Aktuális tájékoztatás a Vidékfejlesztési Programról

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: B. Gy., 2016/10/01

Idén ősszel, szeptember végén folytatódott az a rendezvénysorozat, amelyet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, a Közép-magyarországi Regionális Turisztikai Klaszter a Soós István Borászati Szakközépiskolával együttműködve Pest megye térségében két évvel ezelőtt indított. Az aktuális vidékfejlesztési programról, pályázati lehetőségekről Dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára Szigetbecsén tartott tájékoztatót a szép számmal megjelent települési polgármesterek, helyi vállalkozók számára.

– Két éve még a tervezés időszakát élte az államtitkárság, és az első kilátások sok jóval nem kecsegtettek – kezdte mondandóját Viski József. – Bár tény, hogy a Közös Agrárpolitika egészének keretében több pénz jut hazánknak a 2014–2020-as uniós támogatási időszakra, mint korábban, azonban ennek közvetlen vidékfejlesztési oldala – összesen mintegy 1300 milliárd forint – kevesebb, mint az előző ciklus 1500 milliárd forintos kerete. Ugyanakkor a Kormány jelentősen megújította a hazai támogatási rendszert, sokkal gördülékenyebbé, ügyfélbaráttá váltak a pályázati lehetőségek, mégpedig annak jegyében, hogy a gazdálkodók könnyebben valósíthassák meg a fejlesztési elképzeléseiket a 2020-ig tartó ciklusban – jelentette ki a helyettes államtitkár.

A Vidékfejlesztési Programot (VP) 2015 augusztusában fogadta el az Európai Bizottság, így ma már a program végrehajtási szakasza zajlik. A kormánynak az volt a szándéka, hogy a VP keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forintot 2016–2017-ben teljes mértékben megnyissák a gazdálkodók számára. A pályázatok megnyitásának ütemezését a VP Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK) tartalmazza. Az első pályázati felhívás meghirdetésére 2015. október elején került sor. A gazdálkodók az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG), valamint az ökológiai gazdálkodást (ÖKO) támogató felhívásokat ismerhették meg elsőként. Az ÉFK legutóbbi változatában 66 pályázati felhívás, és három kiemelt program meghirdetését tervezi a Miniszterelnökség, melyből 2015-ben hetet már meghirdettek, míg az idén további harmincegyet. Az eddig megnyitott keretösszeg 940 milliárd forint, amely a teljes rendelkezésre álló 1293 milliárd forint 72,7 százaléka. A cél az, hogy a Miniszterelnökség legalább 1200 milliárd forintot lekössön a gazdálkodók részére a következő egy éven belül. A VP pályázatokra két éven keresztül folyamatosan lehet a kérelmeket benyújtani, és újabb két év áll rendelkezésre a projektek megvalósítására, így a források igénybe vétele folyamatos.

Az előző, 2007–2013-as ciklus forrásainak felhasználásával kapcsolatban Viski József elmondta: 2015. december 31-ével sikerült lezárni a pénzügyi időszakot, mert az N+2 év felhasználási időszak ekkor zárult. Tavaly év végére még sikerült 260 milliárd forintot kifizetni a gazdáknak, mégpedig a 2012–2013-ban benyújtott pályázatokra, pedig sok volt az úgymond „bedőlt” pályázat. Mivel a kormány nem akart egyetlen euróról sem lemondani, ezért több mint 50 jogcímrendelet módosításával próbálta racionálisabbá tenni a források felhasználását, és az azokkal történő elszámolás feltételeit, így az előző ciklusban rendelkezésre állt 1500 milliárd forint uniós támogatást teljes mértékben ki tudták fizetni a kedvezményezetteknek. Ez jó hír, mert Magyarország igazolta, hogy az uniós forrásokat száz százalékosan fel tudja használni. S így tesz a kormány a 2014–2020-as ciklusban is, mondta el a helyettes államtitkár.

A közel 1300 milliárd forintra három fő területen lehet pályázni. Az első az agrárágazat terület- és állatlétszámhoz kötött támogatásai, a második a beruházási jellegű támogatások, míg a harmadik terület az önkormányzatokat, civil szervezetek támogatását, a vidéki infrastruktúra fejlesztését célozza. A helyettes államtitkár a Leader pályázatokról annyit jegyzett meg, hogy az elkülönített 60 milliárd forintot sokkal hatékonyabban, célzottabban kívánja a Miniszterelnökség felhasználni, mint az előző támogatási időszakban.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a megnyitott beruházási támogatásoknál szinte özönlöttek a kérelmek, ami jelezte, hogy rugalmasabb, gyorsabb az ügyintézés, és a rendszer ügyfélbarát. Éppen a gyorsaságból adódóan azonban jelentősen nőtt a hibás pályázatok száma is, rengeteg hiánypótlásra van szükség a pályázatoknál, ami igencsak lassítja a feldolgozás ütemét, ezért is csúszik az eredményhirdetés. Az sem gyorsítja a pályázatok feldolgozását, hogy a kormányzati struktúra ebben az időszakban változik, ami jó néhány FM-háttérintézményt érint. Többek között a NÉBIH és az MVH jogállása is megváltozik. Az MVH, mint kifizető ügynökség jogutódlással beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe. A tartalmi értékelést, az üzleti terv elbírálását egy idei évben megalkotott törvény rendelkezései alapján állami projektértékelők végzik a jövőben. A rendszer felállítása jelenleg folyamatban van. Az új értékelési rendszertől a pályázatok objektív, befolyásolástól mentes értékelését várja az irányító hatóság. Állami projektértékelő lehet minden kormánytisztviselő az egész országból, akik a végzettségüknek és szakmai gyakorlatuknak megfelelően fogják a különböző operatív programok, valamint a Vidékfejlesztési Program pályázatainak tartalmi értékelését elvégezni.

Ez idáig három pályázat esetében (AKG, ÖKO, valamint a LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítését támogató felhívás) született eredmény. Az AKG pályázatokkal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta, hogy éreztek némi csalódást a termelők részéről a meghirdetett AKG program kapcsán. Azonban annak fényében, hogy az AKG esetében rendelkezésre álló forráskeretet háromszoros mértékben haladta meg a beadott igénylések összege, jó eredménynek számít, hogy közel a kérelmek felét tudták támogató döntéssel jutalmazni.

A támogatási határozatok kiküldését követően derült ki, hogy egyes objektív pontozási szempontok jelentős különbségeket eredményeztek egyes célterületeken, illetve a támogatottak földrajzi megoszlásában is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyümölcstermesztők 80 százaléka kapott AKG-támogatást, ellentétben Bács-Kiskun, vagy Csongrád megyével, ahol nem voltak nitrátérzékenyek a területek, és a pályázók jelentős részét alacsonyabb pontjaik miatt elutasították, így a kérelembenyújtóknak csak a 20 százaléka nyert. A pályázaton nyertesek 98 százaléka 300 hektár alatti gazdálkodó. Viski József elmondta, hogy a kiszorult gazdák érdekében az Éves Fejlesztési Keret 2016. augusztus 31-én megjelent módosítása szerint, 40 milliárd forint keretösszeggel új AKG-felhívást tesznek közzé, mégpedig azért, hogy eleget tegyenek a Vidékfejlesztési Programban beígért 500 ezer hektár AKG-programba vont terület nagyságát illetően. A 2016. szeptember 30-án megjelent felhívásra november 2-tól pályázhatnak egy hónapon keresztül a kertészettel, illetve állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók. Az új pályázatokban a nitrát-érzékeny területi besorolás már nem lesz oly mértékben meghatározó, mint a korábbiakban, s a kötelezettségvállalás 2017-től kezdődik 5 éves időtartamra.

A helyettes államtitkár végül elmondta, hogy ősszel indulnak a települési infrastruktúra fejlesztésére szolgáló pályázatok, amelynek keretében többek között a helyi piacok fejlesztését, a közkonyhák felújítását, külterületi utak felújítását végezhetik el az érintettek. Külön forrást különítettek el – 8,26 milliárd forint értékben – tanyafejlesztésre, amelynek keretében a nemzeti forrásból működő Tanyafejlesztési program célterületeit kiegészítendő, a tanyák villamosítását kívánják fejleszteni, mondta végezetül Viski József.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai