Hogyan kérjünk adóigazolást?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2016/10/06

Több éve él az a szabály, hogy az igazolásokat alapvetően bármely igazgatóság kiadhatja, pontosabban, illetékességünktől függetlenül bármely igazgatóságtól kérhetjük. Egyetlen kivételt képez ez alól a Kiemelt Adózók Adó- és Vámigazgatóságához tartozók, mivel esetükben kizárólag a központi ügyfélszolgálatok adhatnak ki igazolást. Ebbe a körbe többek között a fiókteleppel nem rendelkező gazdasági társaságok, fegyveres szervek alkalmazottjai, a Közép-magyarországi régióban székelő, nagy adóteljesítménnyel bíró adózók, vagyis speciális adózói kör tartozik.

Az igazolás igénylésének több módja is létezik. Elektronikus ügyintézésre kötelezett társaságok értelemszerűen elektronikusan az IGAZOL nevű nyomtatványon, valamint a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző (ÜCC) rendszerén – regisztrációt követő PIN-kód birtokában – keresztül is lehetőségünk van az igazolás igénylésére, míg az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek a fentieken túlmenően személyesen bármelyik ügyfélszolgálaton vagy szintén az IGAZOL nevű nyomtatvány postai úton történő feladásával tudják az igazolás kiállítását kezdeményezni. Ide tartozik, hogy az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek illetőségigazolást nem kérhetnek az ÜCC-n keresztül.

A kérelmen kötelező megadni – az adózó és a kérelmező azonosító adatain túl – a kért példányszámot, a kézbesítéshez szükséges adatok, valamint az igazolás típusát is. Nem kötelező, de megadható az igazolás célja is.

Jövedelemigazolás esetén a már lezárt adóévet, illetőségigazolásnál pedig az igazolás nyelvét is meg kell adni. Közbeszerzésekhez speciálisan a kifizető nevére, adószámára és székhelyére vonatkozó adatok is kötelezően feltüntetendők a kérelemben.

Ha a társaság szerepel a köztartozásmentes adatbázisban azzal kiváltható az adóigazolás, pontosabban csak abban az esetben kell mégis kérnünk azt, ha speciálisan egy korábbi időszakra vagy egybefüggően hosszabb időszakra, több hónapra, évre szeretnénk az igazolás kiadását kérni.

A kérelemben nyilatkozhatunk arra vonatkozóan is, hogy az igazolás másodpéldányát közvetlenül az igazolást felhasználó szervezet részére is megküldje a NAV. Ez esetben a kézbesítéshez szükséges a felhasználó adatainak a megadása is.

A kérelem illetékmentes, vagyis ingyenesen kérhető. Az igazolás kiadásának határideje általánosan hat nap. Hiányosság vagy adateltérés esetén – amennyiben szükséges – a NAV írásos, elektronikus benyújtás esetén szintén elektronikusan hiánypótlást küld, melynek időtartama a válasz megérkezéséig nem számít bele a határidőbe.

Elektronikusan küldött kérelem esetén kérhetjük, hogy az igazolást is elektronikusan vagy postai úton szeretnénk megkapni, vagy megadhatjuk, hogy személyesen melyik ügyfélszolgálaton szeretnénk átvenni. Illetőségigazolás esetén nincs lehetőség az elektronikus kiküldésre, azt kizárólag személyesen vagy postai úton vehetjük át. Nem elektronikusan előterjesztett kérelem esetén csak a személyes vagy postai kézbesítés választható.

Adóigazolás

Alapvetően a kérelmező folyószámláján fennálló adótartozás, vagy szerencsésebb esetben annak hiányának igazolására szolgál. Az igazoláson belül megkülönbözetünk általános, nullás és a köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

Az általános igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy a kérelemben megjelölt napon egyrészt az adóhatóságnál vagy az adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását, vagy azok hiányát, másrészt a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, harmadrészt pedig a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, továbbá a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. Abban az esetben, ha valamely bevallását nem teljesített a cég, úgy az igazoláson az is feltüntetésre kerül.

A nemleges adóigazolás azt igazolja, hogy a cégnek nincs az igazolás kiállításának napján a kérelemben megjelölt időpontra vonatkozóan adótartozása, emellett végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása. Az igazolás kiadásának további feltétele, a bevallási kötelezettségek teljesítése, vagyis minden olyan bevallás benyújtása, ami a folyószámla egyenlegét befolyásolja.

A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás értelemszerűen igazolja, hogy a szervezet köztartozásmentes adózónak minősül, vagyis megfelel a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek.

Az igazolások kiállításakor a folyószámla egyenlegét nettó módon számítva tüntetik fel, vagyis az egyes adónemeken fennálló esetleges tartozás csökkentésre kerül a más adónemeken lévő túlfizetések összegével. A nettó számításba ugyanakkor nem számítanak bele az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a végrehajtásra és visszatartásra átadott kötelezettségek.

Jövedelemigazolás

A jövedelemigazolások tartalma elsősorban a választott adózási formától függ, de befolyásolja az is, hogy azt magánszemély vagy egyéni vállalkozó kérte.
Magánszemély esetében alapvetően a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza a magánszemély által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget.

Speciális szabályok vonatkoznak ugyanakkor arra az időszakra, amelyben a magánszemély adónyilatkozatot nyújtott be, ugyanis ilyenkor a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint a személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza.

Egyéni vállalkozók esetében a jövedelemigazolás az összevont és elkülönült jövedelmet, valamint az adókötelezettséget tartalmazza. Az átalányadó szabályai szerint adózók részére a jövedelemigazoláson az átalányadó alapja és a megállapított átalányadó szerepel. Mezőgazdasági kistermelők esetében az egyszerűsített bevallási nyilatkozat adatai kerülnek a jövedelemigazolásra, ha a vállalkozó az adóév vonatkozásában ily módon számolt el bevételével. Amennyiben az adóévről adónyilatkozatot nyújtott be, úgy a jövedelemigazolás ennek adatait fogja tartalmazni.

Egyszerűsített vállalkozói adót választók esetén a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát). Az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó jövedelemigazolást kizárólag egyéni vállalkozó kérhet. Itt is él a szabály, hogy igazolás nem adható ki abban az esetben, ha személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem történt meg a bevallás benyújtása, vagy magánszemély esetében nem kért munkáltatói adómegállapítást.

Kisadózó vállalkozó esetében a jövedelemigazolás kizárólag a kisadózó számított jövedelmét tartalmazza. Esetükben a jövedelemigazolás kiállítása során jövedelemként legalább a minimálbért kell alapul venni, vagy a kisadózó vállalkozás utolsó, megszerzett bevételéről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének a 60%-át.

Illetőségigazolás

Az illetőség igazolásának lényege, hogy külföldi szervezet felé igazolja, hogy a magánszemély vagy gazdasági társaság Magyarországon – magányszemély és egyéni vállalkozó esetében – a személyi jövedelemadóról szóló törvény tekintetében, míg jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet esetében – a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény tekintetében a törvény hatálya szerinti belföldi adóalanynak minősül. Az illetőségigazolás a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát tartalmazza.
Illetőségigazolás iránti kérelem során annak célját is meg kell jelölni, melyek az alábbiak:

• általános forgalmi adó visszaigénylése;
• kettős adóztatás elkerülésére aláírt egyezmény alapján történő illetőség igazolása;
• egyéb.

Áfa-visszaigénylés esetén kérhető az is, hogy az igazoláson a végzett tevékenység(ek) is kerüljenek feltüntetésre. Értelemszerűen csak az adóhatóság nyilvántartásában a szervezet vonatkozásában szereplő tevékenységmegjelölés történhet meg.

Lehetőség van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján is kérni a belföldi illetőségigazolását. A kérelem benyújtásakor meg kell adni az egyezményes partnerország nevét.

Az egyéb célból benyújtott kérelmekre az igazoláson a név (elnevezés), adóazonosító (adószám), lakcím (székhely) adatok kerülnek kizárólag feltüntetésre. Az illetőségigazolás kiadása iránti kérelemben az igazolás tárgyával összefüggő egyéb adatok, mint például a közösségi adószám, tevékenységek, telephelyek igazolása is kérhető, mely adatokat az igazolás értelemszerűen tartalmazni is fog.

Illetőségigazolás esetén arra is lehetőség van, hogy az igazolást a NAV a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon állítsa ki, abban az esetben, ha azt a kérelemhez mellékeljük, annak szakfordításával. Amennyiben a csatolt nyomtatványon angol nyelven is megtalálható a szöveg, úgy nincs szükség a fordításra.

Azoknak a szervezeteknek, amelyek a fenti igazolások benyújtását előírják, lehetőségük van annak valódiságát ellenőrizni. Ezt az úgynevezett VALOS nyomtatványon, az igazolás másolatának csatolásával kérhetik az adóhatóságtól. A nyomtatványt postai úton vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain lehet benyújtani.

Az igazolás ennél egyszerűbb ellenőrzése, az ügyfélkapun keresztül történhet, ahol az igazoláson szerepelő 25 karakterből álló ellenőrzési azonosítót megadva megtekinthető az igazolás valódi tartalma. A lekérdezésre kizárólag az igazolást kérő, valamint az azt felhasználó szervezet jogosult.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai