2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ma még takarmány, holnap kenyér!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Bóna Lajos előadása nyomán: Valkó Béla, 2016/08/12

A szegedi tritikálék gazdaságosan, nagy biztonsággal termelhető fajták.

Vetőmagjuk iránt külföldön is számottevő az érdeklődés. Őrleményeikkel, azok keverékeivel és a belőlük készülő élelmiszeripari termékekkel „Szögedi rozsbúza” nevén találkozhatunk.

A tritikálé hazai vetésterülete jelenleg 120 ezer hektár körüli, és különösen a homokvidékeken népszerű. Egyes becslések szerint a valóságban 150 ezer hektáron termesztenek nálunk tritikálékat, a tanyák körüli vetésállományt ugyanis nem tartják számon.

A GK Rege az első magyar nemesítésű tavaszi tritikálé, 2008–1009-ben kapott állami minősítést. Az évek során kiderült, hogy ez a fajta igazán homokra való, és extenzivebb, mint a másik három, nagyobb generatív és vegetatív hozama van. A legkitettebb homokon, gyenge talajokon is kielégítő termést hoz, azért ezekre a talajokra különösen ajánlható. A sárgarozsdára érzékeny, de a többi gombabetegségnek ellenáll. Kiváló bokrosodási erélyű, a rozsokkal megegyezően kiemelkedő fagy- és télállóságú fajta. Mélyen gyökerező, ebből adódóan jó vízhasznosítású, a szárazságot az átlagosnál jobban elviseli. Igen rövid tenyészidejű, korai érésű, enyhe időjárás esetén akár télen is jól vethető. Rost- és cukortartalma magas, viaszérésben silózásra is kiválóan alkalmas, szemtermése gazdaságosan őrölhető, sütőipari termékekhez keverve jól hasznosítható.

A GK Idus az első és pillanatnyilag az egyetlen tavaszi triticalé – teljes mértékben alkalmas arra, hogy az állati takarmányozás mellett a humán élelmezésben is szerephez jusson. Szemtermése és a növény egésze is igen magas fehérjetartalmú, mint szálas és zöldtakarmány is érdeklődésre tarthat számot. Januártól április végéig bármikor elvethető. Valójában tavaszi, fakultatív típus, tehát ősszel is vethető, ami különösen vetőmag-előállítók számára fontos. Az egyik legnagyobb, 16 százalékos fehérjetartalmú gabonanövény. Azok a gazdák, akik tavaszi gabonát keresnek, mert novemberben jött le a kukoricájuk, azoknak mindenképpen ajánlható. Amellett, hogy magas a fehérjetartalma, extrém kemény szemstruktúrája van, kilencvenes a szemkeménysége. A GK Idus az ország bármely régiójában sikeresen termeszthető. A hazánkban előforduló gombabetegségekkel szembeni szántóföldi rezisztenciája kiváló, a fuzáriumos fertőzésre és előveteményre kevésbé érzékeny. Kedvező talajviszonyok esetén szeptembertől március végéig bármikor vethető és kiemelkedő termésre képes. Javasolt vetőmagnormája 200–250 kilogramm hektáronként. Kora tavaszi vetésben közvetlenül az őszi gabonák beérése után aratható.

A GK Szemes igényes fajta. Tehát igényes a vetésidőre, rendkívül gyors a fejlődése. Az őszi tritikálékhoz szokott gazdák szeretik bizonyos körzetekben a tritikálét szeptemberben elvetni. Ne vessük korán, mert rendkívül gyorsan fejlődik, és télre szárba szökkenhet, ami a fagyok szempontjából veszélyes lehet. Kedveli a kései vetést, ezért későn lekerülő kukoricák után is jól vethető. Nagyon igényes a vetés mélységre, a jól előkészített talajra. Ha mindez megvan, kimagasló terméseket tud adni. Hatalmas az ezerszemtömege, ezért is kell egy kicsit magasabb vetőmagnormával vetni. Tehát itt nem elég a 200 kilogramm. Külföldön is igénylik ezt a fajtát. A GK Szemes a piacvezető hazai fajta, a hagyományos és öko­ter­mesz­tésben egyaránt kitűnő biológiai alapként szolgál. Kiváló siló- és szenázsalapanyag tejelő marhák számára. A fajta őrlési és beltartalmi tulajdonságai kedvezőek, ezért ideális gabonaipari alkalmazásra, rozsőrlemények kiváltására is. Különleges termesztéstechnológiájának (október 20. utáni vetés) betartása mellett a jól előkészített talajokat és a harmonikus tápelem-utánpótlást magas termésekkel hálálj a meg. Ellenáll a hazánkban előforduló gombabetegségeknek.

A legújabb szegedi fajta a GK Maros, 2015-ben minősítették. Klasszikus triticalétípus, mindazt ötvözi, ami a triticaléra általában jellemző. Ez későbbi fajta, mint a Szemes. Szereti a korai vetést, de bírja a későit is. Szereti az igényes viszonyokat, de bírja az igénytelent is. A GK Maros a Dunán inneni régióban különösen jól teljesít az átlag tritikalékhoz képest. 2015-ben Kiszomboron 10 tonna/hektár termést adott. A Dunántúlon ezeket az átlagokat nem érte el. Szárazságtűrő képességéhez erőteljes viaszoltsága is hozzájárul.

A GK Maros a szegedi tritikáléprogram újdonsága, amely a Kárpát-medencében előforduló biotikus és abiotikus stresszekkel szemben ellenálló genotípus. A fajta gazdasági teljesítménye rendkívüli, ami nagyfokú termésbiztonsággal párosul. A NÉBIH-kísérletekben három év átlagában 10 százalékkal haladta meg a sztenderdek teljesítményét. Erőteljes gyökér- és szárnövekedése hozzájárul a magas fokú aszály- és hőtűrő képességéhez. Érésideje és kalászolása a korai GK Szemes és a kései érésű GK Rege között van. Fuzáriummal szembeni ellenállósága jó, az időben learatott szemtermése gombatoxinoktól mentes, ezért mind élelmiszeripari, mind takarmányozási felhasználásra alkalmas. Érésidőben és kalászolásban is az igen korai GK Szemes és a középkései GK Rege fajták között foglal helyet. Ősszel nem indul gyors növekedésnek, tavasszal viszont igen, és kérődzők legeltetésére is alkalmas. (Egyszeri legeltetése nem megy a termés rovására.) Javasolt vetési ideje október hó, de már szeptember végétől vethető.

– Egészségesebb a lisztje, mint a búzáé, kevesebb kell belőle, jobban laktat, kevésbé hizlal. Ma még takarmány, de holnap talán kenyér – összegzett Bóna Lajos

Az idén május 23–27. között a szegedi Gabonakutatóban rendezték meg a világ tritikálékutatóinak, vetőmagos szakembereinek találkozóját, a 9th International Triticale Symposiumot. A rendezvény egyben elismerése is volt a hazai tritikálékutatásnak és -termesztésnek. A legközelebbi szimpózium színhelye Kanada lesz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza