2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Akár 9 millió is megtakarítható

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Hoffmann Richárd (1), Dr. Orosz Szilvia (2), Dr. Kruppa József (3), Iván Ferenc (4), Piszkerné Fülöp Éva (5) | 1. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2. Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft, Gödöl, 2016/08/13

A korszerű rozsfajták mint nagy hozamú és táplálóértékű gabonafélék jól megállják a helyüket a nagytejű tehén takarmányadagjában, de csak, ha korán vannak betakarítva. Ezért érdemes olyan növényekkel is kísérletezni, amelyek ’többfunkciósak’. Az új, hazai tritikáléfajták közül kettő is ígéretesnek látszik.

Az őszi gabonafélék nagyon korai betakarításakor az alacsony keményítőtartalmat kompenzálja a kedvező emészthetőség és a bendőben jól lebomló rostból származó energia (amikor a kalász még hasban van áprilisban). Például az áprilisban betakarított rozsszilázsok energiatartalmának üzemi átlaga 5,8 MJ/kg sza.(NEl) volt 2015-ben, míg a rozs kora viaszérésekor betakarított szilázsban az energiatartalom mindössze 4,59 MJ/kg sza. (NEl)! A különbség 1,2 kg tej/nap, ha 10 kg/nap/tehén rozsszilázst etetünk. Amennyiben a fehérjetartalmat vesszük alapul, úgy ezen adag etetésekor napi 300 g fehérjét veszítünk el! Ez kb. 0,6 kg extrahált szójának vagy 3–4 kg tejnek felel meg. A korszerű rozsfajták ezért, mint nagy hozamú és táplálóértékű gabonafélék, jól megállják a helyüket a nagytejű tehén takarmányadagjában. De csak abban az esetben, ha korán vannak betakarítva. Ebből kifolyólag alapvetően ’egyfunkciós’ alapanyagok. Ha elkésünk, akkor nincs értelme megvárni a tejesérést-viaszérést vagy a szemtermést. Ennek az az oka, hogy a rozs öregen már nagyon nehezen taposható, táplálóértéke pedig még az üszők adagjában sem kedvező. A szemes rozs pedig kevéssé keresett takarmány.

Ezért érdemes olyan növényekkel is kísérletezni, amelyek ’többfunkciósak’. Az új, hazai tritikáléfajták közül kettő ígéretesnek látszik. Hozamukban és táplálóértékükben vetekszenek a rozzsal április végén - május elején, de tejesérésben is batakaríthatóak növendékek részére, sőt a szemtermés is lehet jó árualap (tojótyúk, egyéb baromfi, juh, sertés és szarvasmarha). Hozzá kell tenni, hogy kicsit ’kényelmesebb’ növényről van szó, mert lassabban öregszik, mint a rozs. A korai betakarítású rozs után betakarítva pedig csökkenthetik az időjárásból adódó kockázatot.

Az 1. táblázatban üzemi szilázsaink táplálóanyag-tartalma látható a 2013–2015 folyamán. Összehasonlítható a rozs és a korai betakarítású gabonafélék táplálóanyag-tartalma az egyéb hazai szilázsokkal. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az alábbi táblázatban közölt adatok csak azt mutatják meg, hogy milyen minőségi paraméterekkel bírtak fontosabb tömegtakarmányaink 2013–2015 között, nem pedig azt, hogy milyen az ideális tömegtakarmány.

Rozs nagytejű teheneknek (’egyfunkciós’ alapanyag)

A gabonaszilázsok közül a szeptemberi vetésű és nagyon kora tavaszi (április) betakarítású, speciális fajtát vagy hibridet (vetőmagot) igénylő rozsszilázs kiváló eredményeket adott az elmúlt években. A növény potenciálisan 15–20 tonna/ha hozamra képes (szilázsra vetítve). A rozs azonban gyorsan ’öregszik’. A rozs ’öregedésével’ nemcsak nő a növény rosttartalma, de a lignifikáció révén megváltozik rostösszetétele is. A beépülő lignin miatt a sejtfal ellenállóbb lesz a külső hatásokkal szemben, ami csökkenti a táplálóanyagok emészthetőségét (sejtfalhatás), végső soron jelentős mértékben csökkenti a növény táplálóértékét (energiatartalmát). A tejtermelés szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy milyen a tömegtakarmányok emészthetősége és energiatartalma. Nagyobb energiatartalmú tömegtakarmányt etetve csökkenthető az abrak részaránya az adagban, a bendőműködés számára kedvezőbb abrak-tömegtakarmány arány alakítható ki. Ennek hosszú távú kedvező hatását valamennyien ismerjük (hosszú hasznos élettartam, ellenálló képesség: javuló láb- és tőgyállapot, kedvezőbb szaporodásbiológiai státusz). A tömegtakarmány részarányának növelése ily módon csökkentheti a napi adag költségét is. Mérlegelni kell azonban azt is, hogy a betakarítandó tömegtakarmány önköltsége hogyan alakul a várható hozam függvényében. A táplálóanyagok közül az öregedési folyamatot jelző egyik legfontosabb táplálóanyag a nyersfehérje, továbbá a rost, ezen belül a lignin. Ehhez kívánunk adatainkkal segítséget nyújtani, bemutatjuk a zöld rozs fehérjetartalmának változását egy-egy hét eltolással történt betakarítás mellett (április 29., május 7. és május 13.) (1. ábra). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyersfehérje-tartalom a két hét alatt közel a felére esett vissza. A lignintartalom majdnem megduplázódott, tehát a lignifikáció rövid időszakon belül rendkívül erőteljes volt. A változás mértéke azonban már 7 nap elteltével jelentősnek ítélhető! A nyersfehérje-tartalom átlagosan 7,7–9,1% sza. értékkel csökkent 14 nap alatt, ami 10 kg/nap/tehén rozsszilázs etetése esetében legalább 0,6 kg/nap/tehén extrahát szójadarával egyenértékű (500 tehén esetében 1 év alatt ez legalább 9 millió Ft többletköltséget jelent!).

Bemutatunk egy új hazai rozsfajtát (2. táblázat), amelyet 2015 őszén vetettünk és 2016. április 21-én takarítottunk be a Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézetében (a kalász hasban volt, mérete: 7–9 cm). A Ryefood fajtát kedvező hozam- és táplálóanyag-tartalom jellemezte.

A rozs gyors öregedése miatt egyetlen célra használható, korai betakarítással készítsünk belőle szilázst (kedvező energia-, fehérje- és emészthetőrost-tartalom mellett). Ha elkésünk a betakarítással, akkor gondjaink lesznek a minőséggel és a taposással, tehát még üszőknek sem igazán jó. A szemtermés pedig nem feltétlenül jó árualap. Ezért lehetőségként felvetjük a tritikáléval, búzával és árpával való összehasonlítást.

Új tritikáléfajták (’háromfunkciós’ alapanyagok)

A búza, árpa és a tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs. Kényelmesebb, kevésbé kockázatos a betakarítás szempontjából. Ezen gabonafélék fiatalon betakarítva szintén kiváló rostemészthetőségű alapanyagot szolgáltatnak a tejelő tehénnek (kétmenetes betakarítás), de tejesérésben is betakaríthatóak üszőknek (klasszikus egymenetes betakarítás). Szemes terményként is eladhatóak, vagy a tejelő tehén adagjába beépíthető gabonafélék. Az a kérdés, hogy ezen gabonafélék a korai betakarítás során versenyképesek lehetnek-e hozamban és önköltségben a rozzsal.

A Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézetében (Iregszemcsén) 2015 őszén beállítottunk egy kísérletet, ahol a tritikálé öregedési modelljét vizsgáltuk (betakarítás: 2016. április 21., április 27. és május 6.). Mészlepedékes csernozjomon (mély termőrétegű vályogtalajon) végeztük a kísérletet. Az őszi alaptrágyázás október 5-én történt (300 kg/ha: NPK 8/20/30). A vetést október 12-én végeztük el. A tavaszi fejtrágyázást február 9-én hajtottuk végre (Pétisó: 300 kg/ha). A kísérlet részeredményei az 4–6. ábrán láthatóak. Úgy tűnik, hogy a két új, hazai fajta nem marad el a rozstól hozamban és táplálóértékben. Két héttel később takarítható be, ami potenciálisan melegebb időjárást jelent a fonnyasztás során, és kevésbé kritikus a kaszálás időpontjának csúszása a lassabb fejlődési ütem miatt. Kérdéses lehet azonban a munkacsúcs a lucerna és az intenzív termesztésű füvek betakarítása miatt, valamint a másodvetésű silókukorica tenyészideje szempontjából. A választás mérlegelés kérdése.

Mint látható, a két tritikáléfajta még május 6-án is 6 MJ/kg sza. érték felett teljesített energiatartalomban, a 8 tonnát megközelítő szárazanyag-hozam mellett. Érdemes tehát a többfunkciós gabonafélék új fajtáit is figyelemmel követni a jövőben!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza