A baromfihús-termelés konjunkturális időszaka

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/09/13

Az I. féléves teljesítmények értékelésénél vissza kell utalnunk a Baromfi Termék Tanács I. negyedéves elemzésére. Eszerint – az USA-ból származó információkra alapozva – az elmúlt néhány év a világ baromfihús-termelésének konjunkturális időszaka volt. Elsősorban a globális brojlerágazat termelése növekedett nagy mértékben, ami már a múlt év őszén árcsökkenést okozott, ez 2016-ban mindeddig állandósulni látszik. A világ bőséges kukorica- és búzakészletekkel rendelkezik, az USA-ban a csirke- és pulykatermelés további felfutása várható. A takarmányárak szinte az egész világon viszonylag kedvezőek, ez a baromfitermelésnek kedvez, de éppen ezért a nem kellően megalapozott termelésnövelés piaci zavarokhoz vezethet.

Az EU baromfihús-termelése 2016-ban 14 millió tonna lehet a Bizottság szerint, ez 2%-os emelkedést jelent az előző évihez képest. 2017-re további 1,2%-os bővülést jeleznek. Az alábbi értékelésből kitűnik, hogy a magyar baromfiszektor növekedése arányaiban továbbra is számottevően meghaladja az EU évi növekedési ütemét.

A hazai termelés és piac

A magyar baromfitermelés és -értékesítés számszerű alakulását az 1. táblázat tartalmazza. Ezt a korábbiakhoz hasonlóan a terméktanács előrejelzési módszerének köszönhetően kiegészítettük a I–VIII. havi várható eredmények prognózisával, az élő alapanyag mutatóival fajonként is. A várható számok múlt évi adatokkal való összehasonlítását is elvégeztük. A táblázat első három oszlopa a három utolsó év tényszámait tartalmazza, ezáltal a részidőszakok adatai reálisabban ítélhetők meg.
2016 I. féléves eredményei összességében az ágazat további növekedésének folyamatát tükrözik, bár kétségtelenül nem a múlt év dinamikus mértékében. A vágóbaromfi-termelés a félév folyamán 108,3%-kal nőtt, az I–VIII. hónapokban valamivel nagyobb mértékben (108,7%).

A csirketermelés – beleértve a felnőtt tyúk és kakas kisebb mennyiségeit is – a félév alatt 8,3%-kal nőtt, de az első 8 havi előrejelzés ezt itt is meghaladja (9%).
A világpiacon túltermelés mutatkozik, ez nyomott árat okozott Európában is, de valamivel enyhébbet, mint a föld más tájain. Jelenleg enyhe kereslet és csekély áremelkedés is tapasztalható nálunk. A sertéshús felvásárlási ára már 400 Ft/kg felett van, a sertéshús drágulása várhatóan maga után húzhatja a baromfihús áráét is. A brojler keltetőtojás ára mélyen a tavalyi alatt van, ezért a korábban exportálók a belföldi piacon próbálkoznak elhelyezni terméküket, nem sok sikerrel.

A vágópulyka előállításának növekedése valamelyest lassult. Az utóbbi időben a pulykahús piaci helyzetét jónak ítéltük, a termékeket jó áron el lehetett adni. A második negyedévre viszont a pulyka piaci pozíciója leromlott, a kereslet csökkent, az árak visszaestek. Ez minden pulykatermékre vonatkozik. Készlet is keletkezett, bár ez a nyári időszakban megszokott jelenség. Az első félévben a felvásárlás még 8,3%-kal nőtt, a termékék belföldi forgalma már 4,8%-kal csökkent.

A víziszárnyasok közül a liba mennyisége örvendetesen nőtt, arányaiban közel 25%-ra, de ez nagyrészt a tavalyi mélypont kiegyenlítődését jelenti. A kacsa piaca továbbra is stabilnak tűnik, ezért a növekedése bár kisebb mértékben, de a tavalyihoz hasonló.

A vágóbaromfi felvásárlási árai általában valamennyi fajnál csökkentek, de ennek okai nem vezetnek a termelők veszteségeihez, mivel a termelési költségeknél is csökkenési tendenciák voltak tapasztalhatók(energia, takarmány).

A fentiekben elmondottaknak megfelelően a takarmányárak némileg kompenzálják az élő áru felvásárlási árainak csökkenését. A hazai jó kalászos gabona termés és a várhatóan jó kukoricatermés, továbbá a világpiaci előrejelzések alacsony takarmányalapanyag-árakat sejtetnek.

A 2. táblázatban rövid összehasonlítást teszünk a múlt év végéhez viszonyítva a három legjellemzőbb baromfitáp áraira vonatkozólag.
A 2. táblázatból látható, hogy a múlt évi mérsékelt árnövekedés után mindkét negyedévben enyhe árcsökkenések voltak, de ennél fontosabb, hogy az árak ezen az elfogadható szinten stabilak, ami lehetővé teszi a kiszámítható költséggazdálkodást.

A baromfitermékek belföldi értékesítése az 1. táblázatban láthatóan az I. félévben átlagosan 5,1%-kal nőtt. Ez nagyrészt a termelés növekedésének, másrészt annak tudható be, hogy a fogyasztók körében továbbra is kedvelt élelmiszer a baromfihús. A baromfihúsárak továbbra is versenyképesnek bizonyulnak a sertéshússal szemben annak ellenére is, hogy az utóbbi áfáját az év elejétől 5%-ra csökkentették. A belpiac ugyanis a baromfi esetében nem küzd áruhiánnyal és nagy valószínűség szerint nem is fog. A belföldi értékesítés szerkezete ez évben is, mint az eddigi években, nem mutat lényeges változást, ami nemcsak a fizetőképes kereslet miatt, hanem azért is van így, mert az exportorientált baromfitermékek értékesebb része (mell, comb, filék stb.) kerül zömmel kivitelre a külpiaci keresletnek megfelelően.

Az árak tendenciáinak bemutatására közlünk néhány példát képekben a baromfi-, a sertés- és a marhahús termékekről és azok árairól. A felvételek 2016. augusztus 26-án készültek a budapesti központi vásárcsarnokban.

Export-import

A baromfiexport – és általában a külkereskedelem – értékelésénél nem tekinthetünk el a világpiac alakulásától. Az EU baromfihús-exportja 6%-kal 903 ezer tonnára, míg baromfihús-importja ugyancsak 6%-kal, 1,4 millió tonnára nőhet ebben az évben.

A baromfihús világpiacát jelentősen befolyásolja a brazil termelés, amely 13 millió tonna, Brazília éves termelésnövekedése 5%-ról 2,5%-ra csökkent. A brazil gazdaság egésze rossz állapotban van, a fizetőeszközt 28%-kal értékelték le. Ez utóbbi tényező rövid távon serkenti a brazil exportot, azonban a gazdaság rossz állapota miatt az előállítási költségek növekedése a termelést gátolja. Az európai baromfihús ágazatnak fel kell készülnie arra, ami Ukrajnában történik. A legnagyobb ukrán brojlertermelő integráció, az MHP évi 600 ezer tonna baromfihúst állít elő, amelyből 160–170 ezer tonnát exportál. Öt év múlva a termelést 730 ezer tonnára, az exportot 290 ezer tonnára tervezi. Ennek az exportnak 30%-át, 85 ezer tonnát az EU-ban kívánja elhelyezni. Az MHP már jelenleg bent van az Unióban Hollandián keresztül, mivel beruházásait szinte kizárólagosan holland cégektől vásárolt eszközök segítségével valósítja meg (forrás: World Poultry, 2016. július 25.).

A KSH szerint a baromfihús-importunk 8,7%-kal 15,2 ezer tonnára nőtt 2016. I–V. hónapjában, baromfihús-exportunk 12%-kal, 88 ezer tonnára emelkedett 2016. I–V. hónapjában. A legtöbb baromfihúst Romániába, Ausztriába és Németországba exportáltuk.

A BTT tagsági körébe tartozó vállalatok exportjának féléves alakulását az 1. táblázat tartalmazza, eszerint az 71 ezer tonnával, csaknem 10%-kal haladja meg a múlt félév eredményét.

A csirke piacáról már fentebb említést tettünk, miszerint túltermelés van a világpiacon, a BTT körében teljesített export is csak kisebb mértékben növekedett, mint az összes baromfiexport.

A pulykahús exportja látszólag rendkívüli mértékben nőtt (170%), de ennek egyelőre adminisztrációs okai vannak egy tétel múlt évi kimaradása miatt, ennek korrekciója után az idei teljesítés 125%. Így is ez húzza fel az összes exportot 109,4%-ra.

A liba piaca ebben a nyári időszakban megszokott módon pang, de azt lehet mondani, hogy év végéig nem lesz a húslibából eladási gond. Némi áremelkedés is elérhető. Hízott liba esetében a termelés és a kereslet egyensúlyban van, a májat jól el lehet helyezni. Ebbe belejátszik a francia madárinfluenza helyzet is. A termelést itthon ma elsősorban a csekély számú tömő korlátozza. A tépés nagyon visszaszorult, mindössze 100–150 ezer ludat tépnek.

A kacsa piaci helyzetére is befolyással van a franciaországi madár­influenza helyzet. A nemzetközi piacot nagyon megzavarta, hogy Angliában a Cherry Valley igencsak leverte az árakat. Szerencsére a távol-keleti piac (Tajvan, Dél-Korea, Hongkong) megnyílt termékeink egy része előtt. Nagyon akadozik a sültkacsa-kivitel.
A víziszárnyasok piaca a várható éves teljesítés szempontjából bizonyos szezonalitási okok miatt még nem ítélhető meg reálisan.

Az étkezési tojás piaca a BTT, illetve a szakszövetség véleménye szerint hosszabb ideje nagyon rossz állapotban van. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzése szerint az M-es és L-es tojás csomagolóhelyi ára (23,14 Ft/db) 12,1%-kal csökkent 2016. 1–27. hetében az elmúlt év ugyanezen időszak átlagárához viszonyítva. A tojáspiacot jelentősen befolyásolta és befolyásolja az USA termelése, amely ez év első öt hónapjára 6%-kal nőtt. Az EU tojástermék importja 3,4%-kal csökkent, exportja 7,9%-kal bővült (forrás: AKI Agrárpiaci Jelentések, 2016.14-15. sz.).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai