Kilátások az állattenyésztésben

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/01/10
Címkék: sertéstartás, húsmarhatartás, tenyészállat, állattartás, jövedelmezőség

Az állattenyésztési ágazatok helyzetének alakulásáról és a lehetséges jövőképről a Magyar Állat tenyésztők Szövetségének igazgatóját, Dr. Wagenhoffer Zsombort kérdeztük. A hazai állatállományban jelentősebb létszámemelkedés nem történt 2013ban, ugyanakkor a takarmányárak mérséklődtek a 2012es rendkívüli aszályos évhez képest. Így valamivel eredményesebb évet tudhatnak maguk mögött az állattenyésztők.

Az év elején járunk, amikorra az előző évet már summázták a mezőgazdaság szereplői. Most már az foglalkoztat minden gazdálkodót, hogy vajon ez az év mit hozhat számukra.

helyzetben A teJtermelő ágAzAt

– Az idei évben folytatódhatnak-e a tejtermelő ágazat előző évi kedvező folyamatai?

– Tavaly jelentősen emelkedtek a tejárak, így a termelők tudtak tartalékot képezni a fejlesztéseikhez, amire a versenyben maradáshoz szükségük is lesz. Legutóbb 2007ben tapasztaltunk ehhez fogható árnövekedést, ám akkor ezt egy soha nem látott mélyrepülés és ágazati válság követte. A szakemberek a négy évvel ezelőtti árzuhanásra nem számítanak ebben az évben, ugyanakkor a tej felvásárlási árának szárnyalása már valószínűleg nem folytatódhat sokáig. A 2012es aszály nagyon sok országot, köztük a világexport harmadát adó ÚjZélandot is jelentős mértékben sújtotta, ezért tavaly a növekvő globális kereslettel a kínálat nem tudott lépést tartani. A piac húzó hatása a termelés felfutásával azonban alább fog hagyni, és újra éles versenyre, ezzel együtt az árak mérséklődésére kell a termelőknek felkészülniük. Ettől a tejtermelés még jövedelmező tevékenység marad idén is. Ezt a helyzetet segíti, ha tovább növekszik a hazai tejtermékek aránya a boltokban, a termelői szerveződések tovább erősödnek, a takarmányárak nem szállnak el, a lehetséges támogatásokat kifizetik, és időben meg is kapják a gazdák. A szabályozott termelés alól egy év múlva felszabaduló európai tejpiacon jelentős átrendeződés nem valószínű, mintegy 10 millió tonnával bővülhet a jelenleg 150 millió tonnás termelés. A piaci versenyben a magyar tejtermelők helyzete egyáltalán nem reménytelen, ez persze nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni! – figyelmeztetett Dr. Wagenhoffer Zsombor.

– A húsmarha-ágazatban milyen export lehetőségeink lehetnek idén, és mennyi esély lehet a török export újraindulására? Emellett milyen más exportpiacokat használhatunk ki?

– A csatlakozás nyertes ágazatának kikiáltott húsmarha szektor évek óta tartó szárnyalása tavaly megtört és a korábbi években megszokott jövedelmezőségi színvonal jelentős mértékben romlott. Ebben leginkább a török export bizonytalan időre történő leállása játszott szerepet. A török kormány drasztikus eszközökkel (vámok emelésecsökkentése, behozatali engedélyek kiadásabevonása, állategészségügyi követelmények szigorításaenyhítése) avatkozik be a marhahús (és általában az élelmiszerek) bolti árának normális szinten tartása érdekében. Ebben az évben újra megnyílhat a török piac, nagy kérdés, hogy milyen országok részére és milyen feltételekkel. Reméljük, hogy mi is hamarosan szállíthatunk Törökországba, ám akkor sincs tragédia, ha erre még várni kell, hiszen a magyar hízóés vágómarhát a régebbi és közelebbi vevőink, a szlovénok, horvátok, olaszok, görögök örömmel megveszik, továbbá jelentős, de a helyi politikai helyzettől erősen függő, ezért kiszámíthatatlan kereslet van arab és kaukázusi országok részéről.

– Mi a helyzet a tenyészállatok piacán?

– Sajnos a tenyészállataink legfontosabb piacai (Oroszország, Fehéroroszország) is bezárultak bizonytalan időre a Schmallenbergvírustól való pánikszerű félelem miatt. A mentes státusz megkövetelése egyértelműen piacvédelmi és nem állat-egészségügyi szempont, hiszen minimális gazdasági kárt tud csak okozni, ahol felüti fejét a vírus. Mivel szúnyoggal terjedő betegségről van szó, ami ma már valószínűleg azokban az országokban is jelen van, amelyek e vírusra hivatkozva akadályozzák a tenyészállat-importot, úgy vélem a szállítások korlátozása sokáig már nem fog tartani.

Sertéstenyésztők

– A legnehezebb helyzetben továbbra is a sertéstenyésztők vannak, az ágazat résztvevői gyorsabban megjelenő és nagyobb eredményeket vártak tavaly. Látszik már az alagút vége?

– A sertéstartók nehéz, de összességében tűrhető évet zártak tavaly. Még nem tudjuk a KSH év végén mekkora sertéslétszámot mért, de valószínűsítem, hogy nem lesz nagy változás a 2012-es záró adathoz képest. Ezt majd ki-ki a maga (szakma) politikai nézete szerint fogja kommentálni. Én maradnék a tények sorolásánál. A felvásárlási árak szépen emelkedtek az év első felében, majd szeptembertől váratlan gyorsasággal zuhanni kezdtek. A jelenlegi árak, amelyek leginkább a német piaci árfolyamhoz igazodnak, mintegy 15 százalékkal maradnak el a nyáriaktól. Az olcsóbb abraktakarmányok és az eddigi enyhe tél sokat segítenek a költségek kordában tartásában. Az élő- és hasított sertés áfájának januárban bevezetett csökkentése elsősorban a termelés tisztulásában segíthet, továbbá a feldolgozókat hozza kedvezőbb pénzügyi helyzetbe és reményeink szerint a magyar élősertés iránti belföldi kereslet növekedését eredményezi. Jó esély akkor lesz a sertésállomány régóta várt növekedésére 2014-ben, ha a felvásárlási árak tartósan 400 Ft körül vagy efelett alakulnak majd, az állatjóléti támogatások 7,6 milliárd forintra emelt keretét még idén kifizetik a gazdáknak, bevezetik a koca állatjóléti támogatást, továbbá a sertésstratégiában kitűzött célokat időarányosan sikerül teljesíteni.

– Van-e fejlődési lehetőség a kiskérődző ágazatokban?

– A juhágazat jó közepes évet zárt 2013-ban, ennek ellenére az állomány két éve tartó növekedése megtorpant. A felvásárlási árak picit elmaradtak ugyan a korábbi szinttől, de a kedvező időjárási körülmények (hosszú legeltetési időszak, bőséges szálastakarmány termés) és az anyajuh támogatások jelentős (duplájára) növekedése a jövedelmezőségre kedvező hatással voltak. A kecskeágazatról is hasonlóak mondhatók el. A piaci kilátások és a kedvező támogatási lehetőségek reményre adnak okot a juhállomány emelkedését illetően.

Fejlesztések alatt a lovas ágazat

– A lovas ágazatban elindult fejlesztések, ha nem is közvetlenül, de kihatnak a tenyésztésre is. Várható-e kedvező folyamatok elindulása a tenyésztésben a fejlesztések hatására?

– Örvendetes, hogy a lovassport fejlesztésére jelentős összeget (3,5 milliárd Ft) hagyott jóvá a kormány tavaly, azonban ennek hatása a tenyésztésre csak hosszabb távon lesz érzékelhető. Normális esetben a sportból származó bevételek egy részét a tenyésztésbe fogják visszaforgatni, ehhez azonban idő kell, miközben a hagyományos magyar lófajták tenyésztői szinte egyik napról a másikra élnek. A gazdasági válság a divatos sportlovak iránti keresletet visszavetette, a magyar lófajták amúgy is szűk piacát pedig szinte teljesen befagyasztotta. Sok tenyésztő több mint egy éve várja a kancája után járó őshonos támogatást. Szerencsére vannak kiemelkedő eredmények, amelyek azt mutatják, hogy jelentős tartalékok vannak ezekben a fajtákban. A Nemzeti Vágtát egy kisbéri félvér nyerte, a nemzetközi futamban egy bábolnai tenyésztésű arab ló lett az első. A távlovasok sikereihez meghatározóan járultak hozzá a magyar tenyésztésű lovak. Az országos military bajnokság első és harmadik helyezettje gidrán ló volt, a fogathajtó világbajnokságon a nyertes fogatot magyar lipicai lovak repítették a dobogó tetejére.

– Az új uniós költségvetési időszak milyen hatással lehet az állattenyésztőkre?

– Hosszú évekre szóló, stratégiai döntéseket is magukba foglaló jogszabály- alkotási munka van előttünk a következő fél évben, miközben tavasszal országgyűlési, majd európai parlamenti, ősszel pedig önkormányzati választások lesznek. A KAP 2015–2020-as időszakára vonatkozó közvetlen támogatási rendszer és a vidékfejlesztési program sarokszámaiban és céljaiban ugyan tavaly év végén megegyeztek a tagállamok, de az uniós és a nemzeti végrehajtási rendeletek még megalkotásra várnak. A magyar kormánynak legkésőbb augusztusig kell elkészítenie és az EU Bizottságának benyújtania a végleges nemzeti támogatási rendszerre vonatkozó dokumentumot. A tét hatalmas, hiszen most fog eldőlni, milyen jogcímeken és mekkora összeget kaphatnak a mezőgazdasági termelők, köztük az állattenyésztők a következő hét évben. Izgatottan várjuk, hogy a kormány bejelentse, melyik opciót választotta a három lehetséges közvetlen támogatási rendszer közül. Mi azt javasoltuk, hogy 2020-ig maradjon a mostani, azaz a terület alapú és a termeléshez kötött támogatások rendszere. Magyarországnak nem jó az, ha az állattenyésztési ágazatokban báziséveket határoznak meg, illetve ha termeléstől elválasztott támogatást fizetnek, hiszen mi az állományok gyarapodását és az állattenyésztés kibocsátásának növelését szeretnénk.

Ajánlott kiadványokHusti István:
Műszaki és beruházási ismeretekDr. Sutus Imre:
Gyakorlati számvitel a mezőgazdaságbanDr. Györkös István - Dr. Báder Ernő:
Csülökápolás és a sántaság megelőzése szarvasmarhaállományokbanBozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?

Ez is érdekelhetiKimagasló lehetőségek és kihívások a húsmarha-tenyésztésbenHatékony sertéshízlalásA minőségi termékeket előállító állattenyésztés