2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Műszakiztatni kell a permetezőket!

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: www.portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-a-novenyvedelmi-gepek-idoszakos-felulvizsgalatarol-gazdalkodoknak, 2016/08/11

A szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi költségei a termesztési költségek 25–30%-át is elérhetik.

Nagy figyelmet kell tehát fordítani nemcsak a megfelelő növényvédő szer kiválasztására és kijuttatására, hanem a növényvédő gépek állapotára, munkájuk minőségére és a gépkezelők képzésére is.

A 2009/128/EK Európai Uniós irányelv szerint rendszeres időkö­zönként meg kell vizsgáltatni a hivatásos felhasználásban alkalmazott, a peszticidek kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat.

Az EU-s jogszabály előírása szerint a permetezőgépeket 2016. december 14-ig legalább egyszer meg kell vizsgáltatni, vagyis ezt követően csak azok a gépek használhatók hivatásosan, amelyek sikeresen levizsgáztak.

A magyar jogszabályok közül a 43/2010. FVM rendelet szabályozza a növényvédelmi gépek 3 évenként kötelező felülvizsgálatát, amely szerint 2016. november 26. napját követően a három évnél idősebb, nem felülvizsgált vagy felülvizsgálaton nem megfelelt növényvédelmi géppel növényvédelmi tevékenységet végezni tilos. (Ebbe a körbe nem tartoznak bele a kézi és a háti permetezőgépek, habár ezek kifogástalan működése is a felhasználó elemi érdeke!)

Magyarországon a gépek felülvizsgálatát a Magyar Növényorvosi Kamara végzi. Jelenleg egy felülvizsgáló állomás működik a Növényvégő Gép Ellenőrző Állomás alállomásaként, a „Hajnalpír” Kft. telephelyén: 7019 Sárbogárd, Ország út 4. (Tel.: 20/222-2279, e-mail cím: igazgatosag@ngea.hu). A Kamara megyénként létesít további alállomásokat, amelyek felállítása jelenleg is folyamatban van, és működésük megkezdése hónapokon belül várható.

Felülvizsgálatra a növényvédelmi gép tulajdonosának a növényvédelmi gép működési engedélyének lejártát megelőzően kell jelentkeznie, regisztrálva a www.ngea.hu honlapon. A vizsgálóállomás ezt követően értesíti a növényvédelmi gép tulajdonosát a felülvizsgálat időpontjáról. A felülvizsgálat elvégzéséig a növényvédelmi gép rendeltetés szerint használható. Ha a felülvizsgálat eredménye megfelelő, az állomás kiadja a növényvédelmi gép működési engedélyét igazoló matricát, majd ezt követően a gép tulajdonosa postai úton kapja meg a hivatalos Tanúsítványt.

A felülvizsgálat díjköteles. A díj mértéke a gép típusától függ, erről a vizsgálóállomás ad pontos tájékoztatást.

Gyakorlati tanácsok gép­tulajdonosoknak

A vizsgálóállomás honlapján történt regisztrációt követően a megrendelőlap elküldésével a megrendelő vállalja, hogy a lemosott, kitisztított, vegyi anyagoktól mentes, valamint tiszta vízzel feltöltött és munkára alkalmas állapotú növényvédő gépet a vizsgálatot végző által meghatározott időben és helyszínen saját költségén felvonultatja, és tudomásul veszi, hogy ezen feltételek teljesülésének hiánya esetén a vizsgálat nem végezhető el, a vizsgálati díj vissza nem téríthető. A géptulajdonos jól megfontolt érdeke, hogy gépét kellően felkészítve, jó műszaki állapotban vigye el a vizsgára, hiszen a vizsgálat díja és a szállítási költség őt terheli.

A növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelmények a 43/2010. rendelet 3. mellékletében találhatók.

A vizsgálatra való felkészítés során különösen nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

  • az erőátviteli alkatrészek megfelelő működése;
  • a biztonsági berendezések megléte;
  • a szivattyú megfelelő működése és csepegésmentessége;
  • a keverés megfelelő működése;
  • a permetlétartály épsége, zárhatósága;
  • a tartályszintjelző megléte és annak leolvashatósága;
  • a mérőrendszerek működése és leolvashatósága;
  • a kezelőszervek és szabályozó­berende­zések megfelelő működése, elérhetősége és csepegésmentessége;
  • a vezetékek és tömlők sérülés- és csepe­gésmentessége;
  • szűrők megléte és azok méretének megfelelősége;
  • a szórókeret szerkezeti épsége, stabilitása és akadozásmentes működése;
  • a csepegésgátlók megfelelő zárása;
  • a fúvókák megfelelő porlasztása és azok liter/perc teljesítményének egységessége, valamint azok megfelelése a fúvóka teljesítménytáblázatában foglaltaknak (ami a keresztirányú eloszlás alapvető feltétele).

Részletesebb információk találhatók a www.ngea.hu honlapon (Tevékenységek/Letöl­tések/A növényvédő gépek felkészítése vizsgálatra), ábrákkal szemléltetve.
Mielőtt az ellenőrzés megtörténik, a permetezőgépet alaposan meg kell tisztítani. Különös figyelmet kell fordítani a permetlérendszer átöblítésére és a permetezőgép belső tisztítására, beleértve a szűrőket és a szűrőbetéteket, valamint a permetezőgép azon külső részeinek tisztítását, amelyek a legnagyobb mértékben ki vannak téve a növényvédő szerekkel történő érintkezés veszélyének a permetezés során.

A látható és egyéb ismert hibákat lehetőleg a felülvizsgálat előtt ki kell javítani. Egy előzetes „állapotfelmérést” célszerű elvégezni a felülvizsgálat helyszínén annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az olyan időveszteség, amelyet a felülvizsgálat során feltárt, nyilvánvalóan komoly hibák okozhatnak.

A permetezőgép tulajdonosa lehetőleg legyen jelen a felülvizsgálat teljes ideje alatt. Ez nagyon hasznos lehet a gép üzemeltetője számára, hiszen a mindennapi gyakorlatban is rendkívül fontos a gépek pontos beállítása és hibátlan működése. A felülvizsgálat során szakmai tanácsadásra is nyílik lehetőség.

A műszaki felülvizsgálat során az ellenőrzést végzők javítást, alkatrészcserét nem tudnak végezni, ezért szükséges lehet például tartalékfúvókákkal, szűrőkkel, csepegésgátlókkal felszerelkezve érkezniük a permetezőgép-üzemeltetőknek.

Amennyiben a növényvédelmi gép a műszaki felülvizsgálat alkalmával megfelel, akkor arról jegyzőkönyvet állítanak ki, valamint egy öntapadós matricát ragasztanak a gépre, jelezve a megfelelő műszaki állapotot és a felülvizsgálat érvényességét, valamint ezt követően egy hivatalos Tanúsítvány kerül kiállításra, melyet a Növényorvosi Kamara postai úton juttat el a gép tulajdonosának.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza