2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ma még takarmány, holnap kenyér!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Bóna Lajos előadása nyomán: Valkó Béla, 2016/08/12

A szegedi tritikálék gazdaságosan, nagy biztonsággal termelhető fajták.

Vetőmagjuk iránt külföldön is számottevő az érdeklődés. Őrleményeikkel, azok keverékeivel és a belőlük készülő élelmiszeripari termékekkel „Szögedi rozsbúza” nevén találkozhatunk.

A tritikálé hazai vetésterülete jelenleg 120 ezer hektár körüli, és különösen a homokvidékeken népszerű. Egyes becslések szerint a valóságban 150 ezer hektáron termesztenek nálunk tritikálékat, a tanyák körüli vetésállományt ugyanis nem tartják számon.

A GK Rege az első magyar nemesítésű tavaszi tritikálé, 2008–1009-ben kapott állami minősítést. Az évek során kiderült, hogy ez a fajta igazán homokra való, és extenzivebb, mint a másik három, nagyobb generatív és vegetatív hozama van. A legkitettebb homokon, gyenge talajokon is kielégítő termést hoz, azért ezekre a talajokra különösen ajánlható. A sárgarozsdára érzékeny, de a többi gombabetegségnek ellenáll. Kiváló bokrosodási erélyű, a rozsokkal megegyezően kiemelkedő fagy- és télállóságú fajta. Mélyen gyökerező, ebből adódóan jó vízhasznosítású, a szárazságot az átlagosnál jobban elviseli. Igen rövid tenyészidejű, korai érésű, enyhe időjárás esetén akár télen is jól vethető. Rost- és cukortartalma magas, viaszérésben silózásra is kiválóan alkalmas, szemtermése gazdaságosan őrölhető, sütőipari termékekhez keverve jól hasznosítható.

A GK Idus az első és pillanatnyilag az egyetlen tavaszi triticalé – teljes mértékben alkalmas arra, hogy az állati takarmányozás mellett a humán élelmezésben is szerephez jusson. Szemtermése és a növény egésze is igen magas fehérjetartalmú, mint szálas és zöldtakarmány is érdeklődésre tarthat számot. Januártól április végéig bármikor elvethető. Valójában tavaszi, fakultatív típus, tehát ősszel is vethető, ami különösen vetőmag-előállítók számára fontos. Az egyik legnagyobb, 16 százalékos fehérjetartalmú gabonanövény. Azok a gazdák, akik tavaszi gabonát keresnek, mert novemberben jött le a kukoricájuk, azoknak mindenképpen ajánlható. Amellett, hogy magas a fehérjetartalma, extrém kemény szemstruktúrája van, kilencvenes a szemkeménysége. A GK Idus az ország bármely régiójában sikeresen termeszthető. A hazánkban előforduló gombabetegségekkel szembeni szántóföldi rezisztenciája kiváló, a fuzáriumos fertőzésre és előveteményre kevésbé érzékeny. Kedvező talajviszonyok esetén szeptembertől március végéig bármikor vethető és kiemelkedő termésre képes. Javasolt vetőmagnormája 200–250 kilogramm hektáronként. Kora tavaszi vetésben közvetlenül az őszi gabonák beérése után aratható.

A GK Szemes igényes fajta. Tehát igényes a vetésidőre, rendkívül gyors a fejlődése. Az őszi tritikálékhoz szokott gazdák szeretik bizonyos körzetekben a tritikálét szeptemberben elvetni. Ne vessük korán, mert rendkívül gyorsan fejlődik, és télre szárba szökkenhet, ami a fagyok szempontjából veszélyes lehet. Kedveli a kései vetést, ezért későn lekerülő kukoricák után is jól vethető. Nagyon igényes a vetés mélységre, a jól előkészített talajra. Ha mindez megvan, kimagasló terméseket tud adni. Hatalmas az ezerszemtömege, ezért is kell egy kicsit magasabb vetőmagnormával vetni. Tehát itt nem elég a 200 kilogramm. Külföldön is igénylik ezt a fajtát. A GK Szemes a piacvezető hazai fajta, a hagyományos és öko­ter­mesz­tésben egyaránt kitűnő biológiai alapként szolgál. Kiváló siló- és szenázsalapanyag tejelő marhák számára. A fajta őrlési és beltartalmi tulajdonságai kedvezőek, ezért ideális gabonaipari alkalmazásra, rozsőrlemények kiváltására is. Különleges termesztéstechnológiájának (október 20. utáni vetés) betartása mellett a jól előkészített talajokat és a harmonikus tápelem-utánpótlást magas termésekkel hálálj a meg. Ellenáll a hazánkban előforduló gombabetegségeknek.

A legújabb szegedi fajta a GK Maros, 2015-ben minősítették. Klasszikus triticalétípus, mindazt ötvözi, ami a triticaléra általában jellemző. Ez későbbi fajta, mint a Szemes. Szereti a korai vetést, de bírja a későit is. Szereti az igényes viszonyokat, de bírja az igénytelent is. A GK Maros a Dunán inneni régióban különösen jól teljesít az átlag tritikalékhoz képest. 2015-ben Kiszomboron 10 tonna/hektár termést adott. A Dunántúlon ezeket az átlagokat nem érte el. Szárazságtűrő képességéhez erőteljes viaszoltsága is hozzájárul.

A GK Maros a szegedi tritikáléprogram újdonsága, amely a Kárpát-medencében előforduló biotikus és abiotikus stresszekkel szemben ellenálló genotípus. A fajta gazdasági teljesítménye rendkívüli, ami nagyfokú termésbiztonsággal párosul. A NÉBIH-kísérletekben három év átlagában 10 százalékkal haladta meg a sztenderdek teljesítményét. Erőteljes gyökér- és szárnövekedése hozzájárul a magas fokú aszály- és hőtűrő képességéhez. Érésideje és kalászolása a korai GK Szemes és a kései érésű GK Rege között van. Fuzáriummal szembeni ellenállósága jó, az időben learatott szemtermése gombatoxinoktól mentes, ezért mind élelmiszeripari, mind takarmányozási felhasználásra alkalmas. Érésidőben és kalászolásban is az igen korai GK Szemes és a középkései GK Rege fajták között foglal helyet. Ősszel nem indul gyors növekedésnek, tavasszal viszont igen, és kérődzők legeltetésére is alkalmas. (Egyszeri legeltetése nem megy a termés rovására.) Javasolt vetési ideje október hó, de már szeptember végétől vethető.

– Egészségesebb a lisztje, mint a búzáé, kevesebb kell belőle, jobban laktat, kevésbé hizlal. Ma még takarmány, de holnap talán kenyér – összegzett Bóna Lajos

Az idén május 23–27. között a szegedi Gabonakutatóban rendezték meg a világ tritikálékutatóinak, vetőmagos szakembereinek találkozóját, a 9th International Triticale Symposiumot. A rendezvény egyben elismerése is volt a hazai tritikálékutatásnak és -termesztésnek. A legközelebbi szimpózium színhelye Kanada lesz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza