„Házhoz visszük a hitelt”

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: SZB, 2016/09/01

– Kérem, röviden foglalja össze a KAVOSZ Zrt. eddigi tevékenységét!

– A KAVOSZ Zrt. fő tevékenységi köre kedvező hitellehetőségekhez segíteni a mikro- és kisvállalkozásokat, ehhez képest tulajdonosi köre nem egészen hagyományos. Az egyik „szülője” ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, ami egy köztestület, a másik pedig egy vállalkozási érdekszövetség, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Amikor 2000-ben az első Orbán-kormány idején Demján Sándor megállapodott a Miniszterelnökkel egy államilag támogatott kisvállalkozási hitelprogram bevezetéséről, akkor szerintem senki sem gondolta volna, hogy ennek ilyen kifutása lehet. Tizennégy év távlatából ugyanakkor azt gondolom, hogy kezdetben a Széchenyi Kártyával, később pedig már a Széchenyi Kártya Programmal a KAVOSZ Zrt. minden szempontból nagyon fontos szereplőjévé vált a hazai pénzpiacnak.

– Mik a Széchenyi Kártya Program legfontosabb előnyei?

– A bank és a vállalkozó általában nincsenek jóban egymással, hiszen nem állnak azonos platformon. A vállalkozó azt mondja, hogy a bank nagyon drága, túlfedezi magát, iszonyúan bonyolult az adminisztráció és egyébként sem akar neki pénzt adni. A bank meg azt, hogy neki az a dolga, hogy védje a betétesek pénzét, ezért nem adhat pénzt akárkinek. A magyarországi bankok zöme, de lehet, hogy az összes, úgy gondolja, hogy a hazai kkv-k nagy része nem hitelképes. Ebbe a „vákuumba” próbáltunk mi beszivárogni azzal, hogy közvetítőként tartjuk a kapcsolatot a vállalkozásokkal és továbbítjuk hiteligényüket a finanszírozó hitelintézetek felé. A közvetítőhálózatunk regisztráló irodái ott vannak egészen mélyen a falvakban, városokban, megyeszékhelyeken és megyékben. Csaknem 200 irodánk van, gyakorlatilag nincs Magyarországnak olyan 10 kilométere, ahol ne lennénk jelen, szinte házhoz visszük a hitelt. Miközben a hazai cégek aránya 50% vidék – 50% Budapest, a Széchenyi Kártya Program esetében ugyanez az arány 86–14%, tehát kimondhatjuk, hogy a Széchenyi Kártya a vidék terméke. Ebbe az űrbe robbantunk mi bele azzal, hogy azt mondtuk: a vállalkozók felé nagyon egyszerűen, érthetően kell fogalmazni, nem szabad arra kényszeríteni őket, hogy megtanuljanak „bankiul”. Mi épp csak azt a 3–4 kérdést válaszoljuk meg, ami őket a legjobban érdekli: mennyit, mikor és milyen feltételekkel. Az összes többi a vállalkozókat nem érdekli.

– Az elmúlt évben/években hány vállalkozás számára, mekkora hitelállomány került kihelyezésre a Széchenyi Kártya Program, illetve speciálisan az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció keretében?

– A Széchenyi Kártya Program egésze jelenleg 230 000 szerződött hitelügyletnél tart, több mint 320 000 hitelkérelmet fogadtunk be, és a kihelyezett hitelállomány összege meghaladja az 1640 milliárd forintot. Az Agrár Széchenyi Kártyát öt éve vezettük be, a konstrukció keretében szerződött hitelállomány folyamatosan nő. Most ott tartunk, hogy 5000 működő kártya van a gazdálkodók kezében, és haladunk a 40 milliárd forintos hitelállomány felé.
Az Agrár Széchenyi Kártya egyébként az egyik „Best of” termékünk, minden eddigi tudásunk, tapasztalatunk, know how-nk benne van. 1-2-3 éves futamidővel az agrárágazatban tevékenykedő vállalkozók számára elérhető ez a folyószámlahitel az őstermelőtől a fiatal gazdán át az élelmiszer-feldolgozó zrt-ig, legyen szó kisebb családi gazdaságról vagy akár középvállalkozásról. A 4%-os kamattámogatás révén az Agrár Széchenyi Kártya éves nettó kamata 1% alatti, de van két speciális termék altípus is az ASZK keretein belül – nevezetesen a jégkárt és fagykárt szenvedett vállalkozások számára meghirdetett, valóban teljes támogatást biztosító konstrukciók, ahol a hitelek kamata és költsége valóban 0%!

– Az idei év mezőgazdasági káreseményeit – jégkár, fagykár – elszenvedő gazdálkodók számára milyen segítséget tudnak nyújtani ezek a kártyák?

– Mivel ezek a gazdálkodók önhibájukon kívül estek bele ebbe a helyzetbe, azonkívül, hogy kapnak valamennyi kártalanítást a kármentesítési alapból, hogy legyen lehetőségük az újrakezdésre is, elérhetővé tettünk két olyan hitellehetőséget, előbb a jégkárra, majd a fagykárra vonatkozóan, amit az érintettek nulla százalékos kamat és költség mellett vehetnek igénybe. A „jégkáros” termék több mint 6 milliárd forint értékben csaknem 1000 gazdához jutott el, és valóban 100% kamattámogatás, teljes kezesi költség-támogatás, és kezességi díjtámogatás kapcsolódik hozzá. Ezen díjtételeken túl a közjegyzői díjat, bírálati díjat, egyéb díjtételeket is visszaigényelhetik a vállalkozások – így lesz a hitel „költsége” gyakorlatilag nulla. A jelenleg is futó „fagykáros” többlettámogatott konstrukciót a közzétett 852 település valamelyikén gazdálkodó, a jogosultsági feltételeknek megfelelő vállalkozások vehetik igénybe, vagyis Magyarország szinte egyharmada érintett. Itt a teljes költségtérítés a vállalkozások rendelkezésére álló „ültetvény” besorolású terület nagyságától függ, hektáronként legfeljebb 500 000 forint hitelkeret erejéig jár a teljes támogatás (az azon felüli hitelkeretrészre a szokásos – 4%-os mértékű – kamat­támogatás és normál kezességi díjtámogatás természetesen mindenki számára biztosított).
A KAVOSZ Zrt. ars poeticája, hogy a hiteltermékek feltételeit rendszeresen felülvizsgáljuk, és ha szükséges, módosítjuk azokat, hiszen az élet mindig produkál olyan új helyzeteket, amelyekre reagálni kell.

– Milyen hitellehetőségei vannak jelenleg a Széchenyi Kártya Programnak?

– 2010-ben merült fel a kérdés, hogy ne hozzunk-e be más olyan termékeket, amelyek segítik a vállalkozókat. Az akkori egyetlen Széchenyi Kártya ugyanis egy gyors forgású, 1 + 1 éves folyószámlahitel volt. Viszont nyilván lehettek olyan igények, amelyek nem valósíthatók meg 1 + 1 év alatt, ezért behoztuk a 10 éves Széchenyi Beruházási Hitelt, illetve a 3 éves Széchenyi Forgóeszközhitelt. Ezután pedig jöttek az uniós forrásokhoz kapcsolódó egyéb termékeink, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel, végül pedig a már elnyert uniós támogatást megelőlegező Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel. Végül pedig öt éve bevezettük az igen népszerű Agrár Széchenyi Kártyát.

– Milyen pénzintézeti partnerek működnek közre a programban? Lehetséges-e eltérés az egyes hitelintézetek szolgáltatásai között?

– Az összes magyarországi kereskedelmi bank 85%-a a partnerünk, ide értve a takarékszövetkezeti hálózatot is. A vállalkozó lényegében azt a hitelintézetet választhatja, amelyiket akarja. Sőt, ha valami gondja van a saját bankjával, újabban a bankváltás keretében már menet közben is átmehet egy másik partner bankunkhoz. Az egész rendszerünk informatikai alapokra épül, tehát a papírmunka minimális. A vállalkozásoknak általában a legtöbb baja az adminisztrációval, a hitelkamatokkal, a fedezettséggel és a vállalkozásokhoz való banki hozzáállással van. Mi gyakorlatilag ezeket védjük ki. Nekünk mindössze néhány papír szükséges a hitelkérelem mellékleteként, amit a könyvelője odaad a vállalkozónak – főkönyvi kivonat, mérleg –, ezek alapján történik a hitelbírálat. Egy vállalkozást az ezekben szereplő számok alapján elég jól meg lehet ítélni, hogy milyen az árbevétele, az eredményessége, mik a kitettségei, a kötelezettségvállalásai. A hitelkérelmet, mint említettem korábban, az Ügyfél által választott hitelintézethez továbbítjuk, de a hiteligény elfogadásáról végül is a bank dönt, hiszen az ő pénzéről van szó.
– Mit kell leginkább mérlegelnie egy vállalkozónak, ha Széchenyi Kártya hitelt szeretne igénybe venni?

– Két nagy probléma jelentkezett 2002-ben, amikor az egész Program indult. Az egyik, az akkori magas kamatok, a másik, hogy a bankok nagyon féltek a vállalkozóktól. Az utóbbi kivédésére sikerült a Programhoz csatolni egy 80%-os intézményi készfizető kezességvállalást. Vagyis ha beborulna a vállalkozás, a garantőr intézmény a banknak a tartozás 80%-át megfizeti. Ez óriási áttörés volt, segítette a bankok finanszírozási aktivitásának növekedését a mikrovállalati ügyfélkörben. A magas kamatok csökkentésére pedig sikerült állami kamattámogatást kapcsolni a hitelekhez, aminek a mértéke például a fejlesztési célú hiteleknél jelenleg 5%. A hitelek kondíciói standar­dek, valamennyi bank a mi kondíciós listánkat kell, hogy alkalmazza, így nem tud belecsempészni imitt-amott egy kis plusz költséget. A Széchenyi Kártya hiteleknél a nemfizető hitelek bukási aránya 3–4%, ami egy ilyen tárgyi biztosíték nélküli hitelnél elképesztően jó. Nagyon fontos jellemzője a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelnek, hogy mi a KAVOSZ Zrt.-nél a vállalkozót felnőttként kezeljük, nem akarjuk mindenáron megmondani neki, hogy mit csináljon a pénzzel. Ő tudja a legjobban, hogy mire kérte a hitelt, hogy mit akar csinálni és hogyan akarja azt megvalósítani. Próbáljon tehát a pénzzel úgy gazdálkodni, úgy élni, hogy a vállalkozásának a legjobb legyen. Ért ő ehhez, nem kell ezt a banknak megmondania. A bank pedig értsen a saját dolgához.

– Végül, kérem, személyesen is mutatkozzon be az Agrárium olvasóinak!

– Krisán László vagyok, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül az EU források kollégiumának elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségén belül pedig az uniós ügyekért felelős társelnök, valamint a Kereskedelmi Tagozat elnöke. Nagyon régen dolgozom együtt mind Demján Sándorral, aki igen jelentős szereplője az életemnek, mind dr. Parragh Lászlóval. Három gyermek édesapja vagyok. Az elmúlt tizennégy év igen fontos volt számomra abban a tekintetben, hogy sikerült olyan vállalkozás központúvá válnunk, amilyennek sokaknak, sok helyen kellene az országban. Mindig az áll a gondolkodásom középpontjában, hogy hol tudunk még segíteni. Most például azon dolgozunk, hogy a fent említetteken kívül legyen még más agrárkártyánk is, hiszen nemcsak jég- és fagykár van, hanem például „tejkár” is…

– Köszönöm a beszélgetést!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai