Akár 9 millió is megtakarítható

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Hoffmann Richárd (1), Dr. Orosz Szilvia (2), Dr. Kruppa József (3), Iván Ferenc (4), Piszkerné Fülöp Éva (5) | 1. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2. Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft, Gödöl, 2016/08/13

Az őszi gabonafélék nagyon korai betakarításakor az alacsony keményítőtartalmat kompenzálja a kedvező emészthetőség és a bendőben jól lebomló rostból származó energia (amikor a kalász még hasban van áprilisban). Például az áprilisban betakarított rozsszilázsok energiatartalmának üzemi átlaga 5,8 MJ/kg sza.(NEl) volt 2015-ben, míg a rozs kora viaszérésekor betakarított szilázsban az energiatartalom mindössze 4,59 MJ/kg sza. (NEl)! A különbség 1,2 kg tej/nap, ha 10 kg/nap/tehén rozsszilázst etetünk. Amennyiben a fehérjetartalmat vesszük alapul, úgy ezen adag etetésekor napi 300 g fehérjét veszítünk el! Ez kb. 0,6 kg extrahált szójának vagy 3–4 kg tejnek felel meg. A korszerű rozsfajták ezért, mint nagy hozamú és táplálóértékű gabonafélék, jól megállják a helyüket a nagytejű tehén takarmányadagjában. De csak abban az esetben, ha korán vannak betakarítva. Ebből kifolyólag alapvetően ’egyfunkciós’ alapanyagok. Ha elkésünk, akkor nincs értelme megvárni a tejesérést-viaszérést vagy a szemtermést. Ennek az az oka, hogy a rozs öregen már nagyon nehezen taposható, táplálóértéke pedig még az üszők adagjában sem kedvező. A szemes rozs pedig kevéssé keresett takarmány.

Ezért érdemes olyan növényekkel is kísérletezni, amelyek ’többfunkciósak’. Az új, hazai tritikáléfajták közül kettő ígéretesnek látszik. Hozamukban és táplálóértékükben vetekszenek a rozzsal április végén - május elején, de tejesérésben is batakaríthatóak növendékek részére, sőt a szemtermés is lehet jó árualap (tojótyúk, egyéb baromfi, juh, sertés és szarvasmarha). Hozzá kell tenni, hogy kicsit ’kényelmesebb’ növényről van szó, mert lassabban öregszik, mint a rozs. A korai betakarítású rozs után betakarítva pedig csökkenthetik az időjárásból adódó kockázatot.

Az 1. táblázatban üzemi szilázsaink táplálóanyag-tartalma látható a 2013–2015 folyamán. Összehasonlítható a rozs és a korai betakarítású gabonafélék táplálóanyag-tartalma az egyéb hazai szilázsokkal. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az alábbi táblázatban közölt adatok csak azt mutatják meg, hogy milyen minőségi paraméterekkel bírtak fontosabb tömegtakarmányaink 2013–2015 között, nem pedig azt, hogy milyen az ideális tömegtakarmány.

Rozs nagytejű teheneknek (’egyfunkciós’ alapanyag)

A gabonaszilázsok közül a szeptemberi vetésű és nagyon kora tavaszi (április) betakarítású, speciális fajtát vagy hibridet (vetőmagot) igénylő rozsszilázs kiváló eredményeket adott az elmúlt években. A növény potenciálisan 15–20 tonna/ha hozamra képes (szilázsra vetítve). A rozs azonban gyorsan ’öregszik’. A rozs ’öregedésével’ nemcsak nő a növény rosttartalma, de a lignifikáció révén megváltozik rostösszetétele is. A beépülő lignin miatt a sejtfal ellenállóbb lesz a külső hatásokkal szemben, ami csökkenti a táplálóanyagok emészthetőségét (sejtfalhatás), végső soron jelentős mértékben csökkenti a növény táplálóértékét (energiatartalmát). A tejtermelés szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy milyen a tömegtakarmányok emészthetősége és energiatartalma. Nagyobb energiatartalmú tömegtakarmányt etetve csökkenthető az abrak részaránya az adagban, a bendőműködés számára kedvezőbb abrak-tömegtakarmány arány alakítható ki. Ennek hosszú távú kedvező hatását valamennyien ismerjük (hosszú hasznos élettartam, ellenálló képesség: javuló láb- és tőgyállapot, kedvezőbb szaporodásbiológiai státusz). A tömegtakarmány részarányának növelése ily módon csökkentheti a napi adag költségét is. Mérlegelni kell azonban azt is, hogy a betakarítandó tömegtakarmány önköltsége hogyan alakul a várható hozam függvényében. A táplálóanyagok közül az öregedési folyamatot jelző egyik legfontosabb táplálóanyag a nyersfehérje, továbbá a rost, ezen belül a lignin. Ehhez kívánunk adatainkkal segítséget nyújtani, bemutatjuk a zöld rozs fehérjetartalmának változását egy-egy hét eltolással történt betakarítás mellett (április 29., május 7. és május 13.) (1. ábra). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyersfehérje-tartalom a két hét alatt közel a felére esett vissza. A lignintartalom majdnem megduplázódott, tehát a lignifikáció rövid időszakon belül rendkívül erőteljes volt. A változás mértéke azonban már 7 nap elteltével jelentősnek ítélhető! A nyersfehérje-tartalom átlagosan 7,7–9,1% sza. értékkel csökkent 14 nap alatt, ami 10 kg/nap/tehén rozsszilázs etetése esetében legalább 0,6 kg/nap/tehén extrahát szójadarával egyenértékű (500 tehén esetében 1 év alatt ez legalább 9 millió Ft többletköltséget jelent!).

Bemutatunk egy új hazai rozsfajtát (2. táblázat), amelyet 2015 őszén vetettünk és 2016. április 21-én takarítottunk be a Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézetében (a kalász hasban volt, mérete: 7–9 cm). A Ryefood fajtát kedvező hozam- és táplálóanyag-tartalom jellemezte.

A rozs gyors öregedése miatt egyetlen célra használható, korai betakarítással készítsünk belőle szilázst (kedvező energia-, fehérje- és emészthetőrost-tartalom mellett). Ha elkésünk a betakarítással, akkor gondjaink lesznek a minőséggel és a taposással, tehát még üszőknek sem igazán jó. A szemtermés pedig nem feltétlenül jó árualap. Ezért lehetőségként felvetjük a tritikáléval, búzával és árpával való összehasonlítást.

Új tritikáléfajták (’háromfunkciós’ alapanyagok)

A búza, árpa és a tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs. Kényelmesebb, kevésbé kockázatos a betakarítás szempontjából. Ezen gabonafélék fiatalon betakarítva szintén kiváló rostemészthetőségű alapanyagot szolgáltatnak a tejelő tehénnek (kétmenetes betakarítás), de tejesérésben is betakaríthatóak üszőknek (klasszikus egymenetes betakarítás). Szemes terményként is eladhatóak, vagy a tejelő tehén adagjába beépíthető gabonafélék. Az a kérdés, hogy ezen gabonafélék a korai betakarítás során versenyképesek lehetnek-e hozamban és önköltségben a rozzsal.

A Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézetében (Iregszemcsén) 2015 őszén beállítottunk egy kísérletet, ahol a tritikálé öregedési modelljét vizsgáltuk (betakarítás: 2016. április 21., április 27. és május 6.). Mészlepedékes csernozjomon (mély termőrétegű vályogtalajon) végeztük a kísérletet. Az őszi alaptrágyázás október 5-én történt (300 kg/ha: NPK 8/20/30). A vetést október 12-én végeztük el. A tavaszi fejtrágyázást február 9-én hajtottuk végre (Pétisó: 300 kg/ha). A kísérlet részeredményei az 4–6. ábrán láthatóak. Úgy tűnik, hogy a két új, hazai fajta nem marad el a rozstól hozamban és táplálóértékben. Két héttel később takarítható be, ami potenciálisan melegebb időjárást jelent a fonnyasztás során, és kevésbé kritikus a kaszálás időpontjának csúszása a lassabb fejlődési ütem miatt. Kérdéses lehet azonban a munkacsúcs a lucerna és az intenzív termesztésű füvek betakarítása miatt, valamint a másodvetésű silókukorica tenyészideje szempontjából. A választás mérlegelés kérdése.

Mint látható, a két tritikáléfajta még május 6-án is 6 MJ/kg sza. érték felett teljesített energiatartalomban, a 8 tonnát megközelítő szárazanyag-hozam mellett. Érdemes tehát a többfunkciós gabonafélék új fajtáit is figyelemmel követni a jövőben!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai