A hatékonyságot kell fejleszteni

Kategória: Kamara | Szerző: Bálint Tóth János, 2016/10/02

Új pályázati forrásokkal támogatott beruházásokkal enyhíthető a hazai élelmiszer-feldolgozó ipart szorongató innovációs nyomás, ellenben egy újabb kihívással is szembe kell nézni a legtöbb ágazatban, hiszen mára nemcsak a húsiparban akadálya a fejlődésnek a szakképzett munkaerő hiánya, újabban már a szakképzetlen álláshelyek is üresen maradnak. Simon Attila István, a Nemzeti Gazdasági minisztérium helyettes államtitkára szerint az utóbbi években mind nehezebben jutnak új munkaerőhöz az élelmiszeripari vállalkozások. 2015-ben a megkérdezett cégek csaknem 30 százaléka legalábbis erre panaszkodott. Az okok között szerepel az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség hiánya, a kevés minőségi munkaerő, a felkínált alacsony bér, a munkavállalók nehézségbe ütköző közlekedése, a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás elszívó hatása, valamint a nem megfelelő munkakörülmények.

Válaszút előtt

Ami a béreket illeti, a statisztikai adatok alapján az élelmiszeriparban – képzettségi foktól és munkakörtől függően – a legmagasabb bruttó átlagfizetést a növényi és állati olajterméket gyártók adnak munkavállalóiknak, közel 450 ezer forintot. Az ezt követő második legtöbb bért, mintegy 300 ezer forintot az italgyártó vállalatok nyújtanak. A hiányszakmák között van a húsfeldolgozó, a fizikai munkás, a pék, a kézi csomagoló, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, valamint az élelmiszeripari-gépkezelő. Simon Attila István szerint az út a munkaerőpiacra program, az ifjúsági garancia program, a rugalmas foglalkoztatás elterjedése, valamint a gyakornoki program pályázati kiírásai lehetőséget adnak az élelmiszeripari cégeknek arra, hogy a rövid-, közép- és hosszútávon a hiányzó álláshelyekre új munkavállalókat találjanak.

Az európai, benne a hazai élelmiszeripar válaszút felé tart. Kérdés, hogy új fejlesztésekkel megtartja pozícióit, vagy menthetetlenül háttérbe szorul a nemzetközi élelmiszertermelésben 2030 után – mondta Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezető igazgatója. A magyar élelmiszerexport döntő aránya a nagyvállalkozások nevéhez kötődik, a kereskedelmi trendek alapján súlyuk növekszik, noha ellenséges hangulat övezi a tevékenységüket, mondván hamisan, minőségi élelmiszert leginkább a közepes és a kis cégek képesek előállítani, a nagyok kevésbé. A hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozások hátránya a nagyokkal szemben – az export tekintetében – abból is fakad, hogy nem méretgazdaságosak, hiányzik az innovációs készség. Megjegyezte, a külpiacokon gyenge eséllyel jelenhetnek meg a politikai erők által kívánatosnak tartott kisvállalkozók, garázsméretű feldolgozók.

Támogatási lehetőségek

Az élelmiszer-feldolgozó ágazat számára elérhető pályázati lehetőségeket ismertette Varga László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari szakértője, közte az Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel elnevezésű felhívás részleteit. A nemzetgazdasági tárca összesen 100 milliárd forint keretet nyitott az élelmiszeripari középvállalkozások számára, amelyek 50–750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. Az igényelhető kölcsön összege legkevesebb 50 millió, legfeljebb 2 milliárd forint lehet. A támogatási kérelmeket várhatóan 2016. november 30. és 2018. november 30. között lehet beadni – nagy lehetőség a feldolgozóipari fejlesztésben és a hatékonyság-növelésben érintett élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára. „Muszáj a technológiát, a hatékonyságot fejleszteni, nincs más lehetőség az előrelépéshez” – fogalmazott Varga László.

Vállalati méret és exporterő

A Magyarország élelmiszeripari helyzete és jövőképe című tanulmányra támaszkodva Dudás Gyula, az Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársa kifejtette, a magyar élelmiszeripar azért tudott 2003 és 2013 között eredményeket felmutatni, mert erős volt az exporttevékenysége, amely lényegében kiegyenlítette a belföldi forgalom visszaeséséből fakadó hiányokat. A vállalati méret és az exportból származó árbevétel szoros összefüggésben van egymással, így a vizsgálat alapján a mikro vállalkozásoknál 10 százalék, a kisvállalkozásoknál körülbelül 17 százalék, míg a közepeseknél az arány megközelítőleg 29 százalék, a nagyvállalatoknál pedig 41 százalék körül alakul az export árbevétel részaránya. A magyar export több mint felét húsz nagyvállalat adja, ezekből 11 teljesen, 4 pedig többségi külföldi tulajdonban van. Dudás Gyula megjegyezte, nemcsak folyó, hanem változatlan áron is növekedett az export, részben az árfolyamhatás miatt. A javuló exportteljesítmény mögött több olyan termék van, ami nem klasszikus élelmiszer, például bioetanol, hobbiállat-eledel, dohánytermékek.

Az AKI tanulmányának írói szerint – a belföldi eladások élénkítése mellett – továbbra is ösztönözni kell a külpiacokra való termelést, aminek feltételeit a kormányzatnak és az üzleti szférának is meg kell teremtenie. Míg kormányzati feladat a makrogazdasági környezet (képzés, adózási és szabályozási rendszer, logisztikai háttér stb.) javítása, addig az üzleti szféra leckéje az árualapok növelése, a piaci szereplők hatékonyságának, innovációs készségének fejlesztése. Mindkettőnek önállóan és/vagy együtt a feladata az információszolgáltatás potenciális piacokról, árakról, elvárt minőségről, fogyasztói trendekről; szervezet létrehozása/fejlesztése konkrét piackutatások elvégzésére, üzleti partnerkapcsolatok kialakítására; továbbá közösségi marketingprogramok és védjegyek népszerűsítése, valamint megfelelő finanszírozási, biztosítási háttér kialakítása.

A fórumon Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója többek között megemlítette, hogy életre hívták a NAK élelmiszeripari hírlevelét, amelyben az időszerű eseményeken túl innovációs és kutatási eredményeket ismertetnek, továbbá létrehoztak egy élelmiszeripari szakmai partnerlistát, amelyben olyan referenciákkal rendelkező cégeket és szolgáltatókat gyűjtöttek össze, amelyek segíteni tudják az élelmiszeripari tagokat beruházási elképzeléseik, költséghatékonysági megoldásaik, környezetterhelést csökkentő ötleteik megvalósításában. A lista nem nyilvános, de az érdeklődőknek a kamara közreműködésével segítenek a megfelelő partner megtalálásában.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai