2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Negyvenmilliárd a borágazatnak

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Agrárium-info, 2016/08/06

Újabb lendületet kaphatnak a borászatok. Összesen 40 milliárd forintos pályázatot hirdetett meg a Miniszterelnökség a borászati ágazat fejlesztésére.

Termelőkön kívül a szektor kis- és középvállalkozásai is kérelmezhetik a támogatást gépek, technológiák beszerzésére, vagy különböző építési munkálatok elvégzésére. Maximum 200 milliót kaphat egy pályázat.

Mintegy 40 milliárd fordítható a borászat fejlesztésére a Vidékfejlesztési Programon belül, az erről szóló pályázat már megjelent – jelentette be sajtótájékoztatón Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára felidézte: az Unió előző költségvetési időszakában (2007–2013 között) nem volt külön keret a borászati ágazat fejlesztésére. A mostani EU-s költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében eredetileg az ágazat támogatására 20 milliárd forintot irányoztak elő, de a szakmai szervezetekkel történt konzultációt követően – a nagy igény miatt – a Miniszterelnökség ezt az összeget megduplázta.

Óriási a verseny a világpiacon, a magyar bor minősége kiváló, de elengedhetetlen, hogy modern technológiák, berendezések kerüljenek beszerzésre, és olyan korszerű pincék jöjjenek létre, amelyek ezt a minőséget tovább javítják.

A pályázat két fontos célkitűzést szolgál, kétharmad-egyharmad arányban: a versenyképesség javítását és az energiahatékonyság növelését. Az államtitkár aláhúzta, kiemelten kezelik a szőlőtermeléssel és a borászattal foglalkozó vállalkozások technológiai korszerűsítését. A most megjelent pályázati felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, a meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, illetve az építéssel járó fejlesztési beruházások megvalósításához. Mindemellett a választható tevékenységek körében – bizonyos korlátozások mellett – további források igényelhetőek telepi infrastruktúra fejlesztésére, bortároló tartálykapacitásának bővítésére, valamint maximum 10 millió forint forrás nyerhető fahordó vásárlására. Nem támogatható ugyanakkor erőgépek, traktorok vagy teherautók beszerzése.

A pályázatokat szeptember 12-től lehet benyújtani. A jelentős mértékű vidékfejlesztési forrásra mezőgazdasági termelők, valamint mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be igényüket. A pályázat megfogalmazásánál több egyszerűsítést is bevezettek, így például 50 millió forintos projektösszegig csak egyszerűsített üzleti tervet kell benyújtani, illetve ha valaki 25 millió forintnál alacsonyabb összegre pályázik, akkor közbeszerzésre sincs szükség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás maximális összege 200 millió forint.

Kis Miklós Zsolt lapunk érdeklődésére elmondta: változás ugyanakkor, hogy az egyes pályázók legfeljebb 200 millió forintot nyerhetnek el, és más pályázatokkal ellentétben konzorciumok indulása esetén sem kaphatnak több támogatást az igénylők. Ezeket a kitételeket a szakmával való egyeztetést követően a borászok kérésére tették bele a pályázati kiírásba. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy minél több mikro- és kisvállalkozás pályázik majd sikeresen. Azok a cégek pedig, amelyek méretüknél fogva nem vehetnek részt ezen a pályázaton, a GINOP-ból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) igényelhetnek fejlesztési forrást. Az érintettek 2016. szeptember 12. és 2018. szeptember 11. között nyújthatják be támogatási kérelmüket a www.mvh.gov.hu weboldalon. Az első értékelési határnap 2016. november 11-e. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívások részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.

Kis Miklós Zsolt beszélt még arról, hogy a Vidékfejlesztési program keretében az idén összességében 35 pályázatot hirdetnek meg – a 2020-ig rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintból 900 milliárd forintot. A pályázati felhívások folyamatosan jelennek meg, a Miniszterelnökségen nincs nyári szünet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza