Egy jobb év a zöldségágazatban

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2016/09/08

– Magyarországon a tavalyi évhez hasonlóan idén is 3600–3700 hektáron folyt zöldséghajtatás. A legnagyobb felületet, 1500–1600 hektárt továbbra is a paprikafélék, a Tv, a He, a Kápia és más típusok foglalták el. A hajtatás üvegházakban és fóliákban történik, fűtött vagy fűtetlen (hidegfóliás) termesztésben. Arányaiban az üvegházi hajtatás nem éri el a 6 százalékot, főleg a paradicsomhajtatásban meghatározó – fogalmazott a FruitVeB elnöke.

Mint megtudtuk, a fűtött berendezések aránya 12–15 százalék, főleg termálvízre van alapozva. Eddig a zárttéri termesztésnek kedvezett az időjárás – elmaradtak a hőségnapok, a kora tavaszt leszámítva, kedvezőek voltak a fényviszonyok –, így a melegigényes kultúráknál (paprikafélék, paradicsom, kígyóuborka, padlizsán) nagyobb hozamokat értek el a termelők és a minőség is javult. Az idén a legtöbb hajtatott növény piaca is kiegyensúlyozott volt (leszámítva a hajtatott káposztaféléket), ezért a termelői árak is kedvezően alakultak. Az elmúlt évek technológiai, technikai fejlesztéseinek köszönhetően főleg a paradicsom és a paprikafélék esetében nőttek a hozamok, jobb lett a minőség. Így a zöldséghajtatás produktuma várhatóan a tavalyi 406 ezer tonnával szemben, idén 430–435 ezer tonnán teljesít.

A hajtatásban idén nem voltak kiugró növény-egészségügyi problémák, de bizonyos kártevők sok gondot okoztak a hajtató kertészeknek. Nagy odafigyelést igényelt a különböző vándorpoloskák szaporodása, s már a hajtatásban is megjelent az amerikai lepkekabóca. Sajnos e kártevők ellen még nem rendelkezünk integrált biológiai növényvédelemmel. Csak fokozott gondossággal lehetett elérni, hogy a hasznos rovarok populációjában ne keletkezzen nagyobb kár. Egész évben nagy számban voltak jelen olyan levéltetvek, melyek legtöbbje egyben vírusvektor is.

A termelői árak is kedvezően alakultak, főleg paprikaféléknél, de a többi növényfajnál is, kivéve a hajtatott káposztaféléket. Ez köszönhető a fogyasztás élénkülésének, a jobb minőségnek, s hogy az EKAER „jótékony” hatásaként kevesebb import áru érkezett be az országba.

A szántóföldi zöldségfélékre növényfajonként eltérően hatott a sok csapadék, így egyes kultúrák lényegesen jobban teljesítenek, mint tavaly, de vannak olyan zöldségfajok, amelyek főleg a különböző baktériumos és gombás betegségek miatt jelentős mennyiségi és minőségi kárt szenvedtek. Az idén – a tavaszt leszámítva – kevés helyen kellett öntözni, de a növényvédelmi beavatkozások száma lényegesen több volt, mint egy évvel korábban. A legtöbb zöldségfaj betakarítása most történik, némelyeké eltart egészen október végéig. Főleg a tárolásra kerülő zöldségeknél lenne fontos, hogy a szeptember–október kevésbé legyen csapadékos.
A FruiVeb elnöke alábbiakban értékelte a fontosabb zöldségfélékben elért eredményeket:

Ipari zöldségnövények

Zöldborsó: 500–600 hektárral kisebb területen termeltek, mint tavaly (14 500–15 000 hektár), a betakarított mennyiség a jobb hozamoknak köszönhetően a tavalyi szint körül alakult, 70–75 ezer tonna.

Csemegekukorica: A legnagyobb területen termelt zöldségfajunk (30–32 ezer hektár). Itt a sok csapadék kedvezően hatott a tervezett 480 ezer tonna helyett, akár 550 ezer tonnát is termelhetnek a gazdák. A betakarítása folyamatos, egészen szeptember végéig.
Zöldbab: évente 3200–3500 hektáron termelik, főleg „másod” növényként, betakarítása szeptember végén fejeződik be.

Szabadföldi paprikatermesztés

Étkezési: évente már csak 950–1100 ha-on termelnek a gazdák, viszont akik „megmaradtak”, azok többsége intenzív, talajtakart, irányított tápanyag-gazdálkodással nagy hozamokra és minőségre képesek. Évente 32–35 ezer tonna paprikát takarítanak be, melyből 30–35% friss piaci értékesítésre, a többi feldolgozásra kerül.

Fűszerpaprika: a különböző kiegészítő támogatások hatására az elmúlt években megállt a területcsökkenés, ugyanakkor még mindig alacsonyak a hozamok és a technológiai színvonal is. Sok termelőnél hiányos a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem és az öntözés.

A paprikatermesztésnél a sok csapadék egyfelől jótékonyan hatott a hozamokra, másfelől a különböző baktériumos és gombás fertőzések éppen ellenkezőleg. Így valószínűleg a tavalyi mennyiséggel számolhatunk, de a hozamokat befolyásolhatja az a körülmény is, hogy mikor érkeznek az első őszi fagyok.
Azok a termelők, akik a növényvédelmet meg tudták oldani, az idei évben jó szezont zárhatnak. A piac eddig kiegyensúlyozott volt.

Ipari paradicsom: Hasonlóan a tavalyi évekhez, idén is mintegy 1500 hektáron termelnek a gazdák. A várható mennyiség a tavalyihoz hasonlóan 115–125 ezer tonna kerüli lesz. A betakarítás augusztus 10-én indult és szeptember végén – október elején fejeződik be. A minőséget alapvetően befolyásolhatja, mennyire lesz csapadékos a szeptember. A sok csapadék hatására mostanáig kisebb növényvédelmi problémák adódtak (fitoftóra, septória), az indulásnál a beltartalmi értékek is gyengébbek voltak a tavalyinál.

Káposztafélék: Valamivel kisebb területen a tavalyi mennyiségek várhatóak: 3000–3100 hektárról és 65–70 ezer tonna. A sok csapadék kimondottan pozitívan hatott a hozamokra. Precíz növényvédelemmel megoldható a kártevők elleni védekezés.

Gyökérzöldségek: A tavalyi területtel megegyező 3500–4000 hektár területen termelnek sárgarépát, gyökérpetrezselymet, paszternákot és gumós zellert, valamint céklát. A felsorolt gyökérzöldségek közül jelentősebb területi növekedés a céklánál következett be. Ennek oka, hogy egyre több zöldség-gyümölcs lénél kiegészítőként használják. A megtermelt mennyiség gyökérzöldségekből valószínűleg 10 százalékkal lesz több a tavalyinál: mintegy 160 ezer tonnára számíthatunk. A gyökérzöldségek zömének betakarítása októberben történik, ezért a tárolás szempontjából fontos, hogy milyen idő lesz szeptember–októberben.

Hagymafélék: Vöröshagymát a tavalyival megegyező területen, míg fokhagymát 5–10 százalékkal kisebb területen, 3100–3200 hektáron termelnek. A csapadékbőségnek tudható be, hogy a hagymafélék az idén nagyobbra nőttek, így a termés is nagyobb lesz, mint tavaly. Vöröshagymából 65–68 ezer tonnára, fokhagymából pedig 7–8 ezer tonnára számíthatunk. A július végi és augusztusi csapadék viszont negatívan hatott a hagyma tárolhatóságára, főleg ott, ahol nem megfelelő volt a növényvédelem. A fokhagyma szedése már befejeződött, a vöröshagyma betakarítása pedig szeptember közepéig tart.

Torma: Termesztése 1500 hektáron történik, a várható mennyiség 15–16 ezer tonna lesz az idén.

Spárga: A spárgatermelőknek nem volt jó évük, mert a hűvös tavasz miatt lényegesen kisebb lett a hozam, és ezt még a magasabb árak sem tudták kompenzálni. Az 1400–1500 hektáron közel 5000 tonna termést takarítottak be, melynek 85–90 százaléka exportra kerül.

Konzervuborka: Mintegy 550–600 hektáron folyik Magyarországon konzervuborka-termesztés, a fő termesztőkörzet a Nyírség, és jelentős körzet még Csorna–Kapuvár térsége. Nyár elején a nyírségi körzetben közel 150 hektárt jelentős jégverés ért, ezért a termésmennyiség valamivel kevesebb 13–14 ezer tonna lesz, mint a tavaly volt.

Dinnyefélék: A dinnyeféléket zöldségnövényként termesztjük és gyümölcsként fogyasztjuk. Amikor július közepén a gyümölcsfélék várható hozamairól, termesztési kilátásairól írtunk, még rekordtermés, 235–240 ezer tonna ígérkezett. Most, a szezon vége felé 90 százalékos betakarításnál az előzetes adatok alapján csak 210–215 ezer tonna várható. Ezt a terméscsökkenést a sok csapadék és a fellépő különböző gombás betegségek okozták. Az esős nyárnak köszönhetően a kereslet, fogyasztás sem volt megfelelő, ezért 1–2 hetet leszámítva túlkínálat alakult ki, amely időnként megalázó termelői árakat eredményezett. Igaz, a termelőtől függetlenül, az időjárási körülmények hatására, de a minőség sem volt olyan jó, mint 2015-ben. 2016-ban a legtöbb termelő eredmény nélkül vagy veszteséggel zárja az évet.

– A jelenlegi állapot szerint (augusztus 30.) hozamban a zöldségágazat összességében jobb évet zár, mint 2015-ben. A várható termésmennyiség 1900 ezer tonna. Viszont az egyes növényfajok között lényeges különbségek adódnak. Az eredményességet pedig csak az eladások után lehet számolni, ez a tárolt növényeknél a következő években lesz. Tanulságként már előzetesen megállapítható, hogy a klímaváltozás hatásai nem egyformán hatnak az egyes növényfajokra. A magas technológiai és technikai szint mellett termelőknek kisebb káruk keletkezett, mint a gyengén termelőknek, ezért fel kell gyorsítani a fejlesztéseket, beruházásokat, hogy a klímaváltozás negatív hatásait minél jobban mérsékelni tudjuk – összegzett Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai