Őszi búza fajtakísérlet 2016

Kategória: Kamara | 2016/09/04

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által koordinált posztregisztrációs kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjon a vetőmagválasztásban.

2015 őszén 9 helyszínen (Mosonmagyaróvár, Szombathely, Jászboldogháza, Tordas, Szarvas, Iregszemcse, Eszterágpuszta, Székkutas, Debrecen) 38 búzafajtát (1. táblázat) vetettünk el kisparcellás összehasonlító kísérletekben a NÉBIH szakembereinek segítségével. Minden fajta vetőmagja 550 csíra/m2-es normával került elvetésre. Az esőzések utáni időszakra csúszó betakarítás a tordasi, eszterágpusztai és mosonmagyaróvári kísérletek esetében meghiúsította a minőségi eredmények kiértékelését. Az elemzéshez a 9 hely terméseredményeit (3. táblázat) illetve – Tordas, Eszterágpuszta és Mosonmagyaróvár kivételével – minőségvizsgálati adatait használtuk fel. Az előző három év kísérleteiben szereplő fajták szemtermés, nyersfehérje és nedves sikér eredményeit, valamint az elmúlt két év alveográfos eredményeit az 1–4. ábra mutatja.

A beltartalmi vizsgálatok közül a nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmat gyorsvizsgálattal mérte a Servitec Kft., valamint három jó minőséget adó termőhely esetében az SGS Hungária Kft. nyíregyházi laboratóriumában alveográfos vizsgálatokat végeztek. A táblázatokban – ahol az ismétlések lehetőséget adtak rá – az egyes fajták közötti statisztikailag igazolható különbséget az SzD5% értékek alapján állapíthatjuk meg. Egy adott oszlopban tehát két fajta, vagy egy fajta és a fajták átlaga közötti különbség akkor valós, ha az a megadott SzD5% értéknél nagyobb szám. A minőségi paraméterek esetében – az adott tulajdonság fajtára jellemző stabilitásának legegyszerűbb bemutatására – a termőhelyek átlagához viszonyított ingadozás relatív, százalékos mértékét is feltüntetjük.

A 3. táblázatban a könnyebb áttekinthetőség érdekében beszürkítettük azon az értékek mezőit, amelyek átlagos vagy annál jobb mutatót jelentenek. Ennek alapján, a stabilitást tekintve szinte minden vizsgált tulajdonság esetében kirajzolódnak a „stabil és jó”, a „környezeti hatásokra érzékenyebb” és a „stabil, de az átlagosnál gyengébb” kategóriák fajtacsoportjai.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai