2026. 04. 29., szerda
Péter
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mi minden kerül a mázsára?

Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt, műszaki szakértő, Gödöllő, 2016/09/16

A mezőgazdasági termelésben a pontos üzemvitel, a termeléssel kapcsolatos elszámolások, de még a statisztikai adatszolgáltatás is a megtermelt termények, termékek pontos mérlegelését követelik meg.

Éppen az előzőekben vázolt előnyök miatt – a korábban használatos – egyébként mérési pontosság és használhatóság tekintetében minden követelményt kielégítő pontosságú, mechanikus mérési elven működő hídmérlegeket egyre nagyobb számban váltják ki az elektrotenzometrikus mérőcsapokkal szerelt berendezések. Ezek a berendezések – a teherviselő szerkezeteket tekintve – a korábbi konstrukciókkal megegyező teherhordó mérőfelülettel, süllyesztett, sekélyaknás vagy a felszín fölé emelt feljárós kivitelben készülhetnek (1. ábra). A mérő vagy teherhordó felületek acél (TMS) vagy vasbeton (VSH) építésűek. Az acélszerkezetű hídmérleg hegesztett keretszerkezet, mely adott méretű előregyártott, festett modulokból épül fel, és a helyszínen szerelik össze. A beton teherhordó felületű hídmérleg előre elkészített keretben zsaluzással és vasbetonszereléssel kerül kialakításra.

Az elektrotenzometrikus mérőcellákkal szerelt elektromos mérlegek a konstrukcióból adódóan nem tartalmaznak mozgó elemeket, vagyis a mechanikai igénybevételnek jól ellenállnak. A beépített mérőcellák vagy mérőcsapok általában önbeálló terhelésfelvevő felülettel, nedvesség elleni, elfordulás és korrózió elleni védelemmel készülnek. A HBM gyártmányú mérőcellát a 2. ábra szemlélteti. Eme berendezések által adott jel – megfelelő mérőerősítővel – nagy távolságra elhelyezett kijelzőre is juttatható. Az elektrotenzometrikus mérőcsapok által adott jel a továbbiakban – elektromos adatátvitel alapján – számítógépes adat-, üzem- és ügyvitel-feldolgozást biztosít.

A hídmérlegek nagysága, méréshatára az alkalmazott szállítóeszközök geometriai méreteinek, össz-gördülőtömegének ismeretében megválasztható.
A hídmérlegek méréshatára, kalibrációja, valamint a mérőfelület hossza közötti összefüggést az 1. táblázat szemlélteti. A hídmérlegek – figyelembe véve a szállítóeszközök, járművek megengedett legnagyobb (2,5 m) szélességi méretét – általában 3 m szélességűek.

A táblázatban szereplő típusválasztékból is látható, hogy a modern elektromos hídmérlegek nagypontosságú kalibrációval és nagy méréshatár-tartománnyal, széles geometriai méretválasztékkal, pótkocsis szerelvények egyidejű mérésére pedig, akár hosszirányú, ikertelepítésű változatban is rendelkezésre állnak (3. ábra).

A hídmérlegeket az anyagfogadó telepek portája közelébe telepítik. A mezőgazdasági üzemekben a szárító-tároló telepre beszállított terményt mennyiségi- és minőségi szempontból át kell venni a telepnek. A minőségi átvétel ma még alapvetően a nedvességtartalom és a hektoliterszám meghatározására terjed ki. A mennyiségi átvétel pedig mérlegeléssel történik, ennek bizonylatolására mérlegjegyet állítanak ki. A mai korszerű híd- és talajfelszín feletti elektrotenzometrikus mérlegek az 1. táblázat szerinti összgördülő-tömeg mérésére, komplett üzemviteli alkalmazására használhatók.

A mezőgazdasági üzemben használható komplett rendszerek a mérleghez kapcsolódó kijelzőkből, másodkijelzőkből, a PC-hez való csatlakozásból – vezeték vagy vezeték nélküli (USB, RS 232) – hídmérleg szoftverből, hardverből, nyomtatóból, adatbázis-kezelőből, esetleges kiegészítőkből állhatnak, ezek sorompók, infrasorompók, jelzőlámpák, kamerák, azonosító kártyák.

A mezőgazdasági anyagok szállítása, fuvarozása gazdaságosságának szempontjából nagyon fontos a szállítóeszközök (traktoros pótkocsis, tehergépkocsis pótkocsis vagy nyerges tehergépkocsis szerelvények) megengedett össz-gördülőtömegének maximális kihasználása a megengedett tengelyterhelések túllépése nélkül. Ez ömlesztett anyagok, szemestermények esetében a rakomány egyenletes, terménykanállal felszerelt homlokrakodókkal történő elrendezésével oldható meg. A megengedett össz-gördülőtömeg beállítása pedig a hídmérlegen álló szállítóeszköz pótlólagos leterhelésével történhet (4. ábra).

A mezőgazdasági termelésben, különösen a növénytermesztésben a megtermelt és betakarított termény vagy egyéb, a termeléshez felhasználható anyag, például almos istálló-, híg- vagy műtrágya termőterületen történő felrakodása, vagy a betakarítógéptől történő átvétele esetén nincs lehetőség, vagy csak nagy kitérővel lehet a legközelebbi hídmérlegig eljutni. Erre a feladatra a tengelymérő berendezések süllyesztett vagy áthajtós változatai alkalmasak telepíthető és hordozható változatban. Ezeknek a berendezéseknek az alkalmazása azonban nem telepített, de meghatározott mérlegelési helyet igényel.

A mezőgazdasági ömlesztett anyagok, szemes­termények, szálastakarmány- és szalmabálák, szerves­trágyák rakodása is gyakran a termőterületen, a beépített mérlegelési helytől nagy távolságra történik. Ezen anyagok rakodására traktorra szerelt, teleszkópos vagy törzscsuklós – megfelelő munkaeszközzel felszerelt – homlokrakodó gépeket használnak (5. ábra). A homlokrakodók emelőhidraulikus rendszerébe az emelőgémet működtető hidraulikus munkahenger emelőkörébe elektromos jelet adó nyomásérzékelő építhető be, melynek jele mérőerősítőn keresztül és a hozzá illeszkedő szoftver segítségével kijelzőre vihető ki. Ezek a berendezések 1–5%-os pontossággal mérnek, a lejtőhatár ±6% értéken belül nem befolyásolja számottevően a mérési pontosságot.

A mezőgazdasági termőterületen a betakarítógépektől (arató-cséplő gépek, szecskázógépektől) történő terményátadás a betakarítógépek üzemelése, tehát menet közben történik, ez azt jelenti, hogy az átvett termény (búza, kukorica, szecskázott szálastakarmány vagy silókukorica) mérlegen történő tömegének meghatározására nincs mód.

A betakarítógépektől átvett termény szántóföldi tömegmérésére a vonórúdterhelésű pótkocsikon alkalmazható mérőberendezést fejlesztett ki a Fliegl GmbH. Az AWS mérőrendszer külön méri a pótkocsik tengelyére, egész pontosan a futóműre eső és a vonórúdra eső tömeget.

Az AWS mérőrendszer a vonórúdban és a tengelyeken, a járókerekek közelében – a már korábban ismertetett – elhelyezett 4 db elektrotenzometrikus bélyeggel ellátott mérőcsapokból, mérőerősítőből, érzékelő szenzorból, valamint adatgyűjtő komputerből és ISOBUS adatátvitellel a vontatóban elhelyezett terminálból áll (6. ábra). A mérőrendszer alkalmazásának lényege, hogy mivel külön méri a tengelyterheléseket, így a tengelyterhelés túllépése és az ebből adódó bírság is elkerülhető. A vonórúdterhelés mérésével a vonórúdterhelés is ellenőrizhető. Vonórúd terhelésű pótkocsiknál ugyanis a rakomány egyenlőtlen elrendezése megnövelheti a vonórúdterhelést, ami a vontatótraktornál stabilitási, kormányozhatósági problémát okoz. A megengedett teherbírás túllépése pedig a megnövekedett mechanikai igénybevételből adódóan törésekhez vezethet.

A növénytermesztés egyes munkaműveletei a felhasznált inputanyagok (mint pl. a műtrágya, vetőmag mennyisége) pontos bevitelét, egyes technológiákban a menet közbeni szabályozását, változtatását az elérhető terméshozamok optimalizálása szempontjából is megkövetelik. Éppen ezért az elektrotenzometrikus mérőcsapokra alapozott mérőrendszereket műtrágyaszóró gépeken, a különböző műtrágyaféleségekhez történő kalibrálásra vagy leforgatásra, valamint a tábla tápanyagtérképéhez igazított menet közbeni tápanyag-kijuttatásra is használják. Ez esetben a műtrágyaszóró gépek mérlegrendszere ISOBUS adatátvitellel és szoftverrel kommunikál az üzemeltető traktor termináljával, illetve PC-jével.

A kalászos gabonák esetében az ökológia – elsősorban a talajadottságoknak megfelelően – a különféle vető­ma­gok hektáronkénti kivetett magmennyiség beállítása gazdaságossági és terméshozam optimalizálása szempontjából fontos. Ezért a megfelelő, a vetőgép magadagoló egységének a beállításához különböző vetőmagokkal leforgatást kell elvégezni. A leforgatási munkák elvégzésének megkönnyítésére egyes vetőgépgyártók, mint például a LEMKEN, a SOLITAIR 25-soros vetőgépébe épített mérlegrendszeren alapuló leforgató berendezést fejlesztett ki. A leforgató berendezés a magtartályba van beépítve. A nyomólégáramba jutó vetőmag egy irányváltón keresztül jut a leválasztó ciklonon át a mérleg mérőedényébe. A bemért mag visszajut a tartályba. A bemért érték a szoftver segítségével a monitoron ha/kg-ban jelenik meg, aminek alapján az adagoló aktív felülete, a munkasebesség- és fordulatszám beállítható (7. ábra).

Az állattenyésztésben, a tehenészetekben, illetve a szarvasmarhatartásban ma már a TMR etetéstechnológiát az ágazat egészében alkalmazzák. A TMR etetési technológiában a tehenek különböző teljesítményszintű csoportjai részére különböző összetételű takarmánykeveréket állítanak elő. A TMR etetéstechnológia alapgépei a takarmánykeverő-kiosztó kocsi. A takarmánykeverő-kiosztó kocsik az előzőekben ismertetett elektrotenzometrikus mérőcsapokból, mérőcellákból kialakított mérlegrendszerrel vannak felszerelve. A megfelelő receptúrát, amely több, gyakran 8–15 komponenst is tartalmaz, a takarmányozási vezető táplálja be a terminál szoftverébe. A komponensek pontos mérlegelésével történik a takarmánykeverék összeállítása. A mért értékek a kijelzőn megjelennek, és többnyire hangjelzés figyelmezteti a gépkezelőt a beállított érték elérésére.

Az állattartás területén használatos állatmérlegek, szintén az előzőekhez hasonló elektromos mérlegek. Ezek a mérlegek korrózióálló anyagból készülnek, vagy korrózióvédelemmel ellátott acélszerkezetek, melyek kialakításánál különösen nagy gondot fordítanak a tisztíthatóságra és a nedvesség elleni védelemre. Készülhetnek telepített- és hordozható változatban is.

A mezőgazdasági üzemek tároló telepein használatos zsákolómérlegek többféle változatban készülhetnek. A zsákolómérlegek kialakítása lehet állványra épített, és függ az adagolás módjától, mely lehet csigás, szalagos, gravitációs vagy celláskerekes. A mobil kialakítású mérleg villanymotor meghajtású járószerkezetre és acél vázkeretre van építve. A felszedést és szállítást csigás elemek végzik. A mérlegrendszer által lemérendő mennyiség természetesen szoftver segítségével a terminálon – az előzőekhez hasonlóan – beállítható (8. ábra).

Az elmondottakból látható, hogy a mezőgazdasági termelésben – mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén – a termelési folyamatok lebonyolításában számos konstrukciójú elektromos jeladójú szoftver segítségével, különböző terminálokon való digitális megjelenést és PC-alkalmazást biztosító mérlegrendszer alkalmazható. Az ismertetőnk természetesen nem terjedhetett ki a teljes termékpalettára, ezek az egyes gyártók gyártmányismertetőiben megtalálhatók.

Forrás:

  • MetriSoft Mérleggyártó Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Jókai u. 30.)
  • Mtripont Plus Mérlegtechnika Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky u. 70.)
  • Metripond M93 Mérleggyártó Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinkszky u. 70.)
  • Mg. Technika LVII. évfolyam 1. szám 8. oldal

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Adatalapú gazdálkodás és automatizálás az agráriumban
Az informatika a mezőgazdaságban még sok gazdálkodónak idegennek tűnik, igyekeznek minél messzebb kerülni tőle. Azonban, ahogy a világ minden más ágazatában is, az agráriumban is hatalmas fejlődési lehetőségeket rejt az informatika. Azt gondolnánk, hogy gyerekcipőben jár még és éppen csak kopogtat az ajtónkon, de ez nem így van. A fejlődés már régóta itt van, csak egyszerűen félünk az álmaink megvalósításától. Sőt, olyan iramban halad, hogy szinte nem lehet tartani vele a lépést.
A drón használata ma már nem kérdés - Komplex szolgáltatást kínálnak a gazdáknak
Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb forradalmi innovációt a hadIiparban fejlesztik, gondoljunk csak a teflon megjelenésére. Így van ez a drónok esetében is, hiszen ki gondolná, hogy az első drónokat az első világháború idején, 1914 körül katonai célokra fejlesztették. A civilek számára a drónok a 2000-es évek közepén váltak elérhetővé, amikor a katonai technológiákat miniatürizálták és olcsóbbá tették annak érdekében, hogy a kereskedelmi modellek is megjelenjenek.
Névjegyük a minőségi szolgáltatás
A Verbis Kft. a Veres család tagjainak tulajdonában álló, 100 százalékban magyar vállalkozás. Az 1997 februárban alapított cég 1998-ban kezdett el foglalkozni ipari dízelmotorok alkatrészeinek importjával és nagykereskedelmével, majd tevékenységüket gyors ütemben kiterjesztették a gépkereskedelemre oly módon, hogy új, piacképes márkákat kutattak fel, amely márkáknak a kizárólagos képviseletét is elnyerték. dr. Veres Sándor igazgatóval beszélgettünk.
Ismét az agrárgépeké lesz a főszerep a Hungexpón
Januárban újra együtt rendezik meg a 44. AGROmashEXPO-t és az AgrárgépShow-t a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, így a hazai agrárium legnagyobb szakmai és üzleti találkozójával nyit az év. A kiállítás folyamatosan bemutatja a mezőgazdasági innovációkat és a fenntartható megoldásokat Magyarországon, egyben platformot nyújt a legújabb technológiák, gépek és eszközök bemutatására, segíti a szakmai és üzleti kapcsolatok építését, összességében pedig hozzájárul a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez és fejlődéséhez.
Talajművelés az ökológiai növénytermesztésben
Korábban a művelés legfontosabb céljának a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását tartották. Ez a törekvés a növény szempontjából a szántóföldi és a kertészeti termelésben a minőség előfeltételeként igazolódott. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a növény számára kedvező lazultság és aprózottság elérése során elporosodhat a szerkezet, a talaj visszatömörödhet, a környezet károsodhat.
Meg kell mentenünk a talajainkat - Talajtakarás, forgatás nélküli művelés és hasznos mikroorganizmusok kijuttatása
Hol tart ma a magyar agrárium az okszerű talajművelésben, a talajok szervesanyag-tartalmának növelésében, mi a gondolkodás a tavaszi vetésű kultúrák esélyeiről – egyebek mellett ezekről adott pillanatképet az Agrárium olvasóinak Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója. Szavaiból kiderül, olyan mértékű a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközének leromlása, hogy most kell lépni, és az is, hogy már a szalma tarlón hagyásával is jót tehetünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza