Késedelem, mulasztás, bírság

Kategória: Európai Unió | Szerző: Czenki Péter, 2016/09/06

Az is előfordul, hogy épp a bevallások benyújtását végző könyvelő az, aki akár önhibáján kívül nem küldi el a NAV felé valamely bevallásunkat. Ilyenkor gyakran már csak későn, a bírság határozat átvételekor szembesülünk a mulasztással. A vonatkozó szabályozás tételesen felsorolja a bírsággal sújtható mulasztások körét, aktuális cikkünk azonban a bevallások késedelmes benyújtására vagy azok elmulasztására, valamint az ezzel kapcsolatos leggyakoribb problémák bemutatására korlátozódik, útmutatást nyújtva azok megelőzésére, valamint a bírság kiszabását követő lehetőségekre.

Mulasztás vagy késedelem

Alapvetően lényeges különbség van a bevallási késedelem és a bevallás elmulasztása között, azonban az, hogy mikor melyik valósul meg, a tapasztalatok alapján már korántsem annyira egyértelmű. Az elhatároló elv az, hogy értesültünk-e vagy sem a bevallás határidőben történő be nem nyújtásáról. Vagyis mindaddig beszélhetünk bevallási késedelemről, amíg az irányadó határidőt követően, de még a NAV felszólítását megelőzően nyújtjuk be a bevallásunkat. Gyakorlatilag akkor van lehetősége az adóhatóságnak a késedelem miatt bírsággal súlytani a vállalkozást, ha azt a határidőt követően úgy teljesítjük, hogy a határidőcsúszásra még nem hívta fel a figyelmünket a NAV. Ha a késedelmes bevallás benyújtására a felhívás már megtörtént az adóhatóság részéről, és azt csak ezt követően pótoljuk, akkortól már mulasztásról beszélünk. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a felszólítás után hiába küldjük be a bevallást, akkor is bevallás be nem nyújtása miatt kell a bírságot megállapítani. Ez azt is jelenti, hogy a felhívó levél kézbesítését követően, de a bírság határozat átvételét megelőzően benyújtott bevallás nem alapozza meg önmagában a bírság határozat visszavonását, vagy az abban megállapított összeg mérséklését.

A fenti bekezdésben említett értesítést, felhívást a bevallás benyújtására, vagyis annak szükségszerűségét a törvény eltérően szabályozza az adózó cégformájának megfelelően, valamint figyelembe veszi a 2016-ban bevezetett adózói minősítést is. A bírságot megelőzően határidő tűzésével kell felhívni a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetet, valamint a cégjegyzésre kötelezett megbízható minősítéssel rendelkező társaságot is. Ez az előírás azt is jelenti, hogy szankciós bírság határozat csak akkor szabható ki ezen mulasztók részére, ha a felhívás, valamint az abban megadott általános 15 napos határidőt követően sem történik meg a bevallás benyújtása.

A cégbejegyzésre kötelezett, általános minősítésű társaságok esetében a törvény nem teszi kötelezővé az előzetes felszólítást, ugyanakkor az adóhatósági gyakorlat szerint a felhívás esetükben is megtörténik.

Hogyan értesüljünk a felhívásról?

A felhívás elektronikus úton és/vagy papír alapon történhet. Ennek jelentősége abból a szempontból van, mivel sok társaság bevallásait könyvelőn keresztül nyújtja be, így az elektronikus felhívás is a megbízott könyvelő tárhelyére lesz kiküldve, ugyanakkor a felhívás ellenére további mulasztás esetén a bírság már minket, mint adózót terheli. Az ilyen jellegű mulasztásoknál egyébként a bírósági gyakorlattal összhangban nem lehet figyelembe venni, hogy a mulasztás mi magunk vagy a könyvelő miatt történt. Ezért ezt megelőzendő érdemes magunknak vagy legalább a cég egy alkalmazottjának is jogosultságot biztosítani a bevallások elektronikus intézésére, így a könyvelőn felül a mulasztásokról szóló értesítést és felhívást mi is megkapjuk majd, és még időben tudjuk megelőzni a szankciót.

A bírság összege

Alapvető elvárás a NAV-val szemben, hogy bírságolás során méltányosan járjon el a szervezetekkel szemben és az eset összes körülményét vegye figyelembe a bírság összegének megállapítása során.

A bírság összege magánszemély esetében legfeljebb 200 ezer forint, nem magánszemély esetében maximum 500 ezer forint. Külön bírságtétel vonatkozik a havi járulékbevallásokra, itt a bírság maximum mértéke a fenti legmagasabb összegnek a szorzata a foglalkoztatottak számával.

Eltérő szabály vonatkozik a minősített adózókra. Megbízható adózó esetén a bírság felső határa az általános maximum 50%-a, vagyis legfeljebb 250 ezer forint lehet. Ez akkor alkalmazható, ha a megbízható státusz a kötelezettség elmulasztásakor állt fenn. Kockázatos adózói minősítés birtokában a bírság felső határa a maximum 150%-a, tehát 750 ezer forint.

Egy kötelezettség elmulasztása esetén a bírság megállapítása során az adózó javára és terhére mutatkozó körülményeket is figyelembe kell venni.
A mulasztó javára szólható körülmény, ha korábban még nem volt részére bírság megállapítva, vagy eddig minden kötelezettségének eleget tett, és csak első alkalommal merült fel a mulasztás. Szintén a javára szólhat, ha a tevékenységét csak egy éven belül kezdte meg. Ezzel ellentétesen terhére szóló körülmény, így a bírság összege is magasabb, ha tevékenységét már több, mint egy éve folytatja vagy ha korábban is sor került már bírság kiszabására, továbbá ha rendszeresen elmulasztja és csak az adóhatóság felhívására teljesíti bevallási kötelezettségét. Az is terhére szólhat, ha a bevallás benyújtására felhívó levél kézbesítése ellenére sem tett eleget a kötelezettségeinek.

Fontos, hogy csak a késedelmesen – tehát a felszólítást megelőzően – benyújtott bevallás esetén vehető figyelembe az a körülmény, hoga egyébként az elmulasztott bevallás nullás adattartalmú. Ennek oka, hogy az esetleges bírság kiszabásakor jellemzően már benyújtásra került a nullás bevallás, így az már figyelembe vehető a bírság összegének megállapításakor, míg mulasztás esetén a bírság határozat kiadományozásakor sem áll rendelkezésre a bevallás, így nem lehet számításba venni, annak tartamát.

Emellett minden esetben figyelembe kell venni, hogy a mulasztó a tőle elvárható módon járt-e el a kötelezettségének teljesítése érdekében. Az, hogy mi az általánosan elvárható, minden esetben egyedi megítélés kérdése, de értelemszerűen nem lehet ugyanazt elvárni egy adószámos magánszemélytől, vagy egy KATA adóalanyiságot választó vállalkozótól, mint egy több foglalkoztatottat is alkalmazó gazdasági társaságtól. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott bevallási kötelezettséget több éve változatlan szabályozás vagy jelentős változást követően mulasztja el a szervezet.

Ha már megtörtént a bírság kiszabása, akkor sem szabad a bírsággal érintett bevallást tovább halogatni, ugyanis ez esetben ismételt bírság kiszabása is megtörténhet, melyben jellemzően a korábbi bírság dupláját állapítja meg az adóhatóság. Sőt, ha a kötelezettség, több mint egy évig nem kerül pótlásra, akkor az adószám felfüggesztése iránt is intézkedik az adóhatóság.

Igazolási kérelem

Gyakori eset, hogy a vállalkozások előre jelezve a késedelmet, határidő hosszabbítást kérnek a bevallás benyújtására. A jelenlegi jogi környezet ugyanakkor erre nem ad lehetőséget, így ehhez az adóhatóság nem tud hozzájárulni. Ehelyett a késedelem kimentésére az igazolási kérelem szolgálhat, melyet azonban utólag kell benyújtani.
Az igazolási kérelemnek nincsen formai megkötése, legfeljebb az az általános szabály, hogy a beadványt képviseleti joggal vagy állandó meghatalmazással rendelkező személynek kell aláírnia, vagy az aláíró személynek egy eredeti meghatalmazást is csatolnia kell a kérelemhez. A kérelemben azokat a körülményeket kell előadni, amelyek a késedelmet vagy a mulasztást előidézték és rámutatnak arra, hogy az önhibánkon kívül történt. A leírt indokoknak mindenképpen a rajtunk kívül álló okokat kell tükrözniük, ellenkező esetben a kérelmet el kell utasítani. Fontos szabály még, hogy magát az igazolási kérelmet a kérelemben leírt akadály elhárultát követő 15 napon kell az elmulasztott bevallással egyidejűleg benyújtani. Szintén lényeges, hogy a kérelemben bemutatott akadályt és annak megszűnésének időpontját bizonyíthatóan alá is kell tudnunk támasztani. Nem minősül önhibán kívüli körülménynek a technikai akadály vagy az adminisztrációs hiba, valamint a már említett, könyvelő hibájából adódó mulasztás sem.

Különös tekintet alá esik az elektronikus beszámoló letétbe helyezési kötelezettség elmulasztásának esetköre. Ennek oka, hogy magát a beszámolót az Igazságügyi Minisztériumhoz kell benyújtani, azonban az ennek elmaradásából eredő jogkövetkezmény, vagyis bírság kiszabása a NAV feladatköre. Ennek azért van jelentősége, mivel a NAV nem rendelkezik hatáskörrel a beszámoló tekintetében, a törvény alapján kizárólag a beküldés elmulasztásából származó szankciónálás a feladata. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén nincs lehetősége előzetesen felhívást küldeni annak teljesítésére, valamint az ezzel kapcsolatos igazolási kérelmek elbírálására sincs hatásköre.
Az egyidejűségnek nem akadálya az, ha a bevallást elektronikus úton, míg az igazolási kérelmet papír alapon, de még aznap teljesíti.

Méltányosság

Abban az esetben, ha a fenti körülmények egyike sem áll fenn, még mindig lehetőségünk van arra, hogy méltányossági kérelem formájában kérjük a bírság elengedését, mérséklését vagy részletekben történő megfizetésének lehetőségét. Ezt elektronikus bevallásra kötelezett szervezet a FAG01-es nyomtatvány elektronikus benyújtásával, míg egyéni vállalkozó vagy magánszemély esetében a FAM01-es nyomtatvány segítségével, vagy akár forma levél nélküli kérelem benyújtásával is kérelmezhetjük. Méltányossági kérelemmel akkor tudunk élni, ha a kiszabott bírság megfizetése ellehetetleníti a társaság működését, vagy nem jogi személy esetén a megélhetést veszélyezteti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai