Növényi takarmányadalék hőstressz kezelésére

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: A WATT Poultry Update Biomin Knowledge Center (2016.06.21) nyomán, 2016/08/18

A baromfitermelők rendszerint az év bizonyos szezonális időszakaiban találkoznak a hőstressz kihívásával, ami károsan befolyásolja az állatok teljesítményét.
A baromfikat a hűvösebb és nedvesebb országokban (Észak-Amerika, Európa) eredetileg erre a klímára szelektálták, ezért ezek az állatok a komfortzónájukon kívül eső hőmérsékleten nem tudják hozni a genetikai képességüknek megfelelő termelési szintet. A környezeti hőmérsékletet emberi beavatkozással meg lehet változtatni – de ez a „hőstressz” fokozatban már nem vezet eredményre. Az állatok ilyenkor súlyosabb hőveszteséget szenvednek el, ami káros a termelésükre.

A hőstressz kedvezőtlen változásokat okoz a bélflóra mikrobióta összetételében. Ún. „multi­strain” probiotikummal lehet a jejunum és a caecum szakaszban javulást elérni, ezzel fokozni a mikrobadiverzitást és elérni a mikrobiális egyensúlyt.

Az idő módszerrel alkalmazott takarmánykorlátozás javítani képes a brojlerek termális rezisztenciáját. Az éheztetési időszakok beiktatása csökkenti a hőtermelést és az elhullást, ámbár ugyanez eredményezhet csökkent növekedési rátát, ami meghosszabbítja a nevelési időt, késlelteti a vágási kort. A tojótyúkoknál a takarmánykorlátozás enyhítheti a hőstressz tojástermelésre gyakorolt igen kemény hatásait. Így például az etetések számát kettőről egyre csökkenteni. A takarmányt általában dercés formában nyújtják, de nyáron granulálva, mert bár ez a napi takarmányfelvételt nem befolyásolja, de a takarmányhasznosítás javul, a tojástermelés és a vízfogyasztás szignifikánsan növekszik.

A közelmúltban Németországban megjelent egy tanulmány a Lohmann Braun tójóhibriddel végzett kísérletről, amelyet a nyári hónapokra állítottak be a tojóállomány termelésének kezdetén. A tojóházak hőmérsékleti adatait rendszeresen regisztrálták az egész kísérlet alatt. Eszerint a kísérlet első szakaszában, nyár elejétől a kísérlet félidejéig volt hőstresszt is okozó magasabb (32 és 23 °C fok közötti hőmérséklet, mely a kísérlet második felében őszig 23-ról fokozatosan 20 °C fokra csökkent. Az állományt két csoportra osztották. A kontroll csoport az alapdiétát kapta, a kísérleti csoport ugyanezt az alapdiétát 150 g/t Digestarommal kiegészítve. A kísérlet az állományok 23-tól 43. hetes koráig tartott. Ez az időszak az állományok csúcstermelését foglalta magában.

A szerzők által közölt tojástermelési görbe szerint a kontroll csoport csúcstermelése a kísérlet végéig 80%-ra, míg a kísérleti csoporté valamivel 85% fölé csökkent.
Az adatokból kitűnik, hogy a kontrollcsoport átlagos (induló állományra számított) termelése a teljes 41 hétig tartó időszak alatt 86,9; míg a kísérleti csoporté 89,2% volt, ennek megfelelően a kísérleti csoport egy induló tojóra eső tojástermelése 6,5 darabbal volt több. A tojássúlyban, a törött, illetve szennyezett tojások arányaiban nem találtak különbséget. A napi takarmányfelvétel a kontroll csoportnál 114 g, a kísérleti csoportnál 107 g volt.

A szerzők legfőbb következtetése az volt, hogy a Digestarom® pozitív segítséget jelentett kereskedelmi tojóknál ahhoz, hogy a nyári hőstressz időszakában is tartani tudják a csúcstermelésben elvárható termelési szintet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai