Intenzív búzatermesztés Zalában

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Horváth Tamás szaktanácsadó, Baki Agrocentrum Kft., 2016/08/09

Egyre inkább alkalmazzuk a nyugat európai modellt, miszerint kis területen próbálunk nagy termést realizálni, nagyobb ha-költséggel. A fajtahasználatunk is ehhez kezd alakulni, egyre inkább jellemző és népszerű az intenzíven gazdálkodó termelők körében a nyugati búzafajták használata, pedig véleményem szerint a hazai nemesítés közül is válogathatnánk!

Mire is törekszik egy intenzíven gazdálkodó termelő, amikor a búza éves technológiai tervét összeállítja? Kis területen nagy önköltséggel a lehető legnagyobb termést hozza le, lehetőleg nem takarmány, hanem minimum euró vagy inkább malmi minőségben, hiszen a jobb minőséget nagyobb egységárral jutalmazza a piac!

A nagy termések eléréséhez a búza egész vegetációs ciklusa alatt optimális ökológiai, agronómiai, növény egészségügyi és időjárási feltételek szükségesek! Ezek, a fent megnevezett tényezők optimális összhangja határozza meg a búza termését befolyásoló, a nagy termés elérését lehetővé tevő tényezőket, mint például:

• lehető legtöbb legyen az egységnyi területen lévő kalászok száma, optimális esetben ez 600–850 kalász/négyzetméter;
• lehető legtöbb legyen az egy kalászban lévő épp és egészséges szemek száma, ez optimális esetben 30–40 db szem/kalász,
• lehető legjobb legyen a szemek ezermagtömege, ez 40–50 gramm/1000 db mag szokott lenni, ebben a termésképző tulajdonságban a fajtajellegnek, illetve genetikának nagy szerepe van,

Az imént említett három termésképző elem együttes összhatása adja a búza termését, illetve okozhatja kedvező esetben a búza rekordtermését, ami Zala megyében a 2016-os évben nem ritkán a hőn áhított 10 t-ás rekordtermés közelében járt táblaszinten!

Ahhoz hogy a termést meghatározó tényezők, a gazdának kedvező formában alakulhassanak ki, ahhoz több egymásra ható faktor szükséges! A faktorok egy részét tudjuk irányítani és befolyásolni, a másik részét nem. Az időjárás is egy olyan tényező, amit nem tudunk befolyásolni, de a búza érzékeny fenológiai szakaszaiban lévő kedvező időjárási feltételek nagyban hozzájárulhatnak egy jó termés eléréséhez! Az időjárási elemek közül az ez évi búzatermesztés kapcsán kiemelném a 2015-ös enyhe őszt, ami a búza fejlődése, őszi bokrosodása szempontjából roppant előnyös volt, valamint a sajnos hátrányos március végi fagyokat, ahol is a 2-3 éjszakai fagy (leghidegebbet –6 Celsiust mértünk) az egyes padkaszintet elvitte!

A talaj is egy általunk részben befolyásolható tényező, nagy terméseket csak kedvező fizikai, biológiai és kémiai állapotú, jó hő- és vízháztartású és optimális kémhatású talajon várhatunk! Zala megyében nem találunk mészlepedékes csernozjom talajokat, ami a búza termesztés szempontjából a legkedvezőbb, de a mi kötött, gyengén savanyú barna erdőtalajainkon is tudunk nagy körültekintéssel jó búzát termelni!

Az általunk befolyásolható tényezők közül legelső az elővetemény kérdése. Nem mindegy, hogy mely növény után vetjük a búzát. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a korán lekerülő, kis tarlómaradványt hátrahagyó növények, a zalai viszonyok között például a repce és a szója a legideálisabb előveteményei a búzának. Néhány növény után termesztve a búza növény-egészségügyi problémákat vetne fel, ilyen a kukorica után termesztett búza esetében a kalászfuzárium kérdése, amelyre sajnos az idei évben sok példa volt. Kémiai védekezéssel a fuzárium fertőzése mérsékelhető, sajnos az idei évben a fertőzés azért öltött a kukorica előveteményű búzákon oly nagy mértéket, mert épp a búza virágzásakor volt az időjárás erre hajlamosító (esős, párás, hűvös)! A búza monokultúrában maga után is termeszthető, de felhívnám a gazdák figyelmét arra, hogy az itt fellépő gyökérrontó gombák nagy termésveszteséget okozhatnak, nem is beszélve a sárgarozsdáról, aminek fellépését a monokultúrás vetés hatványozottan feljavítja (1. ábra).

A sárgarozsdáról beszélvén először 2014 nyarán szembesültünk vele, Zalában, de az egész Dunántúlon nagy kárt okozott, ha nem vették észre és nem védekeztek időben ellene! Fellépését akkor az enyhe tél segítette elő, még a legöregebb növényvédősök sem emlékeztek az elmúlt 25 évben ekkora sárgarozsda járványra, mint ami 2014-ben volt! Sajnos a hazai búzanemesítés sem készült fel a sárgarozsdára, ugyanis a vegyszeres prevenció mellett genetikailag tudnánk legjobban védekezni! A nyugati típusú búzák nemesítésének egyik fő szegmense a sárgarozsda elleni rezisztencia, mivel náluk a fertőzés gyakori!

Ha már a fajtáról beszélünk, én személy szerint egyik legfontosabb terméselemnek nevezném. Hazánkban majd’ kétszáz államilag elismert búzafajta létezik, ez a szám a ’90-es évek elején még 50 fajta alatt volt. A termelők a hazai fajták mellett előszeretettel nyúlnak nyugati típusú búzákhoz is, kedvező beltartalmuk vagy nagy terméspotenciáljuk miatt, viszont örvendetes, hogy az utóbbi években a hazai nemesítés is felzárkózott, és itthonról is tudunk már a nyugatiakat, mind minőségben, mind termésben túlszárnyaló fajtákat vetni! A búza termesztése során eddig fajtabúzákat vetettünk, az utóbbi 3 évben terjedt el, és egyre nagyobb területen folyik a hibridbúzák termesztése.

A hibridbúza termesztéstechnológiája különbözik a fajtabúzától, viszont az a termelő, aki azt betartja, az zalai viszonyok között kb. 1–1,5 t terméstöbbletet realizálhat a fajtabúzához képest (2. ábra)! Mik a főbb termesztéstechnológiai különbségek, illetve azok az elemek, amiket a terméstöbblet reményében be kell tartanunk? Az első a vetésidő, itt alapozunk meg mindent! A hibridbúzát a zalai viszonyok között szeptember végéig el kell, hogy elvessük, 1,5 millió csírával, (kb. 75–80 kg/ha). Ilyen korai vetés esetén a kukorica elővetemény szóba sem jöhet! A korai vetést lehetővé teszi a rovarölő szerrel becsávázott vetőmag (vírusvektorok ellen!), és a fő előnye az, hogy még az ősszel bokrosodik a hibridbúza, így a termésképzés szempontjából szükséges kalászszám már az ősszel nagy biztonsággal kialakul! Az őszi bokrosodás serkentéséhez késő ősszel a megszokott 60 kg foszfor és 60 kg kálium hatóanyag mellett, a fajtabúzával ellentétben még 30 kg N hatóanyag kijuttatása is szükséges!

A korai vetéshez okvetlen velejár az őszi gyomirtás is, ami a gyomkonkurencia korai kikapcsolását teszi lehetővé, valamint az egyre inkább terjedőben lévő magról kelő egyszikűek (Zalában főleg a nagy széltippan) elleni védekezés legeredményesebb módja! Az őszi védekezést ajánlanám minden olyan fajtabúzát termelő kollégának is, aki a tavaszi munkacsúcsokat csökkenteni szeretné, illetve csak későn tudná a tavaszi gyomirtást elvégezni. Az őszi gyomirtást nem utolsósorban azok figyelmébe is ajánlanám, akik erős széltippan fertőzöttséggel rendelkeznek (3. ábra), hiszen ősszel tudjuk a legolcsóbban, illetve leghatékonyabban kiirtani ezt a terjedőben lévő gyomnövényt!

A tavaszi technológiai elemek között fontos az osztott N-kijuttatás, a tavaszi induláskor, amint lehet, 2 nódusznál, majd virágzásban. Ez utóbbinak minőségnövelő, az első kettőnek pedig termésnövelő hatása van! Általánosságban igaz, hogy a termelők zöme függetlenül, hogy fajta- vagy hibridbúzát termeszt, a tavaszi 170–180 kg tiszta N-hatóanyagot kijuttatja – ez évekkel ezelőtt azért még valamennyivel kevesebb volt.

A nagy adagú N-trágyázás következtében a megdőlés megakadályozására okvetlen használnunk kell hormon hatású szárcsökkentő készítményeket. Tapasztalat, hogy a beltartalomra is előnyös hatást gyakorolhatnak a fehérjetartalom emelése miatt! Sokan abba a hibába esnek, hogy rutinszerűen minden körülmény között alkalmazzák a szárcsökkentést, pedig stresszhelyzetben (aszályos tavasz vagy hideg idő) negatív hatása is lehet!

A gombaölő szeres kezelések tekintetében, ami a technológiai sor szintén egyik legfontosabb eleme, elmondható, hogy minimum kettő (szárba indulás és virágzás), de sok esetben három védekezés elvégzése is szükségeltetik! Az idei év tipikus bizonyítéka volt, hogy a nem megfelelő védekezés milyen termés-, illetve minőségcsökkentő hatással bír! A nem megfelelő védekezésen a nem megfelelő időben, illetve nem megfelelő készítményekkel, illetve hatóanyagokkal történő védekezést értem! A szerválasztás igen fontos! Több száz engedélyezett készítmény áll a rendelkezésünkre, de mindig azt a hatóanyagot használjuk, és abban az engedélyezett legmagasabb dózisban, amiben kell, különben a rezisztencia, illetve a kalászos gombabetegségeknél főleg a tolerancia kialakulása nagy gond lehet! Nagyon jó példa a sárgarozsda elleni védekezés esetében például, hogy a tebukonazol hatóanyagok sűrű használatuk miatt a gabonákban a rozsdát csak gyéren fogták, ellenben az epoxikonazol hatóanyag erősen csökkentette a fertőzést. Erre 2014-óta jöttünk rá, azóta megelőző jelleggel a szárba indulás környéki védekezések alkalmával alkalmazzuk is!

Ez évben a kalászosok esetében kora tavasszal sok helyen összetévesztették a termelők a sárgarozsdát a búza élettani levélcsúcssárgulásával, ami is a növény számára kedvezőtlen viszonyok miatt alakul ki (jelen esetben a megfázás miatt), és ezt egyes fajták különféleképpen produkálták, az egyik jobban, másik kevésbé. Az említett tünetek a vegetáció előrehaladtával mérséklődtek és elmúltak! A betakarítás előtt viaszérésben már láttuk a bő csapadékviszonyok miatt hajlamosított fuzáriumfertőzéseket, a kukorica előveteményű táblákon erős fertőzéseket tapasztaltunk (4. ábra).

A fuzáriumos fertőzés mind mennyiségben (kukorica elővetemény esetében kb. 5–8% terméskiesés), mind minőségben (alacsony hektolitersúly) kárt okozott a termelőknek, nem is beszélve arról, hogy bizonyos határérték felett az ilyen búza nem eladható! Az idei év pedig, mint az előzőek is, arról szól, hogy a túlkínálati terménypiacon csak az vehet részt, aki minőséget tud termelni.

Az aratás után jó áron való értékesítést és sikeres gazdálkodást kívánok minden Termelő Kollégámnak!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai