Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt, műszaki szakértő, Gödöllő, 2016/09/16
A mezőgazdasági termelésben a pontos üzemvitel, a termeléssel kapcsolatos elszámolások, de még a statisztikai adatszolgáltatás is a megtermelt termények, termékek pontos mérlegelését követelik meg.
Éppen az előzőekben vázolt előnyök miatt – a korábban használatos – egyébként mérési pontosság és használhatóság tekintetében minden követelményt kielégítő pontosságú, mechanikus mérési elven működő hídmérlegeket egyre nagyobb számban váltják ki az elektrotenzometrikus mérőcsapokkal szerelt berendezések. Ezek a berendezések – a teherviselő szerkezeteket tekintve – a korábbi konstrukciókkal megegyező teherhordó mérőfelülettel, süllyesztett, sekélyaknás vagy a felszín fölé emelt feljárós kivitelben készülhetnek (1. ábra). A mérő vagy teherhordó felületek acél (TMS) vagy vasbeton (VSH) építésűek. Az acélszerkezetű hídmérleg hegesztett keretszerkezet, mely adott méretű előregyártott, festett modulokból épül fel, és a helyszínen szerelik össze. A beton teherhordó felületű hídmérleg előre elkészített keretben zsaluzással és vasbetonszereléssel kerül kialakításra.
Az elektrotenzometrikus mérőcellákkal szerelt elektromos mérlegek a konstrukcióból adódóan nem tartalmaznak mozgó elemeket, vagyis a mechanikai igénybevételnek jól ellenállnak. A beépített mérőcellák vagy mérőcsapok általában önbeálló terhelésfelvevő felülettel, nedvesség elleni, elfordulás és korrózió elleni védelemmel készülnek. A HBM gyártmányú mérőcellát a 2. ábra szemlélteti. Eme berendezések által adott jel – megfelelő mérőerősítővel – nagy távolságra elhelyezett kijelzőre is juttatható. Az elektrotenzometrikus mérőcsapok által adott jel a továbbiakban – elektromos adatátvitel alapján – számítógépes adat-, üzem- és ügyvitel-feldolgozást biztosít.
A hídmérlegek nagysága, méréshatára az alkalmazott szállítóeszközök geometriai méreteinek, össz-gördülőtömegének ismeretében megválasztható.
A hídmérlegek méréshatára, kalibrációja, valamint a mérőfelület hossza közötti összefüggést az 1. táblázat szemlélteti. A hídmérlegek – figyelembe véve a szállítóeszközök, járművek megengedett legnagyobb (2,5 m) szélességi méretét – általában 3 m szélességűek.
A táblázatban szereplő típusválasztékból is látható, hogy a modern elektromos hídmérlegek nagypontosságú kalibrációval és nagy méréshatár-tartománnyal, széles geometriai méretválasztékkal, pótkocsis szerelvények egyidejű mérésére pedig, akár hosszirányú, ikertelepítésű változatban is rendelkezésre állnak (3. ábra).
A hídmérlegeket az anyagfogadó telepek portája közelébe telepítik. A mezőgazdasági üzemekben a szárító-tároló telepre beszállított terményt mennyiségi- és minőségi szempontból át kell venni a telepnek. A minőségi átvétel ma még alapvetően a nedvességtartalom és a hektoliterszám meghatározására terjed ki. A mennyiségi átvétel pedig mérlegeléssel történik, ennek bizonylatolására mérlegjegyet állítanak ki. A mai korszerű híd- és talajfelszín feletti elektrotenzometrikus mérlegek az 1. táblázat szerinti összgördülő-tömeg mérésére, komplett üzemviteli alkalmazására használhatók.
A mezőgazdasági üzemben használható komplett rendszerek a mérleghez kapcsolódó kijelzőkből, másodkijelzőkből, a PC-hez való csatlakozásból – vezeték vagy vezeték nélküli (USB, RS 232) – hídmérleg szoftverből, hardverből, nyomtatóból, adatbázis-kezelőből, esetleges kiegészítőkből állhatnak, ezek sorompók, infrasorompók, jelzőlámpák, kamerák, azonosító kártyák.
A mezőgazdasági anyagok szállítása, fuvarozása gazdaságosságának szempontjából nagyon fontos a szállítóeszközök (traktoros pótkocsis, tehergépkocsis pótkocsis vagy nyerges tehergépkocsis szerelvények) megengedett össz-gördülőtömegének maximális kihasználása a megengedett tengelyterhelések túllépése nélkül. Ez ömlesztett anyagok, szemestermények esetében a rakomány egyenletes, terménykanállal felszerelt homlokrakodókkal történő elrendezésével oldható meg. A megengedett össz-gördülőtömeg beállítása pedig a hídmérlegen álló szállítóeszköz pótlólagos leterhelésével történhet (4. ábra).
A mezőgazdasági termelésben, különösen a növénytermesztésben a megtermelt és betakarított termény vagy egyéb, a termeléshez felhasználható anyag, például almos istálló-, híg- vagy műtrágya termőterületen történő felrakodása, vagy a betakarítógéptől történő átvétele esetén nincs lehetőség, vagy csak nagy kitérővel lehet a legközelebbi hídmérlegig eljutni. Erre a feladatra a tengelymérő berendezések süllyesztett vagy áthajtós változatai alkalmasak telepíthető és hordozható változatban. Ezeknek a berendezéseknek az alkalmazása azonban nem telepített, de meghatározott mérlegelési helyet igényel.
A mezőgazdasági ömlesztett anyagok, szemestermények, szálastakarmány- és szalmabálák, szervestrágyák rakodása is gyakran a termőterületen, a beépített mérlegelési helytől nagy távolságra történik. Ezen anyagok rakodására traktorra szerelt, teleszkópos vagy törzscsuklós – megfelelő munkaeszközzel felszerelt – homlokrakodó gépeket használnak (5. ábra). A homlokrakodók emelőhidraulikus rendszerébe az emelőgémet működtető hidraulikus munkahenger emelőkörébe elektromos jelet adó nyomásérzékelő építhető be, melynek jele mérőerősítőn keresztül és a hozzá illeszkedő szoftver segítségével kijelzőre vihető ki. Ezek a berendezések 1–5%-os pontossággal mérnek, a lejtőhatár ±6% értéken belül nem befolyásolja számottevően a mérési pontosságot.
A mezőgazdasági termőterületen a betakarítógépektől (arató-cséplő gépek, szecskázógépektől) történő terményátadás a betakarítógépek üzemelése, tehát menet közben történik, ez azt jelenti, hogy az átvett termény (búza, kukorica, szecskázott szálastakarmány vagy silókukorica) mérlegen történő tömegének meghatározására nincs mód.
A betakarítógépektől átvett termény szántóföldi tömegmérésére a vonórúdterhelésű pótkocsikon alkalmazható mérőberendezést fejlesztett ki a Fliegl GmbH. Az AWS mérőrendszer külön méri a pótkocsik tengelyére, egész pontosan a futóműre eső és a vonórúdra eső tömeget.
Az AWS mérőrendszer a vonórúdban és a tengelyeken, a járókerekek közelében – a már korábban ismertetett – elhelyezett 4 db elektrotenzometrikus bélyeggel ellátott mérőcsapokból, mérőerősítőből, érzékelő szenzorból, valamint adatgyűjtő komputerből és ISOBUS adatátvitellel a vontatóban elhelyezett terminálból áll (6. ábra). A mérőrendszer alkalmazásának lényege, hogy mivel külön méri a tengelyterheléseket, így a tengelyterhelés túllépése és az ebből adódó bírság is elkerülhető. A vonórúdterhelés mérésével a vonórúdterhelés is ellenőrizhető. Vonórúd terhelésű pótkocsiknál ugyanis a rakomány egyenlőtlen elrendezése megnövelheti a vonórúdterhelést, ami a vontatótraktornál stabilitási, kormányozhatósági problémát okoz. A megengedett teherbírás túllépése pedig a megnövekedett mechanikai igénybevételből adódóan törésekhez vezethet.
A növénytermesztés egyes munkaműveletei a felhasznált inputanyagok (mint pl. a műtrágya, vetőmag mennyisége) pontos bevitelét, egyes technológiákban a menet közbeni szabályozását, változtatását az elérhető terméshozamok optimalizálása szempontjából is megkövetelik. Éppen ezért az elektrotenzometrikus mérőcsapokra alapozott mérőrendszereket műtrágyaszóró gépeken, a különböző műtrágyaféleségekhez történő kalibrálásra vagy leforgatásra, valamint a tábla tápanyagtérképéhez igazított menet közbeni tápanyag-kijuttatásra is használják. Ez esetben a műtrágyaszóró gépek mérlegrendszere ISOBUS adatátvitellel és szoftverrel kommunikál az üzemeltető traktor termináljával, illetve PC-jével.
A kalászos gabonák esetében az ökológia – elsősorban a talajadottságoknak megfelelően – a különféle vetőmagok hektáronkénti kivetett magmennyiség beállítása gazdaságossági és terméshozam optimalizálása szempontjából fontos. Ezért a megfelelő, a vetőgép magadagoló egységének a beállításához különböző vetőmagokkal leforgatást kell elvégezni. A leforgatási munkák elvégzésének megkönnyítésére egyes vetőgépgyártók, mint például a LEMKEN, a SOLITAIR 25-soros vetőgépébe épített mérlegrendszeren alapuló leforgató berendezést fejlesztett ki. A leforgató berendezés a magtartályba van beépítve. A nyomólégáramba jutó vetőmag egy irányváltón keresztül jut a leválasztó ciklonon át a mérleg mérőedényébe. A bemért mag visszajut a tartályba. A bemért érték a szoftver segítségével a monitoron ha/kg-ban jelenik meg, aminek alapján az adagoló aktív felülete, a munkasebesség- és fordulatszám beállítható (7. ábra).
Az állattenyésztésben, a tehenészetekben, illetve a szarvasmarhatartásban ma már a TMR etetéstechnológiát az ágazat egészében alkalmazzák. A TMR etetési technológiában a tehenek különböző teljesítményszintű csoportjai részére különböző összetételű takarmánykeveréket állítanak elő. A TMR etetéstechnológia alapgépei a takarmánykeverő-kiosztó kocsi. A takarmánykeverő-kiosztó kocsik az előzőekben ismertetett elektrotenzometrikus mérőcsapokból, mérőcellákból kialakított mérlegrendszerrel vannak felszerelve. A megfelelő receptúrát, amely több, gyakran 8–15 komponenst is tartalmaz, a takarmányozási vezető táplálja be a terminál szoftverébe. A komponensek pontos mérlegelésével történik a takarmánykeverék összeállítása. A mért értékek a kijelzőn megjelennek, és többnyire hangjelzés figyelmezteti a gépkezelőt a beállított érték elérésére.
Az állattartás területén használatos állatmérlegek, szintén az előzőekhez hasonló elektromos mérlegek. Ezek a mérlegek korrózióálló anyagból készülnek, vagy korrózióvédelemmel ellátott acélszerkezetek, melyek kialakításánál különösen nagy gondot fordítanak a tisztíthatóságra és a nedvesség elleni védelemre. Készülhetnek telepített- és hordozható változatban is.
A mezőgazdasági üzemek tároló telepein használatos zsákolómérlegek többféle változatban készülhetnek. A zsákolómérlegek kialakítása lehet állványra épített, és függ az adagolás módjától, mely lehet csigás, szalagos, gravitációs vagy celláskerekes. A mobil kialakítású mérleg villanymotor meghajtású járószerkezetre és acél vázkeretre van építve. A felszedést és szállítást csigás elemek végzik. A mérlegrendszer által lemérendő mennyiség természetesen szoftver segítségével a terminálon – az előzőekhez hasonlóan – beállítható (8. ábra).
Az elmondottakból látható, hogy a mezőgazdasági termelésben – mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén – a termelési folyamatok lebonyolításában számos konstrukciójú elektromos jeladójú szoftver segítségével, különböző terminálokon való digitális megjelenést és PC-alkalmazást biztosító mérlegrendszer alkalmazható. Az ismertetőnk természetesen nem terjedhetett ki a teljes termékpalettára, ezek az egyes gyártók gyártmányismertetőiben megtalálhatók.
Forrás:
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza