Elmaradt a rekordtermés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2016/08/14

Fagy és vihar

– Félidőben nehéz egész éves prognózist adni, hisz a gyümölcsbetakarítás végéig, ami október végén fejeződik majd be, nagyon sok betakarításra váró gyümölcsfaj „sokat kint alszik” még a szabad ég alatt – fogalmazott az elnök. Mindazonáltal 2016 a hozamok szempontjából rekord év lehetett volna szinte minden gyümölcsfaj számára, hisz az ültetvények rendkívül jól teleltek, a legtöbb gyümölcsfajnál a gazdák látva a rendkívül gazdag termőrügy-berakodást, március végén azon gondolkoztak, hogyha tökéletes a virágzás, nem lesz fagy, milyen módszert alkalmazzanak termékritkításra a minőség érdekében. Az áprilisban három hullámban érkező fagy azonban nagyon sok termelőnek keresztülhúzta számításait. A fagy a legérzékenyebb periódusban érkezett, egyes fajoknál virágzásban, másoknál pedig közvetlenül virágzás után, amikor legérzékenyebbek a növények. Az ország több részét érintette a fagy, nem átlagosan, hanem többnyire mozaikszerűen. Az is előfordult, hogy egy-egy ültetvény egyik részén akár 100 százalék fagykár is bekövetkezett, míg az ültetvény másik része „megúszta” a fagyot. Országosan átlagban 25–30 százalékos volt a kár. Leginkább fagysújtott területek Szabolcs egy része, Vas, Somogy, Fejér megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye nyugati része volt – tájékoztatott Ledó Ferenc, hozzátéve, hogy a klímaváltozás hatásai hazánkban is egyre gyakoribbak. Az idén is többször voltak nagyobb viharok nagy mennyiségű csapadékkal és sajnos jégesővel. Az első komolyabb jégeső Szabolcsban sújtott le 21 településre, ott sok alma- és meggyültetvény szenvedett jelentős károkat. A július közepi, hirtelen jött erős lehűléssel érkező vihar, jégeső a dunántúli (Vas, Somogy, Veszprém) megyékben okozott óriási károkat. Itt a Balaton-felvidéki és Somló hegyi szőlősgazdák ültetvényei szenvedték a legtöbbet.

– A klímaváltozás hatásaira fel kell készülni, főleg a költségesebb, érzékenyebb gyümölcsfajoknál, jéghálóval, védőfóliával tudatosan védekezni kell ellene. Szükséges minél korábban kiépíteni az országos jégelhárító rendszereket (a VP-kiírásában ez már tervezve van), ezzel ugyanis az évről évre jelentkező károkat jelentősen lehetne mérsékelni. Szerencsére az idén mostanáig elegendő csapadék hullott (helyenként időnként egyszerre túl sok is), ezért aszály eddig nem pusztított, nem volt annyi hőségnap, mint a múlt évben, ami kedvezően hatott(hat) a növények fejlődésére – állapította meg Ledó Ferenc.

Fajtánkénti eredmények

A FruitVeB elnöke az alábbiakban értékelte (érési sorrend alapján) a fontosabb gyümölcsfélékben elért eredményeket:

Szamóca: A szabadföldi szamócát is jelentős fagykár érte a teljes virágzásban. Így például Somogyban helyenként 60–80 százalék kár is keletkezett. Szerencsére egyre többen fólia alatt termelik a szamócát, nemcsak a koraiság fokozása miatt, hanem a termelési kockázatok csökkentése, a minőség javítása, a hozamnövekedések miatt is. Akit nem ért fagykár, az átlagos évet tudhat maga mögött. A termelői, fogyasztói árak kiegyensúlyozottak voltak, a mennyiség és minőség is jó volt. A késői érésű szabadföldi fajtáknál a fagy kisebb, de az érésben jött nagyobb esőzés komoly károkat okozott.

Cseresznye-meggy: A cseresznyét egyes körzetekben jelentősen érintette a fagy, így a várt rekordtermés elmaradt. A középérésű fajtáknál pont az érés kezdetén volt egy jelentősebb esős periódus, melynek hatására sok termés „kirepedt”, ezért a gyümölcsöt legjobb esetben is már csak lének lehetett feldolgozni. A meggy a második legfontosabb gyümölcsfajunk, mintegy 15 ezer hektáron termeljük. Átlagos évben 60–70 ezer tonna terem (ha nem lett volna fagy, a márciusi előrejelzések alapján 90 ezer tonna meggytermés is reális lett volna).

Induláskor egy szűk termelői réteg a fagyra hivatkozva túl alacsony termésmennyiséget prognosztizált (40–45 ezer tonna; FruitVeB 50–55 ezer tonna). Ugyan még nincsenek végleges számok, a betakarítás július 20 körül fejeződött be, az össztermés várhatóan 55–60 ezer tonna lett.

A termelők-feldolgozók egyelőre nem tudnak megegyezni az átvételi árakban (a meggy 70–75 százaléka kompótnak van feldolgozva). A feldolgozók többsége hajlandó lett volna szerződni a kilógrammonkénti 150–200 forintos átvételi árban (időszaktól, fajtától, minőségtől függően), de a termelők egy része 250–300 Ft/kg átvételi árat kér, amit a feldolgozók nem fogadtak el. Ezért hiába indult az átvételi ár 180–200 Ft/kg-os áron, a főszezonban 100–120 forintra csökkent, ami már sok termelőnél az önköltséget sem fedezte.

Sok gond van a termelés területén is. A meggyültetvények csak 25–30 százaléka mondható korszerűnek. Óriási szóródások – 3–20 tonna/ha – mutatkoznak a hozamokban. A gazdaságos, jövedelmező termesztéshez el kellene érni a 8–10 tonna/ha termésmennyiséget. Az idén sok esetben a minőséggel is komoly gondok akadtak. Nincs egységes minősítés, válogatás, amely az utólagos vagy előre bekalkulált feldolgozási veszteség miatt bizonytalanságot szül a termelő és a feldolgozó között.

Sajnos a fő feldolgozási időszak 3–4 hétre szűkül, ilyenkor komoly ütemezési zavarok állnak elő, ami tovább rontja az értékesítés biztonságát. Fajtaválasztással, technológiai korszerűsítésekkel, a feldolgozás bővítésével (főleg fagyasztás) a feldolgozási időszakokat 5–7 hétre kell bővíteni. A meggyágazat csak akkor lehet közép- és hosszútávon versenyképes, ha a saját területén mindenki elvégzi a szükséges beruházásokat, és közösen hosszú távú, több évre szóló szerződéseket kötnek. Mindkét félnek meg kell találnia a számítását.

Egyre nagyobb konkurenciát jelent termelésben, feldolgozásban a lengyel és szerb meggy, ezek figyelmen kívül hagyása a meggytermesztés, -feldolgozás hanyatlásához vezethet. Növelni kell a friss piaci és fagyasztott meggy előállítását, valamint a légyártást a kompót meggyel szemben, mert így az ágazat nagyon kiszolgáltatott. E kérdések tisztázásához a FruitVeB elemzések, technológiák készítésével minden segítséget meg kíván adni a termelőknek, feldolgozóknak. Ugyanakkor a végső döntést a két legfontosabb piaci szereplőnek kell meghoznia. Lehetőleg még a következő szezon előtt!

Kajszibarack: Magyarországon üzemi ültetvény 4 ezer 200 hektárnyi, szórvány ültetvény mintegy 800 hektár területet foglal el. 2015-ben a kajszibarackkal komoly problémák voltak, jelentősen megnőtt a „gutaütés” aránya. Míg egy átlagos évben ez 3–5 százalék, tavaly egyes ültetvényekben a 20–30 százalékot is elérte. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a kajszitermelés jövőjét. Tavaly ősszel Boldogkőváralján (Gönci körzet) munkabizottság alakult a probléma kivizsgálására, megoldására, és pályázatot írtak ki a finanszírozásra. A tavaszi fagyok 2016-ban elkerülték a kajszi területeket, ugyan a július közepi viharok, jég okozott kisebb-nagyobb károkat az ültetvényekben, de ennek ellenére jó évet zárhatnak a kajszitermelők. A tavalyi 20 ezer tonnával szemben 24–27 ezer tonna várható. Jelenlegi megítélésünk szerint közép- és hosszútávon szinte korlátlan piaci lehetőségei lesznek a jó minőségű magyar kajszinak, amit kevés gyümölcsfajról mondhatunk el.

Őszibarack: A helyzet hasonló a kajsziéhoz. Eddig a fontosabb termelési körzeteket elkerülte a szélsőséges időjárás, ezért jó termés várható, a tavalyi szint körül (38–42 ezer tonna). A betakarítás június közepétől szeptember közepéig folyamatos. Ebben az időszakban a belföldi piacot el tudja látni, exportra minimális kerül. A fajtaválasztással, technológiai korszerűsítésekkel tovább lehetne javítani a nyári időszakban az egyenletes ellátást.

Szilva: Az egyik legnagyobb területen termesztett és felhasználást illetően a „legsokoldalúbb” gyümölcsfajról van szó. Idei évben a tavalyihoz hasonló 64–68 ezer tonna várható. A korai fajták szüretelésével megkezdődött július közepén a szezon, amely szeptember végéig tart. A korai fajták elsősorban exportra kerülnek étkezési céllal, főleg Németországba.

Alma: Területileg és mennyiségileg is a legfontosabb gyümölcsfaj. Tavaly 520 ezer tonna termett, idén 600 ezer tonna körüli mennyiség várható. E gyümölcsfajt sújtotta legjobban a korai fagy és június-júliusi jégeső. Becslések szerint 200–250 ezer tonna termés lett oda. Ennek ellenére, ahol nem volt kár, ott biztatóak az ültetvények. Eddig csapadékhiány nem volt, ezért a mérettel, minőséggel sem lesz probléma. Július közepén a korai fajtákkal megkezdődött a szüret, de a nagyobb mennyiségek betakarítása augusztus közepén kezdődik a Gála fajtakörrel.

Körte: Kisebb körzetekben károsította a fagy, jég, de ennek ellenére is jó termésre, 32–35 tonnára számolunk az idén.
Bodza: Az elmúlt 10 évben többszörösére, 5 ezer hektárra nőtt a bodza termőterülete. Főleg a feldolgozóipar igényli. A várható termésmennyiség idén is 15–17 ezer tonna lesz.

Dió: Az elmúlt évtizedben a dió esetében nagymértékű területnövekedést tapasztalunk. Jelenleg 6 ezer 400 hektár dióültetvény van az országban. A dió jelentős részét exportáljuk, főleg „héjas” formában. A jó minőségű magyar dió iránt folyamatosan nő a kereslet. Sajnos az utóbbi években több, főleg gombabetegség nehezíti a termelést. A többi termesztett gyümölcsfajhoz képest eltérő technológiával kell megoldani a növényvédelmet.

Dinnye: Bár a dinnye szakmailag a zöldségfélékhez tartozik, a magyar fogyasztók mégis inkább gyümölcsként tekintenek rá. Nos, az öt nagy magyarországi dinnyetermesztő körzet (Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Baranya, Jászság-Heves) termelőinek beszámolói alapján mind minőség, mind mennyiség tekintetében kiváló dinnyetermésre lehet számítani az idén. 2016-ban görögdinnyét 5600, sárgadinnyét 500 hektáron termesztenek hazánkban, előbbiből 240 ezer, utóbbiból 16 ezer tonna termés várható. Magyarország a 2000-es évek elején több mint 200 ezer tonnás kivitelével még a világ harmadik legnagyobb dinnyeexportőre volt. Az elmúlt években hazánk mintegy 65 ezer tonna dinnyét exportált, ezzel már csak a 11–12. helyet töltötte be a világranglistán. A főbb célpiacaink jelenleg Németország, Lengyelország és Csehország. Magyarországon az egy főre jutó éves dinnyefogyasztás 15 kilogramm körül alakul.

Mindezek alapján elmondható, hogy az idén a több csapadék egyrészt segítette a növények fejlődését, pozitív hatással volt a termés nagyságára (méretnövekedés), ami hozamnövekedést eredményezett. Ugyanakkor az éréskor jött intenzív csapadék minőségi problémákat is okozott (repedés, lehullás stb.), valamint egyes gombabetegségek kártétele is többször jelentkezett. Több növényvédelmi beavatkozásra volt szükség, itt felértékelődik a korszerű előrejelzés, korszerű növényvédő gépek használata.

– A gyümölcságazat a jelenlegi állapot szerint átlagos esztendőre számíthat. A várható termésmennyiség 880–930 ezer tonna, ez a tavaszi fagyok miatt 250–300 ezer tonnával lesz kevesebb a márciusi felméréseknél – összegzett Ledó Ferenc, a Fruitveb elnöke.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai