Géppel szállni fölébe…

Kategória: Gépesítés | Szerző: SZB, 2016/08/19

A drón pilóta, kezelőszemélyzet nélküli légi jármű. Első szélesebb körben ismert felhasználási területe a haditechnika, a légi felderítés, illetve a robbanótöltetek biztonságos célba juttatása volt. Ahogy azonban lenni szokott, a technológia fejlődésével és az előállítási költségek mérséklődésével hamarosan megjelent a talán még a katonai felhasználásnál is nagyobb haszonnal kecsegtető szórakoztató elektronikában. Onnan pedig már csak egy lépés, hogy elterjedjen más civil iparágakban, így a mezőgazdaságban is.

Új játékszer?

A ma elterjedt drónok csoportosítása lehetséges a súlyuk, repülési idejük, a fénykép- vagy filmfelvételi módjuk és a vezérlési módozataik szerint. Alapvetően két fajtájuk létezik, a repülőgép és a copter kivitelű. Az utóbbiakat a rotorok száma szerint osztályozzuk.

A mezőgazdaság – ez már Magyarországról is jól látszik – amúgy is éppen forradalmát éli, a technológiai forradalomét. Már nem elég a mezőgazdasági terményeket csak jó minőségben előállítani, versenyképesebben kell előállítani. Azaz többet olcsóbban. S az sem lenne baj, ha közben végképp nem mérgeznénk meg a környezetünket. Ennek egyre terjedő legjobb lehetősége a precíziós gazdálkodás.

A precíziós mezőgazdaság lényege, hogy a táblán belül is szelektíven, az egyes kisebb részterületek állapotának megfelelően tudjuk szabályozni az agrotechnikai elemeket, kijuttatni a vetőmagot, a talajerőpótlást és a növényvédő szereket. Éppen annyit és éppen oda, amennyit és ahová kell.

Ennek a tevékenységnek az alapja az előzetesen valamilyen módszerrel felvett, előállított táblatérkép, amely megkülönbözteti az egyes, az egésztől eltérő tulajdonságú részterületeket, és segít megállapítani az eltérések lehetséges okait (tápanyaghiány, kórokozók, gyomosodás, eltérő talajállapot, vízhiány stb.)

Ezeket a táblatérképeket rögzíteni lehet az előző betakarítás alkalmával a kombájnok érzékelőiről vett adatokból, illetve a vegetációs idő alatt bizonyos távérzékelési lehetőségek alkalmazásával. Ez utóbbiak eddig főleg műholdfelvételek és légi hipersprektrális felvételek elemzését jelentették.

A precíziós tápanyag-utánpótlás lépései például a következők:

• Nagy felbontású légi felvétel készül az adott termőterületről. A közeli infravörös csatorna alkalmazása a felvételeknél segít megállapítani növényborítás biofizikai és biokémiai tulajdonságait, a képelemzést követően kiszámítható például a vegetációs index (NDVI) és a levélfelület index (LAI).
• A területről készített képek és adatok elemzését követően rendelkezésre áll a táblatérkép, amely segít elkülöníteni és pontosan meghatározni (GPS-koordináták) az azonos tulajdonságú területrészeket.
• Az eltérő tulajdonságú területekről célzott mintavételek (talaj- és növényminta, kártevők) történhetnek és laboratóriumi vizsgálatok kérhetők.
• A laboratóriumi adatok kiértékelése után megkapható a speciális táblatérkép (pl. tápanyag-ellátottsági térkép, fertőzöttségi térkép), és a precíziós kijuttatásra alkalmas eszközök segítségével célzott, a részterületet kiemelten kezelő beavatkozás hajtható végre: differenciált tápanyag-kijuttatás, eltérő koncentrációjú növényvédőszer-kijuttatás, emelt tőszámú vetés stb.

A drónoknál az előny

Eddig a műholdfelvételek megszerzése, valamint a légi felvételek készíttetése nem volt éppen könnyű és olcsó. Ráadásul a felvételek esetleges ismétlése időben erősen korlátozott volt. Ehhez képest a drónok új lehetőségeket nyitnak a légi felvételek készítésében.

Ma már léteznek kifejezetten mezőgazdasági célú felvételek készítésére alkalmas eszközök. A drón a rá felszerelt fényképezőgép, kamera fajtájának, lehetőségeinek megfelelő képeket tud készíteni, de alkalmas lehet valós idejű képek készítésére és továbbítására is a kezelője felé. Ennek megfelelően bejárhat egy előre kijelölt utat, melynek végén visszatér az indulási pontra, vagy a repülési irányát a kezelő menet közben tudja eldönteni, és arra küldi felvételt készíteni, amerre szükséges.

A drónok alacsonyabban repülnek, mint a hiperspektrális felvételek készítésére alkalmas kisrepülőgépek. Repülési magasságuk szántóföldön 50-200 m, szőlő- és gyümölcsültetvény fölött akár 5-30 m. Ennek megfelelően a képeik felbontása sokkal jobb lehet, akár az 1-2 cm/képpontig.

A drónokkal való repülés és a felvételkészítés szinte korlátlanul ismételhető. Bár a komoly mezőgazdasági adatgyűjtésre alkalmas berendezés ára még tetemes – estenként több millió forint –, ma már léteznek szolgáltatók, akik bérmunkában vállalják ezt a munkát. Van olyan cég is, amelynél a drónt megvásárolva kiképzést kapunk annak kezelésére, a felvételeink elkészítésére, esetleg még az adatok kiértékelését is vállalják az árban. Szakértői vélemények szerint a drónokat 500 hektárnál nagyobb területen érdemes alkalmazni.

A drón is csak egy eszköz

Bármennyire is alkalmas és korszerű eszköz a drón a mezőgazdaági adatfelvételezésre, az egész folyamat lelke mégis az adatok megfelelő kiértékelése. Ez nagy mennyiségű kép feldolgozását, bizonyos szempontok szerinti konvertálását, egyetlen térképpé való összeillesztését, a megadott algoritmusok szerinti kiértékelését, lekérdezhetőségét jelenti. Ehhez megfelelő számítógépes kapacitás, szoftver és szaktudás szükséges, amit a lehető legcélszerűbb a szolgáltatóktól igénybe venni.

A drónokkal készített légi felvételek a fentebb részletezett és példaként bemutatott tápanyag-gazdálkodási térkép létrehozásán kívül alkalmasak még parcellafelmérésre; különböző káresemények – vadkár, belvíz, jégverés, szélnyomás stb. – lehatárolására és a biztosítók és egyéb hivatalok felé való prezentálására; domborzatmodell, 3D rekonstrukció készítésére; öntözési terv készítésére; termésnövekedés figyelésére (pl. szőlő- és gyümölcsösökben); természetvédelmi megfigyelésekre (pl. nyomkövetés); környezetvédelmi megfigyelésekre (pl. szemétlerakók).

„A képek elemzését követően a gazdák látják, mely területen van szükség több növényvédő szerre, vagy hol magasabb a talaj nedvességtartalma. A drónok hozzájárulhatnak a hatékony és takarékos mezőgazdasági termeléshez, hiszen a célzott műtrágya-felhasználással pénzt lehet spórolni, valamint a környezetterhelés is csökkenthető. A technika révén lehetséges az, hogy elérhető eszközökkel, drónokkal felmérjék egy-egy tábla agrárpotenciálját, lehatárolják, hová, milyen beavatkozás szükséges” – mondta V. Németh Zsolt, agrárfejlesztésért felelős államtitkár egy májusi drónbemutatón a Szombathelyi Növényfajta Kísérleti Állomáson (szombathelyi7.hu).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai