványokDr. Náhlik András:
Vadászati ismeretekDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzéseNábrádi András - Pupos Tibor (szerk.):
A stratégiai és üzleti tervezés gyakorlataDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.

Ez is érdekelhetiAz alma- és meggytermelők pozícióját erősíti a felvásárlás kötelező szerződésbe foglalásaOrszágos természetvédelmi program indulCsaknem 25 milliárd forint pályázható innovációra a vidékfejlesztési programban