Takarmánypiac – 2016

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: V.B., 2016/09/11

A bőség zavara

– A közelmúltban készítettük el azt a 25 éves visszatekintést, ami a magyarországi gabonatermesztésről szól: mennyi volt a termésünk, hogyan változott, 2004 óta hogyan alakultak a termésátlagok. Látszik, hogy termésátlagban, termésmennyiségben szépen emelkedtünk, a fehérjékben, napraforgóban és repcében is komoly termésnövekedés van. Az idén a 20 millió tonnát súrolja a gabonatermés Magyarországon, ilyen még nem volt sohasem – mondta lapunknak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a feldolgozókat és a kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke, akit a szemestakarmányok zömét adó gabonafélékről kérdeztünk.

– Mi várható a gabonatermésben Magyarországon?

– Megnéztük a takarmányipart, a malomipart és a kereskedelmet. A malomiparban nagyon nagy változások vannak. Az őrlés mennyisége 1,6 millió tonnáról 1,2 millió tonnára csökkent, a malmok száma 142-ről 52-re. A lakosság fogyasztási szokásai láthatóan megváltoztak, számottevően csökkent cereáliák piaca. Itt nagy változás a jövőben nem várható.

A takarmányipar Magyarországon jócskán visszaesett. A takarmánytermelés elsősorban a sertésnél csökkent, lévén az állomány létszáma is 2,8 millióra esett vissza. A baromfi megelőzte a sertést, több baromfitápot használunk, mint sertéstápot. A fehérjékben nagymértékű felhasználási növekedés van. Komoly nagyságrendű bioetanol-, illetve biodízel-előállítás folyik Magyarországon. Most már 1,8 millió tonnányi kukoricát és 350–400 ezer tonna olajos magot használunk fel erre a célra.

Korábban 5,8 millió tonna keveréktakarmányt használt fel az ország. Most jó 2–2,5 millió tonnával kevesebbet. Nyilván ehhez kevesebb szemes is kell. Sokan próbálkoznak azzal, hogy a keveréktakarmány gyártásához szója helyett magas fehérjetartalmú búzákat vásárolnak.

Egyértelműen látszik, hogy Magyarországnak nagyon komoly terméstöbblete van gabonából, amiből exportálni tud. A baj az, hogy egyelőre ad hoc termelünk, ahogy esik, úgy puffan alapon. A takarmánybúza láthatóan többet hoz, ezért sok francia típusú takarmánybúzát, féltakarmánybúzát kezdenek vetni Magyarországon a termelők, ami nem jó. Ezt nem szereti az őrlés, a sütőipar, a malom se. Ami a minőséget illeti, az idén 60 százalék lett a takarmánybúza. A gazdák kiszámolták, ha takarmánybúzát vetnek, abból 7–8 tonnát lehoznak egy hektárról, míg egy jó búzából csak 4–5 tonnát. Az idén megfordult a trend, mert 2016-ban nagyon nagy különbség van a takarmánybúza és a jó búza ára között. Az előbbit 31–33 forint körül adogatják, utóbbit 40–41 forintért.

A tejnél nem tudunk versenyezni az északi országokkal. Ők 35 forintért tudnak egy liter tejet előállítani, mi meg 95-ért. Ha nem találunk ki olyan nagy árrést tartalmazó terméket, sajtot, joghurtot, amiből megfelelő nagy mennyiség készül, akkor a tejelő állomány rettentő módon le fog csökkeni. Úgy tűnik, mostanra csak a tisztelet tartja fenn a szarvasmarha telepek egy részét.

– Mi hiányzik a kitörési pontjaink kihasználásához?

– A jövőt illetően hazánkban nagy lehetőségek vannak az élelmiszeriparban, akár a szemes terményben is. Ötven év múlva világszerte nagyobb szerepe lesz az élelmiszernek, mint a benzinnek vagy az olajnak. Az ok: csökken a megművelhető terület, az édesvízkészlet, megváltoznak az ázsiai országok étkezési szokásai. A világ gabonáját Keletre lehet szállítani, hogy abból jószág, hús meg kenyér legyen. Egy sor olyan dolog van tehát, ami azt mutatja, hogy szükség lesz a Magyarország által termelt terményre. Csak addig kellene kibírni. A terméshozamokat tekintve Európa fejlett országai sorának a végén vagyunk. Európa valamennyi jelentős gabonatermelő vidékein szövetkezetei rendszerben termelnek. Nagyobb egységes tömeget tudnak eladni, jobb áron. Magyarországon most van minimum 3 millió–3,5 millió tonna búza export árualap. Szégyen, hogy nem tudunk kiállítani 5000 tonna búzát egységes rakományból. Tudomásul kell venni, hogy mind a búza, mind a kukorica „nagytáblás növény”. Ez azt jelenti, hogy igazán gazdaságosan csak nagy területeken lehet termelni.

60–65 éves emberek kezében van a földek jelentős része, ez a generáció kezd beleöregedni a gazdálkodásba. Vagy át tudja adni a fiának, vagy kiesik egy nemzedék a szakembergárdából, amit nem lesz egyszerű pótolni. Jócskán látszik a szakértelem hiánya is (talajművelés, növényvédelem): jószándékú fiatalemberek a 3 éves képzés után alkalmatlanok a gyakorlati munkára. Vissza kell tehát állítani az 5 éves képzést az agrár-felsőoktatásban.

Az sem állapot, hogy 140 regisztrált búzafajta van Magyarországon, míg Kanadában mindössze 3 fajta, ami hatóságilag védett, kemény búza, csak azt lehet használni. Nálunk közepes keménységű, lágy búzáról tudunk beszélni. A malomnak elég egy jó közepes minőségű 28–30 sikértartalmú búza, a takarmányiparnak lehetne csinálni 7–8 tonnás szép, nagy átlagú takarmánybúzákat. Exportra kétfajta búzát lehet szállítani. Nagyon olcsón lehet eladni 11–12-es fehérjével a takarmánybúzákat, míg jó búzából a 14-es fehérjével rendelkező tételekre van kereslet.

A globális folyamatok döntenek

A Nemzetközi Gabonatanács 2016. augusztus 25-i piaci riportjában a 2016/17 gazdasági évre 23 millió tonnával több gabonaféle (búza, kukorica és egyéb szemes-termények) kibocsátását jelzi előre az előző előrejelzéséhez képest (2069 millió tonna). A 2015/16. gazdasági év globális zárókészletei mind a búza, mind a kukorica esetében rekordot döntöttek.

Búza: A globális búzatermelés a 2016/17. gazdasági évben 743 millió tonnára bővül, ami 2004/2005. gazdasági évtől számítva „mindenkori” rekordtermést jelent. Ugyanakkor az EU-28 tagállamában a 2016/17-es gazdasági évben a búza terméseredménye 147,5 millió tonna körül alakulhat, mivel Nyugat-Európában – elsősorban Franciaországban – mintegy 11 millió tonnával csökkent a betakarított búza termése.

Az EU-ban kiesett termésmennyiséget ellensúlyozza az Oroszországban és Ukrajnában rekordmennyiségben betakarított termény. Az USDA becslései szerint az orosz búzatermelés 72 millió tonnára rúgott. Ukrajnában 26,5 millió tonna búzát takarítottak be, rekordnagyságú 4,26 t/ha átlaghozammal.

A Matif (Párizs) őszibúza-árai 2016. szeptemberi lejártra 156 EUR/t árat mutatnak, míg a magyar tőzsdei árak euróban számolva 132 EUR/tonna szintet értek el 2016 szeptemberében, legközelebbi lejáratra – állapította meg hozzánk eljuttatott közleményében Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztályvezetője.

Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató Intézet operatív jelentésének adatai szerint 5,2 millió tonna búzát takarítottak be 5,49 t/ha hozam mellett, ami mennyiségben jó termésnek számított. A magyar piacot is a globális piaci folyamatok határozzák meg, elsősorban a fekete-tengeri térség mennyiségi és áralakulásai határozzák meg a terményért elérhető árakat.

A 2016. szeptemberi legfrissebb fizikai piaci árak az 1. táblázat szerint alakultak.

Kukorica: Az USDA szerint, a 2016/17-es gazdasági évben várhatóan 1030 millió tonna kukorica kerül betakarításra a világon:

USA: rekordnagyságú, 385 millió tonna kukoricatermést takaríthatnak be az amerikai termelők (+11% 2016/2015) a 2015/16-os gazdasági évhez képest nagyobb terültről, 11 t/ha átlaghozammal;

Argentína: az előrejelzések szerint 37,9 millió tonna kukorica kerül betakarításra, 12%-kal nagyobb termés, mint 2015-ben, 4,5 millió hektár területről;
Európai Unió: az előzetes termésbecslések szerint az EU kukoricatermelése 62 millió tonna körül alakulhat a 2016/17-es gazdasági évben.
Magyarország kukoricatermelése a 2016/17-es gazdasági évben minimum 8 millió tonna körül alakulhat, vagyis a kiválónak ígérkező termés a jelenlegi árakat 40 ezer Ft/tonna alá nyomhatja.

A kedvező takarmányárak következtében mérséklődhet az állattartók termelési költsége, különösen az abrakfogyasztó ágazatok esetében.

Sertéspiac: A magyar felvásárlási árak alakulását jelentős mértékben befolyásolja az EUR/HUF árfolyam alakulása. 2015-ben összességében a támogatásokkal együtt (hízósertés, koca állatjóléti támogatások) nyereségesen lehetett sertést hizlalni hatékony termelés esetén.

Az Európai Bizottság adatai alapján elmondható, hogy a sertéstartás 2016 harmadik negyedévének végétől már ismét tartalmaz nyereséget (lásd 3. ábra).
A mértékadó lipcsei tőzsde 2016. novemberi határidős jegyzései 1,66 EUR/kg (415 HUF/kg, élőtesttömeg) árat vetítenek előre. A legnagyobb német sertésfeldolgozó, a

Tönnies, 2016. augusztus végén 1,66 EUR/kg (415 Ft/kg élőtesttömeg) árat fizetett a vágósertésért hasított súlyban.
A magyar termelők 2016 harmadik negyedévében 410–420 Ft/kg (élőtesttömeg) közötti áron értékesítették az élősertést, vagyis még a közepes hatékonyságú hizlalók is képesek voltak nyereséget elérni.

Tejpiac

A tejárak alakulása:

EU: A tej termelői felvásárlási ára 2016 júliusában 25 cEUR/kg volt az EU-28 tagállamaiban, ami még mindig 14%-kal volt alacsonyabb, mint 2015 júliusában. Ami a spot árakat illette, Olaszországban növekedésnek indultak. Az olasz spot árak 2016 26–30. heteiben 11,5%-kal növekedtek. Ezzel szemben a holland spot árak 2016 26–30. hetében változatlan szinten mozogtak (27,5 cEUR/kg), ami még 22%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Magyarország: A tej termelői felvásárlási ára 2016 júliusában 65,9 Ft/kg volt, ami 11,5%-kal volt alacsonyabb, mint 2015 júniusában. 2016. július–augusztus időszakban az olasz spot piaci árak ugyan növekedésnek indultak, azonban ezt a magyar termelői felvásárlási árak még nem követték le.

Tejtermelés költség/jövedelemhelyzete:

A tejár/takarmányár aránya jól mutatja, hogy egy adott időszakban jövedelmező volt-e a tejtermelés. Amennyiben ez az arány >1,5 értéket mutat, úgy abban az esetben nyereséges a tejelő tehéntartás.

A tej termelői árai az EU-ban 2014 harmadik negyedévétől kezdődően csökkenésnek indultak, ezzel párhuzamosan a takarmányárak is csökkenést mutattak. A takarmányárak áresése már nem kompenzálta a tejárakban bekövetkezett csökkenést. Így az EU és a magyar tejtermelők döntő része 2015 negyedik negyedévében már veszteséges volt. 2015 novemberében a tej/takarmány árarány 1,5 alá csökkent.

2016 4. negyedévében várhatóan a tejár/takarmányár arány újra 1,5 érték felé emelkedhet, a csökkenő takarmányozási költségek és a növekedésnek indult tejárak következtében.

Most érdemes hizlalni!

– Reálértékben a takarmányárak ma Magyarországon az uniós belépést követő szintre süllyedtek, amely árakat akkor intervenciós felvásárlással védtek. Reálértékben az árpa, takarmányárpa lement 30 000 forintra. Az uniós intervenciós ár akkor 101,3 euró volt, tehát 31 500 forint tonnánként. Ma a takarmánybúza is csak éppen efölött van, és a kukorica is 40  600 forint körül, vagyis az uniós belépésünk óta nem volt ilyen olcsó hizlalásra szánt takarmány Magyarországon, és szerencsére a szójadara ára is jelentősen mérséklődött. Tehát most azt mondhatjuk, hogy akik akár baromfit, akár sertést vagy marhát hizlalnak, azok az elkövetkezendő időszakban rég nem látott alacsony árakon juthatnak hozzá a takarmányhoz – értékelte a kialakult helyzetet Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője. – Ez persze a növénytermesztőknek nem igazán jó hír, ellentétben az állattenyésztőkkel, akik viszont kifejezetten kedvező piaci helyzetbe kerültek. Most újra „húz” a sertéspiac, és a baromfit is el lehet adni. A jó minőségű vágómarha meg majdhogynem hiánycikk. Úgy gondolom tehát, hogy az állattenyésztés pozíciója javulni fog a következő 12 hónapban. A tejnél viszont továbbra is gondok vannak, a tejárak a következő hat hónapban is nyomottak maradnak. A tejtermelésre számottevő ösztönözést az olcsó takarmányárak sem fognak gyakorolni, mert az ár oldalon viszont nagyon-nagyon rossz a helyzet. A sertés, baromfi, vágómarha költségoldala rendkívül kedvező, és beszerzési és piaci oldalról is jók a feltételek.

– Minderre hogyan reagálnak Lajoskomáromban?

– Magam is nekiállok teljes gőzzel hizlalni. Kibérelek más telepeket is, és oda is sertést telepítek. Ha most nem éri meg, akkor soha. Ez a felfutás persze csak 6–8 hónapra érvényes, mert azt látni, hogy elképesztő hektikusság van a világpiacon. Felelősséggel nem lehet jósolni már a jövő tavaszra sem, mert bármilyen világpolitikai esemény – a török válság, netalán más földrészeken egy nagyobb szárazság – az megint meglökheti az árakat.

– És mi a helyzet a családi gazdaságokkal?

– Az egyéni gazdáknak csak 20 százaléka foglalkozik hizlalással, állattartással, de a nagyüzemekben, mint például nálunk is, a növénytermelés mellett ott van az állattenyésztés. Régi mondás, hogy nem eladni kell a gabonát, hanem bőrbe kell kötni, állatot kell vele hizlalni. Az kimondottan jó dolog, ha egy mezőgazdasági termelő több lábon áll, mert egy ilyen időszakot még akár nyerséggel is zárhat: ha van állattartás, van hizlalás, akkor az segít a növénytermelésen. Az árbevétel persze zuhan, de az állattenyésztés vissza tudja a kiesést hozni, s egy cég pozícióját rendben tudja tartani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai