2026. 09. 06., vasárnap
Zakariás
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új pelletüzem Szabadegyházán

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: V.B., 2016/08/21

Az egyik legjelentősebb hazai élelmiszeripari vállalkozásnak számító Hungrana Kft. tulajdonosai az elmúlt tíz évben összesen több mint 225 millió euró értékben valósítottak meg kapacitásnövelő fejlesztéseket. A beruházások idén is folytatódtak a 2,8 milliárd forintos projekt keretében épült új pelletáló részleggel.

Dr. Seszták Miklós, Nemzeti Fejlesztési Miniszter avatta fel a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. új gyárrészlegét Szabadegyházán. Beszédében stratégiai fontosságúnak nevezte az osztrák–amerikai tulajdonú vállalatot, és hangsúlyozta, a cég minőségi magyar alapanyagból, négyezernél több hazai beszállítóval, magyar munkaerővel, folyamatos fejlesztésekkel gazdasági sikertörténetet épít. Véleménye szerint a Hungrana nemcsak itthon, hanem a nemzetközi piacokon is Magyarország versenyképességét bizonyítja. A miniszter elmondta, hogy a Hungrana Kft. Fejér megye harmadik legnagyobb árbevételű vállalata, a Top 100-as lista szereplője évek óta, és a magyar élelmiszeripari export 5,5 százalékát adja. Rámutatott, hogy e sikerek mögött fenntarthatóság és innováció, lendületes építkezés, kölcsönös megbecsülésen alapuló partneri viszonyok húzódnak, ami szerinte az ország gazdasági sikerének egyik záloga is lehet.

Kelemen Kálmán, a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezetője és pénzügyi igazgatója a beruházást komoly lépésnek nevezte a vállalat életében, amelynek révén még hatékonyabban és eredményesebben működhet a jövőben. Hozzátette, hogy az új, világszínvonalú üzem új lehetőség számukra a piacokon, miközben minimalizálja a technológiai veszteségeket és komoly lépés a munkabiztonság növelésében.

Johann Marihart, az egyik tulajdonos, az Agrana ügyvezető igazgatója kiemelte: a másik tulajdonos ADM-mel közösen mindent megtesznek a szabadegyházai gyár fejlesztéséért, miközben figyelembe veszik a piaci lehetőségeket és a kukoricatermést. Példaként említette, hogy az üzem kapacitása az elmúlt 26 évben tízszeresére nőtt, miközben etanolüzemük az egyik legversenyképesebb a világon.

Anthony Sepich, a másik tulajdonos, az ADM értékesítési igazgatója közölte, hogy az új gyáregységben alkalmazott biztonságos technológiához hasonló nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban sincs.

Mindketten hangsúlyozták: a vállalat számára kiemelten fontos a környezet iránti felelősség, a szakképzett munkaerő és a világszínvonalú technológia. Az új üzemegységben kukoricarostból és egyéb fehérjében dús komponensekből állítanak elő pelletált állati takarmányt.

„A tavalyi év jó eredményeinek köszönhetően tovább emelkedtek a tulajdonosi elvárások a Hungrana Kft.-vel szemben, és 2016 első öt hónapjában sikerült még azokat túlszárnyalni” – mondta el Kelemen Kálmán, a társaság ügyvezetője, pénzügyi igazgatója. A múlt év hasonló időszakához képest 5,5, míg a tervezetthez viszonyítva 4 százalékkal több kukoricát tudott feldolgozni a vállalat. „Ez nagyon komoly előrelépés, és azt mutatja, hogy a gyár megbízhatósága, az üzemeltetés biztonsága sokkal magasabb szintre jutott, mint korábban bármikor” – fogalmazott a sikerek kapcsán Kelemen Kálmán.

A 320 alkalmazottat foglalkoztató társaság tavaly a fennállása óta egyik legsikeresebb üzleti évét zárta. A cég Európa legnagyobb kukoricafeldolgozó üzemét működteti, az Európai Unióban termelt izocukor – folyékony állapotban lévő cukor – mintegy harmadát, 250 ezer tonnát a vállalat állítja elő. A társaság a teljes magyar kukoricatermelés 15 százalékát használja fel.

A Hungrana által előállított izocukor, illetve bioetanol kétharmadát külföldön értékesítik, főleg az Európai Unió nyugat-európai tagállamaiban, de Lengyelországba, Norvégiába és Dániába is szállítanak.

A Hungrana Kft. kizárólag magyar gazdáktól, magyar termelésű, kiváló minőségű, GMO-mentes kukoricát vásárol.

Kelemen Kálmán ügyvezető igazgató a lehetséges új piacokkal kapcsolatban utalt rá, hogy növeli a lehetőségeiket a pelletgyártás beindítása, mivel ennek a terméknek a kezelhetősége, eltarthatósága sokkal hosszabb, mint az ömlesztett takarmányé.

Reng Zoltán, a cég vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a magyar kormány felismerte a Hungrana Kft. által megvalósított hozzáadott értékek jelentőségét, s különböző módon, de folyamatosan elismeri és támogatja munkájukat. Egy erős magyar alapanyag-feldogozó ipar mindig is húzóágazata lesz a hazai gazdaságnak, és a Hungrana a maga 104 évével méltó példát állít mások elé. Úgy vélte, a Hungrana meg tudja őrizni az európai elsőbbségét, ehhez megvan a szakmai tudása, a piaci helyzete, a tulajdonosi szerkezete.

– Nekünk, a menedzsmentnek kell elérni, hogy kihasználjuk ezeket az előnyöket. A tulajdonosok a cég mögött állva stabil hátteret adnak a folyamatos fejlesztésekhez. Ahogy tették ezt a most átadott pelletüzem esetében is – összegzett a vezérigazgató.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza