2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A KAP további egyszerűsítése várható

Kategória: Európai Unió | Szerző: Fordította: Vojczek Judit, 2016/10/05

Brüsszelből jelentjük
Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa elkötelezettségének köszönhetően a KAP egyszerűsítésének múlt évben bevezetett négy hulláma után újabb intézkedéseket illesztettek a rendeletbe.

A javasolt intézkedések célja a KAP további egyszerűsítése, hogy csökkentsék a gazdálkodókon és a nemzeti hivatalokon lévő terheket, megkönnyítsék az életüket.
Speciálisan, a Vidékfejlesztési Rendeletben olyan változtatásokat javasolnak, amelyek egy szektorspecifikus jövedelemstabilizáló eszközt eredményeznek majd. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tagországok megtervezzék az egyes ágazatokra vonatkozó saját eszközeiket, így vonzóbbá tehetik a gazdálkodók és az adminisztráció számára. A javaslat reagál arra az igényre is, hogy több forrást biztosítsanak a gazdálkodók támogatására a piaci válságok idején, valamint tükrözi számos ágazat nehéz tapasztalatait is.

További lényeges változtatási javaslat a Vidékfejlesztési Rendeletben, hogy egyszerűbb szabályokat vezessenek be a hitelhez és más pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésre. Ezen változtatások célja, hogy lökést adjon a pénzügyi eszközök jobb használatához a mezőgazdasági szektorban és nagyobb hozzáférést biztosítson a gazdálkodóknak a tőkéhez, különösen a fiatal gazdáknak, akik számára állandó probléma a hitelhez jutás. Az általános cél az állami pénzek jobb elosztása és a mezőgazdasági szektor versenyképességének növelése.

A biztos javasolja, hogy a közvetlen kifizetésekről szóló rendeletben a tagországok nagyobb szabadságot kapjanak az „aktív termelő” fogalmának meghatározásában. A tagországok eldönthetik, hogy az „aktív termelő” jelenlegi meghatározását használják-e a jövőben is, vagy sem. A javaslat elfogadása esetén lényegesen kevesebb teher nehezedik majd a gazdálkodókra és a nemzeti/területi adminisztrációra, a papírmunka is jóval egyszerűbb lesz.

A javaslatot szeptember közepén publikálták a félidős uniós költségvetési felülvizsgálat részeként.

Ezek a javaslatok teljes mértékben közös döntést igényelnek a Tanács és az Európa Parlament részéről, a javasolt változtatások nem változtatják meg a Közös Agrárpolitika irányát. A cél az, hogy ezek az elemek, melyek a költségvetési rendelet átdolgozásának részét képezik, 2018 elején életbe lépjenek.

A Bizottság által elkészített rendelettervezethez Hogan a következőt fűzte: „A mai javaslatok további bizonyítékot nyújtanak saját magam és a Bizottság elkötelezettségéről a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése érdekében. A javasolt változtatások fontosak, sok területen egyszerűsítik majd a szabályok alkalmazását, és az előző egyszerűsítésekkel együtt számos szűk keresztmetszetet megszüntetnek, lényeges különbséget hoznak a KAP megvalósításában, kiváltképpen a gazdálkodók előnyére.

Továbbra is a KAP egyszerűsítésére koncentrálok, és külön öröm számomra, hogy a mai napon számos javaslatot tettünk, különösképpen a jövedelemstabilizáló eszközökkel, az anyagi eszközökhöz való hozzáféréssel és az aktív termelő fogalmával kapcsolatban, így válaszoltunk a gazdálkodók aggodalmaira, amelyeket jelölésem óta és a tagállamokban történő utazásaim során állandóan hallok.”

52 ezren a tejtermelés-csökkentő programban

Phil Hogan szeptember végén örömmel jelentette be, hogy a júliusban bevezetett 150 millió eurós, az európai közösség egészére kiterjedő termeléscsökkentést ösztönző csomagra annyi jelentkező van, hogy majdnem teljesen kitöltik az 1,07 millió tonnás keretet.

A biztos elmondta, hogy a mai (szeptember 27.) állapot azt mutatja, hogy „Bebizonyosodott, a rendszer vonzó és sikeres. Teljesen megfelel az elvárásainknak, biztos vagyok benne, hogy ezek az intézkedések, hasonlóan a júliusban bevezetettekhez és a korábbi csomagokban lévőkhöz, az európai tejpiac további stabilizálásához fognak vezetni. Különösen örülök a fő tejtermelő tagállamok nagymértékű részvételének a programban.” A biztos megjegyezte, hogy a helyreállás jelei már nyilvánvalóak, különösen bizonyos nyersanyagáraknál, de megismételte, célkitűzése az, hogy lássa „a javuló piaci hangulat magasabb termelői árakat eredményez”.

A Bizottságtól kapott tájékoztató szerint 27 tagországból 52 000 tejtermelő jelentkezett a tejtermelés-csökkentési programra, vállalva, hogy 2016 utolsó negyedévében kevesebb tejet termelnek, mint az előző év hasonló időszakában. A vállalt csökkentések változóak, az átlag jelentkezőnként 20 tonna. Ez átlagosan 16,5%-os csökkentést jelent, ami az összes tejtermelés 2,9%-os csökkenését jelenti 2016 utolsó negyedévében.

A három hónapos periódus végén a gazdáknak 45 napjuk (kb. február közepéig) lesz arra, hogy igazolják a termelés csökkentését, így jogosulttá váljanak a támogatásra, ami minden 100 kg-os csökkentésre 14 EUR.

A nemzeti vállalások jelentősen eltérnek egymástól, Németország 286 000 tonnás vállalásától Franciaország és Anglia 100 000 tonnán felüli vállalásán át Málta és Ciprus 1000 tonna alatti vállalásáig. A legtöbb résztvevő Franciaországban (13 000), Németországban (10 000), Írországban (4500), Ausztriában és Hollandiában van (mindkét országban 4000). A részvétel százalékos aránya Írországban a legmagasabb (24%), ezt követi Belgium és Hollandia (22–22%), Franciaország (19%) és Portugália (17%).
Mivel az összes vállalt csökkentés még nem éri el az előirányzottat, lesz egy második kör a fennmaradó 1,1%-ra (11 407 t), a 2016 novemberétől 2017 januárjáig tartó időszakra. Ebben a második körben azok vehetnek részt, akik nem jelentkeztek az első körben. A jelentkezési határidő október 12.

Ezt az önkéntes tejtermelés-csökkentő rendszert Hogan mezőgazdasági biztos jelentette be a júliusi Mezőgazdasági Tanácson mint az 500 millió eurós segélycsomag részét a tejágazat részére, amely tartalmazott egy 350 millió eurós, tagállamonként meghatározott összegű rendkívüli támogatási csomagot és számos piaci intézkedést.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Eredmények és kudarcok az uniós csatlakozástól napjainkig
„Húsz év az Európai Unióban és a jövő” címmel január elején szervezett online szakmai kerekasztal beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya. Az EU-csatlakozás várakozásairól, a magyar agrárium reményeiről és csalódásairól Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatóját, az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának elnökségi tagját kérdeztük.
Két évtized tanulságai
Húsz éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Napjainkban sok vita zajlik arról, hogy mit adott Magyarországnak a tagság, milyen eredményeket értünk el, és milyen problémákkal szembesültünk? Font Sándorral, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnökével végeztünk el egy időutazást.
Állandóan igazolnia kell a létét az Európai Uniónak
Idén május elsejével töltjük be az Európai Unióban a húszéves tagságunkat. A belépéssel új perspektívát, lehetőséget kapott Magyarország arra, hogy a gazdaság, benne az agrárágazat felzárkózzon a nyugati színvonalhoz. Persze, már a kezdeti időszak sem volt zökkenőmentes, de az elmúlt két évtized jelentős fejlődésről tanúskodik. Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, agrár- és uniós kapcsolati központ vezetője az uniós csatlakozást követő években aktívan vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának a munkájában, és a FAO római központjában is képviselte Magyarországot. Vele beszélgettünk.
Zöld keresztet minden magyar szántóra!
Az Agrárium7 – a kamarai választásokra készülve - a következő hetekben a megyei kamarai elnökök szakmai véleményét igyekszik közvetíteni a gazdálkodók számára. Elsőként Hubai Imre Csaba, a NAK a Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke, Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke, Dr. Pusztavámi Márton a NAK Vas megyei elnöke és Berek Gábor, a NAK Somogy megyei elnöke válaszoltak a kérdésekre.
Mi várható az új KAP stratégiától?
Kapronczai István agrárszakértő igen jártas az agrárstratégiák készítésében, ezért is kérdeztük az új Közös Agrárpolitikához készített, és benyújtott magyar stratégiai tervről.
A KAP zöld programja
A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége (MTBSzSz) online konferenciát rendezett „Tápanyag-utánpótlási lehetőségek mikrobiológiai termékekkel és azok gazdaságossági előnyei” címmel. A tartalmas előadásokból Dr. Juhász Anikónak, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának az előadását idézzük fel.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza